Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a javaslat is megérdemelte volna azt, hogy ‑ hasonlóan az előző javaslathoz ‑ ne ilyen késői órán eldugva kerüljön rá sor, hanem érdemi vitát lehessen folytatni erről az egyébként fontos kérdésről.

Hadd kezdjem azzal, bár sejtem, hogy államtitkár úr majd a zárszavában ‑ hogy fogalmazzak finoman ‑ kihasználja majd a zárszó lehetőségét és védelmét arra, hogy az ellenzékről negatív kritikát vonjon vagy kritikát mondjon.

De ennek ellenére szeretném világossá tenni legalább a pártatlan hallgatók számára, hogy azzal természetesen az ellenzék egyetért, és azt bármikor örömmel támogatná a Demokratikus Koalíció is, ha csak önmagában arról lenne szó, hogy a kormány pénzt fordít arra, hogy hátrányos helyzetű gyerekek vagy általában tulajdonképpen magyar gyerekek, diákok táborozhassanak az ő szellemi fejlődésüknek és jólétüknek megfelelő környezetben. Tehát azt kell mondanom, hogy idáig biztosan nincs köztünk vita.

Abban sincs köztünk vita, hogy az Erzsébet-programnak ez a gyermektáboroztatási része ezek közül a célok közül sokat teljesít. Szerintem sok a pozitív élmény, és azért keletkeztek negatív élmények is, de egy ilyen tömeges program esetében azt kell mondanom, hogy így természetes, nyilván mindig van kritika is.

Azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban ez egy olyan program volt, amely egyébként sok ezer gyereket segített ahhoz, hogy eljusson táborozni, közösségi élményt szerezzen, adott esetben a hátrányaiból ledolgozzon valamit, vagy egy olyan élményt szerezzen, ami számára pozitív.

Mivel van bajunk ebben a programban? Nem ismételném meg a törvény részletes elemzését, ezt Korózs képviselő úr megtette már-már kimerítő módon, úgyhogy csak két nagyon fontos pontra koncentrálnék ebben, csak azért, hogy Nacsa képviselő úrnak ne okozzak csalódást.

(22.10)

Az egyik pont az ‑ és emellett nem tudok szó nélkül elmenni én sem ‑, hogy mindezt a szándékot és mindezt a célt a kormány egy olyan konstrukcióban valósítja meg, amelyik ellenőrizhetetlenné, átláthatatlanná és minimum gyanússá teszi a közpénzek áramlását. Az állam ahhoz a pénzhez, amely erre a célra szolgál, odaadta az ingatlanokat vagy az ingatlanok egy részét, aztán odaadja hozzá a működtetéshez szükséges közpénzt, odaadja a beruházásokra szolgáló pénzt, majd erre az egészre azt mondja, hogy ezért te nem mint alapítvány vállalsz felelősséget, hanem ezt még kiszervezheted gazdasági társaságokba. Ez a szokásos fideszes technika, megjelennek az alvállalkozók, és aztán majd az alvállalkozók alvállalkozói között ott lesznek azok, akiknek ez a rendszer is pénzt csöpögtet. És ez nagyon nagy baj.

Amennyire jó a szándék, annyira nagy baj, hogy e mögött a program mögött is felsejlik a fideszes oligarchavilág, felsejlik az a vállalkozói kör, amit a Fidesz vezetésének a barátai, rokonai és üzletfelei alkotnak. Hogy egy mai példát mondjunk ‑ tényleg nem sikerülhetett volna jobban ez a típusú időzítés, ahogy ezt a véletlen hozta ‑, éppen ma értesültünk arról nagy örömmel, önök nyilván kisebb örömmel, hogy a zánkai és a fonyódi ingatlan ‑ a fonyódi ingatlan az, amely üresen állt hosszú ideig, meglehetősen problémás módon, de a zánkai ingatlan sem sokat fejlődött az elmúlt időszakban ‑ felújítására végre került állami pénz. Tessék találgatni, képviselőtársaim, hogy vajon kinek a cége nyerte el ezt a 22 milliárd forintos beruházást. Eltalálta, képviselő úr, a Mészáros Lőrinc által vezetett konzorcium nyerte el. A kormány kedvenc gázszerelője ebből a programból is lehúzza a maga sápját.

Azt kell mondanunk, hogy ez sajnos nem egy egyszeri eset, rendszerszerűen így van felépítve ez a történet. Sajnos, ennek a történetnek mégiscsak az a lényege, hogy miközben van egy pozitív cél, aközben van egy olyan átláthatatlan rendszer, amelyik nem ezt a célt szolgálja, hanem azt szolgálja, hogy el lehessen dugni az erre szolgáló közpénzeket, és megfelelő csatornákba lehessen irányítani; már önöknek megfelelő csatornákba.

Azt kell tehát elmondanom, és nem szeretnék hosszasan tovább beszélni ezekről a történetekről ‑ volt itt még jó pár ilyen problémás történet luxusvillabérléssel és sok minden mással ‑, hogy a céllal egyetértünk, azt támogatjuk, a megoldás módjával pedig nem értünk egyet, mert ez nem a gyerekek és nem az ország érdekét szolgálja, hanem olyan bizonyos üzleti körök érdekét, akiket önök preferálnak, mi pedig ezt nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)