{"cycle": 41, "id": "130-135", "date": "2020-05-19", "ulnap": 130, "seq": 135, "speaker": "Schmuck Erzsébet (LMP)", "p_azon": "s769", "faction": "LMP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája H/7380 Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról", "iromany": "H/7380", "duration_s": 691, "position": null, "chars": 9414, "paragraphs": ["SCHMUCK ERZSÉBET (LMP), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon sajátságos történet vége felé közeledünk, amikor úgy kerül majd elfogadásra egy országgyűlési határozati javaslat, hogy azzal az előterjesztők nem értenek egyet. Soha nem gondoltam volna, hogy majd a saját határozati javaslatomat leszek kénytelen leszavazni, márpedig így lesz, ha nem történik valami csoda.", "(17.50)", "Sajnos, erre a csodára nem számíthatok, ismerve a kormány hozzáállását a zöldügyekhez és az éghajlatváltozással kapcsolatos álláspontját. Még egyszer nézzük az előzményeket! Múlt év májusában, rögtön azt követően, hogy a brit parlament kihirdette a klímavészhelyzetet, az LMP is benyújtott egy hasonló szándékú határozati javaslatot, tekintettel arra, hogy Magyarország rendkívül kitett az éghajlatváltozás következményeinek.", "A kormánytöbbség persze lesöpörte az asztalról, nem vette tárgysorozatba. Persze, ha visszanézünk erre az időszakra, akkor emlékszünk, hogy egy évvel ezelőtt az éghajlatváltozás gyorsulását a Fidesz-KDNP még kommunista trükknek tartotta. Múlt év nyarán ‑ ez így volt ‑ felpörögtek az események az éghajlatváltozással összefüggésben. Elindult a fiatalok mozgalma, az ENSZ főtitkára szeptember 23-ára összehívta a klímacsúcsot, és ebben az időszakban a világ vezetői, Ferenc pápa is klímavészhelyzetről, klímaválságról beszéltek, és azt hangsúlyozták, hogy a szép szavak helyett elérkezett a cselekvés ideje. Mivel az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása, következménye mind a mai, mind a jövő nemzedékek életét kockáztatja, ezért fontosnak tartottuk, hogy az ENSZ-klímacsúcs előtt itt az Országgyűlésben megismerjük a kormány álláspontját, hogy mit kíván képviselni a klímacsúcson.", "Természetesen a határozati javaslatban összefoglaltuk a legfontosabb ellenzéki javaslatokat is, amelyeket az éghajlatváltozás megfékezése érdekében szükségesnek tartottunk. Célunk nem volt más, mint hogy végre a globális európai uniós törekvésekkel és a szomszédos országok törekvéseivel összhangban a probléma súlyának, nemzetstratégiai jelentőségének megfelelően kezelje Magyarország a klímaváltozás ügyét. Ebbe persze beleértjük a globális felmelegedést fokozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az előre látható kedvezőtlen változásokhoz való alkalmazkodást.", "Úgy gondoltuk, nem tartható az a kormányzati álláspont, hogy csak a gazdag, fejlett országoknak kell kitűzni és teljesíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentését. Különösen elfogadhatatlan, hogy más országoktól várjuk a hazai alkalmazkodásra való felkészülés feltételeinek biztosítását. E téren az elővigyázatosság elvére építő, felelős kormányzati magatartásra van szükség.", "Tény, hogy a jelen kormány utóbbi tíz évet felölelő gazdaság- és környezetpolitikája legkevésbé sem volt klímabarát, hogy a kibocsátások 2014-től évről évre növekednek, és az önellátás elve is jelentősen sérült. A kormány eddig még a kétségtelenül hasznunkat szolgáló energiatakarékosság, hatékonyságjavulás, megújuló erőforrások alkalmazása terén is megbocsáthatatlanul elmulasztotta a fontos lépések megtételét. Pedig mindezek energiafüggésünk, üvegházgáz-kibocsátásunk csökkentését, levegőtisztaságunk védelmét is szolgálhatták volna, nem beszélve a kiadások sokmilliárdos évi megtakarításáról, országos, intézményi és lakossági szinten egyaránt.", "A mező- és erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a stratégiai infrastruktúrák, az egészségügy, az önkormányzatok ugyancsak felkészületlenek a kérdés kezelésére. De a kormány ez ügyben sem tett érdemi megelőző lépéseket, sőt számtalan lépésével még el is lehetetleníti, hogy lépni tudjanak.", "A múlt év szeptember elején benyújtott, az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló H/7380. számú határozati javaslatot a kormánytöbbség hosszú hónapokon keresztül elfektette, holott egyre inkább szembetűnő az éghajlatváltozás gyorsulása, az, hogy Magyarország komoly elszenvedője a szélsőséges időjárási viszonyoknak, éppen ezért sürgősen cselekednünk kell.", "Az éghajlatváltozásnak leginkább kitett a mezőgazdaságunk. A saját zsebünkön érezhetjük, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok milyen nagy károkat okoznak a termelőknek, a fogyasztóknak egyaránt, hiszen az élelmiszerárak az egekbe szöktek, és ki tudja, hol állnak meg. Múlt hónapban talán 8,7 százalékos volt az élelmiszerek vonatkozásában az áremelkedés. Már most szembesültünk azzal, hogy az év eddig eltelt időszakában aszály sújtotta a mezőgazdaságot, és meteorológusok áprilisban félsivatagos helyzetről beszéltek Magyarországon, de voltak fagykárok, és ki tudja, hogy még mi lesz.", "Végre a Fenntartható fejlődés bizottsága április 27-én napirendre tűzhette a klímavészhelyzetes határozati javaslatot, mint ahogy ezt Bencsik képviselőtársam is említette, de hamar kiderült, jobb lett volna, ha továbbra is a fiókban marad. Nehéz ezt előterjesztőként kimondani, de így van. A Fidesz-frakció csomagja, ami időközben TAB-módosító rangjára emelkedett, teljesen legyengítette az eredeti határozatot, és olyan célkitűzéseket, célszámokat és elemeket tett be a határozatba, amelyek egy része teljesen elfogadhatatlan, szembemegy az európai uniós, de a globális célkitűzésekkel is, egy másik része pedig, bár környezet- és természetvédelem szempontjából fontos, de az éghajlatváltozás szempontjából szinte semmit sem ér.", "Mielőtt a TAB-módosítócsomagról elmondanám az álláspontunkat, engedjék meg, hogy magának az eredeti határozati javaslatnak a helyzetéről is mondjak néhány szót! Vannak benne olyan konkrét célkitűzések, melyekről már látszik, hogy kevés, ezért szigorúbb célokat kell magunk elé tűzni. Ezekre módosító javaslatokat nyújtott be Csárdi Antal és Ungár Péter a Fenntartható fejlődés bizottsága ülésére, amit a kormánytöbbség a megszokott módon leszavazott.", "Ezek a javaslatok 2030-ra vonatkozóan azt tűzték ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 1990-hez viszonyítva 65 százalékkal csökkenjen, valamint azt, hogy a klímasemlegességet 2050 helyett már 2040-ben el kell érni. Megjegyzem, nemzetközi szinten is egyre nagyobb a nyomás, hogy szigorítani kell a klímacélkitűzéseket. A határozati javaslat döntő többsége azonban még most is aktuális, sőt még aktuálisabb, mint tavaly szeptemberben. Ilyenek különösen az alkalmazkodási feladatok, mint például az agrárium, az egészségügy, az oktatás előtt álló kihívások.", "A klímatörvény elkészítésére vonatkozó 2019. év december 31-ei határidő már aktualitását vesztette, ezért az ellenzéki módosítók a határidőt kitolták volna 2020. december 31-ére. Mert klímatörvényre szükség van, ami a törvény erejével tűzi ki a célokat, az eszköz- és intézményrendszert.", "Mint ahogy korábban utaltam már rá, mint előterjesztőnek meglepetés volt számomra a Fidesz-frakció módosító csomagja. Eddig az volt a fideszes gyakorlat, hogy elutasították az ellenzéki javaslatokat. Most ez egy új elem, hogy azokat teljesen újraírják; amivel persze önmagában még nem is biztos, hogy lenne bajom, de akkor már igen, ha az előterjesztő nem ismer rá a saját javaslatára, mert annyira legyengítették, és a végén arra kényszerül, hogy a saját javaslatát leszavazza.", "A Fidesz-frakció és most már mint a TAB módosító csomagja törli a klímavészhelyzet kihirdetését, gondolom, azért, mert nem érti a Fidesz-frakció a klímaváltozás súlyosságát és a klímavészhelyzet kihirdetésének az üzenetét. 2030-ra 40 százalékos csökkentési célt tűz ki, amit már egyszer 2013-ban elértünk, azóta, tudjuk, 8 százaléknyi előnyt veszítettünk el. Ugyanis a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében növekedési pályára értünk. Így ebből 2030-ra talán még 40 százalék sem lesz, ha a kormánynak a magatartása a klímaügyekhez nem fog megváltozni. Ráadásul ez a 40 százalék szembemegy az uniós törekvésekkel is, ezt most már világosan kell látni. Most kapott nyilvánosságot az a levél ‑ korábbi hozzászólásomban említettem, és államtitkár úr is ‑, amit 17 európai uniós környezetvédelmi miniszter jegyez, amit persze, tudjuk, hogy a kormány elutasított, hogy az EU 2030-ra 50-55 százalékos csökkentési célt tűzzön ki.", "A megújulók arányát 2030-ra 21 százalékban tűzi ki a kormány. Nem lehet azt mondani, hogy ez egy nagyon ambiciózus cél, miközben az Európai Unió 30 százalékos célról beszél. Nyilván ennek is megvan az oka, hogy a kormányunk miért csak 21 százalékban gondolkodik. Nem gondolom, hogy meglepő, ha azt mondjuk, hogy a drága, veszélyes és elfogadhatatlan Paksi Atomerőmű miatt akar a kormány csak ennyit bevállalni. A klímatörvényt törölték a módosító csomaggal, pedig a parlamenti vitában itt van Bencsik képviselő úr, talán emlékszik rá, amikor azt mondta, hogy rövid időn belül lesz az országnak és a kormánynak klímatörvénye.", "(18.00)", "Ami a legértelmetlenebb a módosító csomagban, az az, hogy beemeli a határozati javaslatba a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét. Ez azért értelmetlen, mert ez az akcióterv teljesen irreleváns az éghajlatváltozás megfékezése és a klímaalkalmazkodás tekintetében. Több alkalommal már elmondtam tételesen, hogy miért nincs hatása igazán a klímaváltozás megfékezésére. Ezt most nem akarom megismételni, lehet, hogy még később lesz rá módom, ha ezt a kormánytöbbség kérni fogja.", "A lényeg az, hogy arra kérem a kormánytöbbséget, hogy ne szavazza meg a TAB módosító csomagját, és az eredeti javaslatot támogassa, az ellenzéki módosító javaslatokat beleértve. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)"]}