Hajdu László (DK)

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormánymegszólalásokban tíz év után is folyamatosan, mindig hallgatjuk azt, hogy „az elmúlt nyolc év” és „az elmúlt nyolc évben kivéreztetett önkormányzatok”, illetve azt is, hogy 1300 milliárd forintot konszolidáltak, leírtak az előző kormány által eladósított, tönkretett önkormányzatoktól. Azt kell mondanom, hogy ezt több százszor hallottuk már ebben a ciklusban, ez a kommunikáció része, ki van fényezve, és folyamatosan mindenkinek ez egy panel, el lehet mondani.

Szeretnék pár szót arról szólni ebben az öt percemben, amely rendelkezésre áll, erről a konszolidációról, tekintve, hogy öt ciklusban megválasztott polgármester vagyok, és részese voltam ennek az időszaknak, és persze ennek a konszolidációnak a tapasztalatait ismerhetem, így tudom azt, hogy ez nem egészen így volt, mint ahogy hozzá szokták verni általában, en bloc az ezen az oldalon ülő ellenzékhez még tízévnyi kormányzás után is, hogy tönkretette az előző nyolc év az önkormányzatokat.

Nézzük a tényeket! A KSH 3173 önkormányzatot tart számon, és valóban 1360 milliárd forint az, amellyel konszolidálták az önkormányzatokat. Nem esik szó azonban arról, hogy mit is konszolidáltak. Adósságot és milyen típusú adósságot, működési adósságról van szó, fejlesztési hitelről van szó, vagy esetleg devizakibocsátású kötvényről? Erről soha nem esik szó, hogy hogy is jött össze ez az 1300 milliárd a konszolidálásra. Erről szeretnék beszélni. A ’13-as költségvetés volt az, amelyben elfogadták ennek a konszolidációnak a menetét, és több év alatt lett ez végrehajtva.

Azt gondolom, hogy aki fejlesztésre vett fel hitelt, az én önkormányzatomnak is volt ilyen hitele a választókerületemben, ez a Budapest XV. kerület, a mi hitelünk az olyan típusú hitel volt, amely banki ellenőrzéssel, fedezettel és részletek rendszeres fizetésével járt, és tulajdonképpen azért vettük fel, mert az európai uniós forrásokhoz önerőre volt szükség, és ennek az önerőnek a finanszírozására szolgált. Tehát nem működésre, elpazarlásra, felélésre, hanem fejlesztésre, illetve energiahatékonyságra, panelprogramra, hiszen akkor ilyen panelprogramok voltak. Ezt számos önkormányzat megtehette, és így is volt, de nincs vizsgálva. Amikor csak úgy hozzám csapják, hogy eladósították, akkor senki nem mondja, hogy lehet, hogy ennek 20 százaléka ha működési típusú, tehát úgynevezett eladósodás, mondjuk, finanszírozási okból történt eladósodás, hanem egyszerűen az önkormányzatok nem is tudtak pluszforráshoz másként hozzájutni, mert a bankok megvizsgálták a vagyoni helyzetét, fizetőképességét, és azt, hogy a likviditása lehetővé teszi-e. Tehát nem úgy történtek azok a pénzfelvételek, hogy csak úgy dobálhatnánk.

Tekintve, hogy az 1300 milliárdot sokszor meghallgattuk, beszéljünk arról is ‑ mert erről sem esik szó ‑, hogy azért itt döntő módon a nagy adósok, Budapest kivételével, fideszes többségű önkormányzatok. Az összes tartozásnak, ennek az 1300 milliárdnak ‑ mondhatom, a kis falvakat kivéve ‑ a 89 százalékát egyébként 190 önkormányzat produkálta. Száznyolcvankilenc, tehát nem az egész önkormányzati rendszer összeomlásáról van szó, és az összes többieknek egy-két millió tartozása volt.

Vannak rekordok ebben a leírásban, van, akinek 200 ezer forint tartozása volt, azt is konszolidálták mint adósságot. Tehát nevetséges helyzetek álltak elő. Ugyanakkor ezt súlyosan megfizetik az önkormányzatok, hiszen ez adott alapot arra, hogy államosítsák a köznevelést, a közoktatást, mert nem képesek ezt az önkormányzatok ellátni, a kórházakat államosítsák, bár abban volt egyébként valami, hogy a kórházak jelentős finanszírozási problémában voltak az előző kormánynál is, de maradtak is, mert ugyanúgy megmaradt az adósságuk és a hitelük. Azt gondolom, nem esik szó arról sem, hogy e hitel mögött az is meghúzódik, hogy egy kampány volt a korábbi kormánynak a konszolidációs programja ellen, szinte kampányként vették fel a hiteleket némely önkormányzatok. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.