Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök, hogy Süli miniszter úr még itt van a teremben, mert egy olyan témáról fogok beszélni, ami maximálisan kapcsolódik az ő portfóliójához.

Alapvetően a városomat, Pécset két irányból is érinti az ország legnagyobb projektje, a paksi bővítés projektje, illetve a nukleáris energia felhasználása, illetve a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatos sok-sok kötelezettség. Sajnos azt láthatjuk, hogy az energiapolitika tekintetében a kormány feléli a jövőnket; és itt az elmúlt hetek vitáiból kiderülhetett, hogy Pécset ismét el kívánja árulni a kormány, és az is kiderülhetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr a lassan öt évvel ezelőtt tett ígéreteit nem kívánja teljesíteni. Ez nyilván teljes mértékben elfogadhatatlan.

Több szempontból is aktuális a kérdés. A kormány nem oly régen az Országgyűlés elé terjesztett egy úgynevezett klímastratégiát, amelyből jól látható, hogy igazából egyetlenegy célja van, hogy a magyar emberek többsége által elutasított paksi bővítés kérdését, projektjét megpróbálják legitimálni. Több olyan, mondhatjuk úgy, hogy technikai jellegű törvénymódosítás van jelenleg az Országgyűlés előtt, amely érinti a nukleáris energia felhasználását, érinti a nukleáris hulladékok kezelését. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a gazdaságvédelmi akcióterv kapcsán némi átcsoportosítást tapasztalhattunk a paksi bővítés, a paksi projekt kapcsán. És én tettem fel egy írásbeli kérdést miniszter úrnak, amelyre meg is kaptam a választ néhány nappal ezelőtt, amelyben megnyugtatott miniszter úr, hogy sínen van a projekt, tehát ez az átcsoportosítás nem érinti. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Azt tudjuk, hogy már óriási csúszásban van a projekt, eredetileg 2024-re tervezték, hogy üzembe helyezésre kerülnek az új blokkok, most már 2030-as céldátum szerepel, és azt tudjuk, hogy a most hivatalosnak tekinthető legutóbbi ígéretek alapján 2020. június 30-áig kezdődhet meg az engedélyezési eljárás, azt ígérte miniszter úr. De azt láthatjuk, hogy a legtöbb állítás, amit a paksi bővítés alátámasztására a kormány elmondott, az már hazugságnak vagy tévedésnek bizonyult. Ugye, láthatjuk, hogy az új blokkok által termelt áram árából már nem lehet a hitelt törleszteni, mert ezek nem fognak elkészülni. Az is hazugságnak bizonyult, hogy olcsó lenne a paksi bővítés. Milliószor elmondtuk, hogy a hatalmas beruházási költségekbe nem számítják bele a leszerelés költségét, nukleáris hulladékok kezelését. Az is felmerült, hogy a Duna vízszintje elegendő lesz‑e az új blokkok, régi blokkok hűtésére. Nem ismerjük pontosan a műszaki tartalmat, hogy szükség van‑e esetleg hűtőtornyokra vagy egyéb más műszaki megoldásokra. De egy nagyon súlyos kérdés, hogy egy olyan alapvető feladat, amelyet nyilvánvalóan el kell végeznie Magyarországnak, a nagyaktivitású nukleáris hulladékok kezelése, erre nincsen végleges megoldás. Tehát sem a helyszínválasztás, sem a technológia, sem a finanszírozás szempontjából nincs erre megoldás.

Az elmúlt időszakban kiderülhetett a viták során, ugye, Schanda államtitkár úrral folytattunk vitákat, hogy bizony, itt egy nagyon komoly ígéret elhangzott miniszterelnök úrtól a helyszínválasztással összefüggésben, hogy a Pécsett és a térségében élők hozzájárulása, megkérdezése nélkül nem épülhet meg nukleárishulladék-tározó. És úgy látszik, a kormánynak immár az a hivatalos álláspontja, hogy nem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni; és államtitkár úr jól láthatóan nem ismerte el azt a tényt, hogy most, ebben az időszakban politikai döntést kell hozni.

Mi azzal támasztjuk ezt alá, hogy nagyon régóta folyik már a lehetséges atomtemető, nagyaktivitásúhulladék-tároló helyszínének a kutatása, és lezárult 2018-ban egy fázis. Ennek a fázisnak a folytatása az lett, hogy ez a projekt egy új fázisba lépett, és múlt év tavaszán úgynevezett telephelykutatási engedélyt kapott a projekt. Tudjuk, hogy eddig már több mint 10 milliárd forintot elköltöttek, és most is egy nagyon-nagyon hosszú kutatási fázis indul el, ami nyilván szintén sok milliárd forint felemésztését teszi majd szükségessé. Na, mi azt mondjuk, hogy ebben a helyzetben kell teljesíteni miniszterelnök úrnak az ígéretét, és meg kell kérdeznie Pécset és a térségben élő állampolgárokat, hogy elfogadják‑e ezt a helyszínt. Tehát ezt a területet, ami ki lett választva annak idején műszaki, geológiai szempontok alapján, meg kell vizsgálni ilyen szempontból is, hogy elfogadja‑e ott a lakosság ezt.

Nagyon sokszor hivatkozott a kormány nemzetközi tapasztalatokra, arra, hogy az ilyen fontos projekteknél tanulni kell abból. Bizony, a nemzetközi tapasztalatok ‑ sorolhatnánk a példákat ‑ azt támasztják alá, hogy elképzelhetetlen egy ilyen nukleáris létesítményt úgy megvalósítani, hogy az adott térség lakossága ezzel szembemegy. Hozzáteszem, még az érintett szakemberek is elismerik, hogy pontosan tudják azt, mekkora ellenállás van. Sőt, ezen a bizonyos közmeghallgatáson, amely 2019 tavaszán volt, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is elismerte ‑ ez a jegyzőkönyvben is szerepel ‑, hogy látják, nagy a baj, látják, hogy Pécs városa elutasítja ezt a projektet.

Ezért ismételten egyrészt a miniszterelnök úr becsülete, szavahihetősége megóvása érdekében, másrészt pedig ‑ és ez a legfontosabb ‑ Pécs és térsége érdekeinek megfelelően felszólítjuk a kormányt, hogy tekintse át a nukleáris hulladékok kezelésének nemzeti programját, és hozzon olyan politikai döntést, hogy alternatív helyszíneket is kelljen kutatni a rendelkezésre álló szűkös erőforrások, az idő és pénz felhasználásával, azért, hogy ez a nagyon fontos kötelezettség Magyarország számára úgy legyen teljesíthető, hogy az figyelembe is veszi az érintett térségek lakosságának az érdekeit. Köszönöm szépen.