{"cycle": 41, "id": "127-71", "date": "2020-05-07", "ulnap": 127, "seq": 71, "speaker": "Hohn Krisztina (LMP)", "p_azon": "h084", "faction": "LMP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/10313 Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról", "iromany": "T/10313", "duration_s": 694, "position": null, "chars": 10250, "paragraphs": ["HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném üdvözölni a kormány kezdeményezését, amely azon a felismerésen alapul, hogy a felnőttképzés alapos átalakításra szorul.", "Azt is örömmel látom, hogy tudomásul vették, a sikeres felnőttképzés fejlesztéséhez első körben a megfelelő kérdéseket kell feltenni, és ennek alapján minőségfelméréssel és a munkaerőpiac feltérképezésével lehet elindulni a valódi reform útján. A felmérendő kérdések között szerepel többek közt az, hogy a gazdaság milyen munkaerőpiaci előrejelzéseket tud adni rövid és hosszú távra, hogy az iskola meg tud‑e felelni a gazdálkodó szervek elvárásainak, hogy mit gondolunk a pályaorientációról és a pályakövetés hazai rendszeréről, milyen jellemzői vannak a felnőttképzés és a munkaerőpiac kapcsolatának, illetve hogyan ragadhatóak meg az ökopolitikai gondolkodást is szolgáló szakképzés elemei.", "Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon hiányzik egy összehangolt, átfogó, gazdasági prognózist adó rendszer, amely képes bemutatni a középtávon várható szakmai és szakképzettségbeli szerkezetet. A rendszer szereplői rendelkeznek ugyan szakmailag korrekt információbázissal, azonban ezek összerendezése lényegében nem történik meg. Abban tehát egyetértünk, hogy az adatszolgáltatást pótolni és intézményesíteni kell, az állami támogatást, valamint a befolyó szakképzési támogatások egy részét ehhez kell felhasználni.", "A felnőttképzési intézményrendszer reformja azért is szükséges, mivel annak működtetési gyakorlata nem minden esetben teszi érdekeltté a résztvevőket abban, hogy kellő rugalmassággal alkalmazkodjanak a piaci igényekhez. Ahogy a magyar oktatási rendszer, úgy a felnőttképzési rendszer is folyamatos kísérletezések tárgya, amit különböző választási ciklusokban újrakezdődő, az egyéni tanulási és képzési ciklusokkal nem egybeeső, gyakran ellentmondásos és nem konszenzuson alapuló reformok végeláthatatlan sora jellemez. A változások rendszeresen úgy kerülnek a gyakorlatba, hogy előzetesen nem vettek részt társadalmi és szakmai egyeztetésen, és csak elvétve alapultak gazdasági, pedagógiai vagy szociológiai hatástanulmányokon.", "Az elmúlt években a szakképzésben és felnőttképzésben történt hirtelen váltások miatt gyakorlatilag az intézmények sem tudják már követni a képzési és gazdasági élet változásait, ez a kiszámíthatatlan rendszer pedig egyenesen a minőségbiztosítás rovására megy. Itt az ideje tehát az olyan rendszerszintű fejlesztésnek, ami hosszú távra megfelelő stratégiát nyújt.", "Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a foglalkoztathatóság minősége az oktatási rendszer egyes szintjeinek egymásra épültségéből következően összefüggésben áll az alapvető kompetenciák, tantermi követelmények elsajátításával, tehát a technikumba, szakképző iskolába kerülő diákok alapvető hiányosságai előidézik a megszerzett szakmai bizonyítvány tudásdeficitjét. Ezért az alapszakmák iskolarendszerben történő oktatása, amely során stabil, hosszú távra szóló szakmai tudást kapnak a diákok, valamint a felnőttképzésben a gyors, piacorientált át- és továbbképzések megvalósulása előremutató lehet.", "(14.30)", "A jövőben létrejövő változások hozzájárulhatnak Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességének, illetve fejlődésének beindításához. Figyelembe kell venni azonban, hogy a valódi reformok létrejöttét a gyakran utolsó pillanatban meghozott, képviselői ötletelésen alapuló törvényhozás csak nehezíti.", "Az objektív minőségbiztosítás szükségességét a felnőttképzésben az is bizonyítja, hogy Magyarországon a kimeneti típusú szabályozás miatt szükséges szakmai záróvizsga és a megszerzett oklevél gyakran nem a tényleges tudást tükrözi, hiszen a képzőnek sem érdeke a rossz vizsgateljesítmény. A megszerzett bizonyítvány pedig sajnos nem mindig alkalmas a különböző tudásalapok összehasonlítására. A rendszert határozottan el kell mozdítani a független vizsgáztatás irányába a regionális vizsgaközpont-hálózat létrehozásával, mely az Oktatási Hivatal szervezetéhez kapcsolódik. Biztosítani kell a kimeneti teljesítmények objektív értékelését és mérését.", "A felnőttoktatás minőségi szelekciója és a felnőttképzési intézményeket átfogó minőségbiztosítás lehet a megoldás a kaotikus, profitorientált felnőttképzési tevékenységet folytató cégek versenyében. Hosszabb távon mindenképpen olyan rendszer kell, amely mindenki számára lehetővé teszi a felnőttképzésben való részvételt.", "Magyarországon sajnos tartósan alacsony a felnőttképzésben részt vevők száma ‑ ahogy Ander Balázs képviselőtársam is mondta ‑, hiszen az aktív korosztály 10 százalékát sem éri el. Az alacsony részvételi arányt a leterheltség mellett többek között az is okozhatja, hogy a potenciális jelentkezők számára nincsenek egyértelmű információk az elhelyezkedési lehetőségekről. A felnőttképzés és a munkaerőpiac szempontjából tehát olyan visszajelző rendszer működtetése szükséges, amely hatékonyan mutatja a fiatalok és a családok számára a szakképzettségek lehetőségeit és kockázatait, továbbá maximálisan be kell vonni és érdekeltté tenni a felnőttképzési intézményeket a régiófejlesztésben, a régiós társadalmi-gazdasági jelenlétben.", "Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosító javaslat több olyan elemi változtatást fogalmaz meg a felnőttképzés rendszerében, melyek szolgálhatják a képző rendszer reformját, de vannak olyan sarkalatos pontjai is, amelyek nem feltétlenül előremutatóak.", "A módosítás több új fogalmat is bevezet a rendszeren belül, például az ösztöndíj, a képzési hitel, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés definíciója, a munkaerőpiaci előrejelző rendszer fogalma, módosul továbbá a más jogszabály által lebonyolított képzések bejelentési és engedélyezési kötelezettségének leírása. Átalakul a felnőttképzési szakértők tevékenységére vonatkozó szabályozási rész, erősödik a tájékoztatási kötelezettség a bejelentés alapján képzők esetén. Az elégedettségmérés kikerül a képzői feladatkörből. Módosul az adatszolgáltatás köre, s ami a legfontosabb: enyhülnek a bejelentéshez kapcsolódó adminisztratív követelmények, a felnőttképzés írásbelisége és a tanúsítvány kiállításának kötelezettsége megszűnik a bejelentés alapján folytatott képzések esetén.", "Mindenképpen pozitívumként említeném a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény változását, mely szerint a cégek csak akkor számolhatják el a képzésre fordított összeget költségként, ha bizonyítják, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségnek a képző eleget tett. Ez és a változás az elégedettségmérésben hozzájárulhat ahhoz, hogy növelhető legyen az objektivitás és minőségbiztosítás a képzésekben.", "Mi aggályosnak tartjuk azonban a törvénynek azt a módosítását, miszerint a jövőben meghatározásra kerülnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzések. A kiemelt képzések minősítését az iparügyekért felelős miniszter, illetve a felnőttképzésért felelős miniszter lesz jogosult a kormány adott ágazatért felelős tagjának véleményezése után. Határozottan állítjuk, hogy alapvetően szükséges a felnőttképzési rendszer átalakítása egy olyan formára, ahol a felnőttképzési intézmények többek között jobban kiszolgálják a munkaerőpiaci igényeket, azonban amennyiben nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzések címszó alatt az állam valódi szakmai vita vagy a szakma független képviselőinek bevonása nélkül, esetleg a munkaerőpiac átfogó vizsgálatára alkalmas kutatás nélkül csupán meghatároz fontosabb és kevésbé fontos képzéseket önkényesen, azzal ideológiai alapon csökkenti a szabad munkaerőpiaci alakulást, valamint előirányozza bizonyos szakmákból való megélhetés lehetőségét. Ezért ki kell emelni, hogy a valódi munkaerőpiacot kiszolgáló képzési rendszerhez éppen a független szakszervezeti együttműködés és irányukból a visszajelzés folyamatos visszaáramoltatása, ezáltal a különböző térségek regionális jellegzetességének és igényének előtérbe juttatása lenne optimális.", "Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében végrehajtott változásokat is üdvözöljük. A bejelentési kötelezettségben két eljárás helyett csak egyet kell lefolytatni az engedélyeztetéshez, továbbá könnyítés, hogy csak az engedély alapján folyó felnőttképzésben kell ezentúl felnőttképzési szerződést kötni. Ez valóban az adminisztratív teher csökkentését jelenti. Ugyanakkor a bürokratikus útvesztő rövidítésén túl az adatszolgáltatási rendszer és az erre alkalmazott KRÉTA-rendszerben történő megszervezés éppen ellenkezőleg: megnövelheti az adminisztrációs terheket intézményen belül, továbbá, mivel a bejelentéshez kötött felnőttképzéseknél hatósági-államigazgatási szempontból nem cél a képzések hatékonyságának, sikerességének ellenőrzése, ezért semmi sem indokolja azok munkaerőpiaci és minőségbiztosítását. Fontosnak tartanánk, hogy a minőségbiztosításra való jogosultság érvényesítésének lehetősége legyen legalább az adott ágazat kamarái számára elérhető.", "A változások nyomán számos, az eddigi szabadpiaci szolgáltatásként végzett képzésre is vonatkozik majd a felnőttképzési törvény, azonban ezek szakmai minőség-ellenőrzése kívánatos lenne. A munkaerőpiac alakulását előrejelző rendszer szempontjából pedig kifejezetten hasznos lenne a bejelentéshez kötött képzések hatékonyságát mérni.", "Tisztelt Országgyűlés! Összességében a felnőttképzés mint a szakképzési koncepció szerves részének reformja időszerű és valóban nem várathat magára. A hatékony munkaerőpiaci előrejelzés és minőségirányítás megszervezése a felnőttképzésben alapvető, azt figyelembe véve, hogy jelenleg hiányosan működik a szakképzés és a munkaerőpiac közötti folyosó. Ez azt eredményezi, hogy a képzések nem szolgálják megfelelően a gazdaság igényeit.", "Szeretnénk azonban megkérni a kormányt, hogy tegye lehetővé a felnőttképzés szakmai függetlenségének biztosítását a minőségirányítási törekvéseiben. A törvénymódosítás alpontjaiként előremutatóak lehetnek, azonban fontos kiemelni, hogy a stratégia elemeinek a megfelelősége nem jelent garanciát a megvalósítás sikerességére. Kompetens és szakmai irányvonalakon alapuló visszajelző rendszer hiányában a minőségbiztosítás és munkaerőpiaci előrejelzés is kudarcba fulladhat, utat engedve a rövid távú igényeket kiszolgáló trendeknek vagy valamilyen politikai akaratnak. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)"]}