György László

GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány stratégiai feladatának tekinti a munka- és tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtését, Magyarország versenyképességének javítását.

A gazdasági növekedés egyik alapvető feltétele a képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodni képes munkaerő.

(13.10)

2020 elejére elértünk oda, hogy közel 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, több mint 800 ezerrel többen, mint 2010-ben. A foglalkoztatottsági ráta minden eddiginél magasabbra, 70 százalék fölé emelkedett. Az álláskeresők száma a koronavírus-válságot megelőzően 160 ezer főre csökkent, a 2020 elejére elért 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Gazdaságunkat az elmúlt években dinamikus bővülés jellemezte. Az Európai Unió tagországainak 2013 és 2019 közötti gazdasági növekedési ütemeit összegezve megállapítható, hogy Magyarország a gazdasági növekedést tekintve az első öt ország közé tartozik a vizsgált időszakban.

Tisztelt Ház! A gazdaság folyamatos, nagy ütemű növekedésével párhuzamosan felértékelődnek a szakképzettséggel rendelkező munkavállalók, ezzel együtt a szakképzési és a felnőttképzési rendszer is. Jól rámutat a felnőttképzések felértékelődésére a jelenlegi veszélyhelyzet is, amelynek során azt tapasztaljuk, hogy a munkaerőpiacról a vírus okozta válság miatt kieső munkavállalók átképzése a magasabb hozzáadott értékű szakmákra jelentős mértékben képes hozzájárulni a gazdaság struktúraváltásához.

A felnőttképzés tekintetében is jelentős előrelépést tettünk 2010 óta. Míg 2010-ben a felnőttek csupán 3 százaléka vett részt felnőttképzésben, addig 2018-ban már 6 százalékuk. Az elért eredmények mellett az ipar 4.0, a digitalizáció gyors terjedése, valamint a gazdaság fejlődése és a társadalom változásai azonban újabb és újabb kihívásokat támasztanak, amelyekre a versenyképesség megőrzése érdekében megfelelő válaszokat kell adnunk. Ezekre a kihívásokra reagálva újítottuk meg tavaly a szakképzési és felnőttképzési rendszereinket. A jelen törvényjavaslat célja, hogy finomhangolja a felnőttképzési rendszert annak érdekében, hogy a magyarok számára több és magasabb minőségű képzési kínálat álljon rendelkezésre.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a felnőttképzési rendszer megújításának második állomása. Az Országgyűlés a szakképzési rendszer megújításával párhuzamosan, a szakképzésről szóló új törvény elfogadásával megteremtette az új felnőttképzési rendszer alapjait. Az önök előtt lévő törvényjavaslat ennek az átalakításnak a következő lépcsőfokaként tesz javaslatot a felnőttképzési tevékenység ösztönzésére és az ahhoz kapcsolódó szükséges módosításokra.

A felnőttképzési rendszer eredményessége a gazdaság versenyképessége szempontjából meghatározó, és a technológiai fejlődés során egyre inkább felértékelődik. Gazdaságstratégiai szempontból elengedhetetlen a nem dolgozók bevezetése, illetve visszavezetése a munkaerőpiacra, valamint a munkavállalók készségeinek és ismereteinek folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjen a hazai kis- és középvállalatok által előállított hozzáadott érték. Mindkét cél megvalósításának eszköze az eredményes és hatékony felnőttképzési rendszer működtetése.

A felnőttképzés hazai rendszere minőségi átalakításának megvalósítása során olyan szakpolitikai célkitűzéseket fogalmaztunk meg, amelyek lehetővé teszik a rendszer hatékonyabb és eredményesebb működését. Ezek közül az egyik legfontosabb volt a felnőttképzés mérhetőségének kialakítása, a felnőttképzési tevékenység monitorozásához és irányításához szükséges adatok biztosítása a teljes felnőttképzés vonatkozásában. A célhoz a felnőttképzési törvény módosítása 2020. január 1-jétől hozzárendelte a szükséges eszközöket.

Annak érdekében, hogy a szakpolitika a hazai felnőttképzési programokról megbízható és széles körű információkkal rendelkezzen, fokozatosan épült ki a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere. Ez az idén ősztől induló megújult felnőttképzések esetén naprakészen, a korábbi rendszer szerinti kifutó képzések esetén pedig 2021. január 1-jétől egységesen nyilvántartja a képzések alapadatait. Az új adatszolgáltatási rendszer lesz a jövőben az egyetlen rendszer, amely felé a képzőknek adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük, így megszűnik a több adatbázisba való párhuzamos adatszolgáltatás kötelezettsége, vagyis csökkennek a felnőttképzők és a képzésben részt vevők adminisztratív terhei.

Szintén a mérhetőséget szolgálja a kialakítás alatt álló felnőttképzési pályakövetési rendszer, amely a felsőoktatási pályakövetési rendszerhez hasonlóan kereshető, elemezhető és jól vizualizált formában rendelkezésre bocsátja az egyes felnőttképzési programokban végzők munkaerőpiaci adatait, így megállapíthatóvá válik a képzések hasznossága.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy négy pontban összefoglaljam a felnőttképzési rendszer megújításának legfontosabb szempontjait.

1. A felnőttképzési rendszer megújításának fontos célja a felnőttképzés munkaerőpiaci relevanciájának javítása, vagyis a munkaerőpiaci igények és azok változásainak pontosabb megismerése, megjelenítése és az igényekhez igazodó tartalomszabályozás és támogatástervezés. Ennek megvalósításához rendel fontos eszközt a tervezet a munkaerőpiaci előrejelző rendszer létrehozásával. Ezzel egy olyan előrejelző és elemző platform alakul ki, amely rövid, közép- és hosszú távon, valamint regionális szinten is képes megbízható módon előre jelezni a munkaerőpiaci igényeket. A rendszer segítségével a felnőttképzés szakmai irányítása sokkal pontosabb elemzéseket végezhet, és ezek alapján célzott beavatkozásokkal erősítheti a felnőttképzés piacorientált működését.

2. A támogatási rendszer módosításával már 2020. január 1-jével létrejött az egyéni motivációt szolgáló képzési hitel intézménye a felnőttképzés rendszerében. Ezzel jelentősen javítható a felnőttképzés elérhetősége, és így növelhető a képzésben részt vevők száma. A javaslat elfogadásával a képzési hitel mellett megjelenik a felnőttképzésben fizethető ösztöndíj intézménye is, amelyet engedélyezett képzések esetében a felnőttképző fizethet.

3. A szabályozás finomhangolása során folyamatos cél az adminisztratív terhek további csökkentése. A felnőttképzés esetében a képzők belépési terheinek csökkentése már a januárban hatályba lépett módosítással megtörtént. A jelenlegi módosítás eredményeként több olyan adatkör kerül kivezetésre, amely a többi megadott adatból egyszerűen meghatározható. Az önök előtt lévő tervezet a működéshez és az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó egyes dokumentációs terhek megszüntetésével tovább csökkenti az adminisztratív terheket. További könnyítéseket tartalmaz az adatszolgáltatási kötelezettségek racionalizálásával és az automatizált adatszolgáltatás, illetve adatfogadás lehetőségének megteremtésével is.

4. Az adatszolgáltatás hatékonyságának növelésére a már kiépített szigorú szankciórendszer mellé a törvényjavaslat pénzügyi ösztönzőt is rendel. A módosítással olyan képzések válnak költségként leírhatóvá a társaságiadó-alap számításánál, amelyekről a képző adatot szolgáltat a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezetben meghatározott intézkedések célja, hogy a felnőttképzés rendszere naprakész és a munkaerőpiaci igényekkel adekvát, versenyképes, modern tudást biztosítson a képzésben részt vevők minél szélesebb köre számára, mindezt pedig kevesebb bürokratikus teher és felesleges adatszolgáltatás mellett. A törvényjavaslat biztos alapot nyújt a magyar gazdaság erősödéséhez, Magyarország versenyképességének megőrzéséhez.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a felnőttképzés megújított rendszere folyamatos és megfelelő válaszokat tudjon adni a folyton változó gazdasági környezet kihívásaira. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)