{"cycle": 41, "id": "127-2", "date": "2020-05-07", "ulnap": 127, "seq": 2, "speaker": "Izer Norbert", "p_azon": "i010", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/10314 Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról", "iromany": "T/10314", "duration_s": 401, "position": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "chars": 6745, "paragraphs": ["IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány elkötelezett a foglalkoztatás bővítése és a foglalkoztatás terheinek csökkentése mellett. Számos intézkedést tettünk és teszünk a jövőben is ennek a célnak a megvalósítása érdekében.", "Ezek közül a lépések közül kiemelkedő a munkáltatót terhelő adó, a szociális hozzájárulási adó csökkentése, amelyet az önök előtt fekvő törvényjavaslat is tartalmaz. Az adópolitika az elmúlt években is a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének csökkentésére, valamint az adórendszer egyszerűsítésére fókuszált. Így például a vállalkozások adóterhének csökkentése érdekében bevezettük az egyszerűsített adózási módokat, amilyen a kisvállalkozások tételes adója, az úgynevezett kata, illetve a kisvállalati adó, más néven a kiva.", "Emellett az elmúlt években a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is folyamatosan bővült. A kedvezmények érvényesítésének felső korlátja pedig a korábbi 100 ezer forintról a mindenkori minimálbér összegéig emelkedett. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának 2016. november 24‑én megkötött megállapodása értelmében a szociális hozzájárulási adó mértéke 2017. január 1‑jétől 27 százalékról 22 százalékra csökkent, 2018. január 1-jétől pedig 19,5 százalékra mérséklődött. A tavalyi év során is megvalósult a foglalkoztatókat terhelő adó mértékének további csökkentése, így az adó mértéke 2019. július 1-jétől további 2 százalékponttal csökkent, így 17,5 százalékos mértékű lett.", "A kormány a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kezdeményezi a szociálishozzájárulásiadó-csökkentés következő ütemének 2020. július 1-jétől történő megvalósítását, hogy ezzel segítse a vállalkozások kilábalását a veszélyhelyzet által okozott gazdasági visszaesésből. Így a benyújtott törvénymódosítás szerint 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra fog csökkenni az adó mértéke.", "A törvényjavaslat elfogadásával a kormány nem kevesebb mint 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál az idei évben, jövőre pedig több mint 330 milliárd forintot. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a VKF-megállapodás végrehajtását követően a munka közterhei tekintetében is az Európai Unió élvonalába fogunk kerülni. Ami a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket illeti, az adókulcs csökkentésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is, így aki a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezményt kap, annak 15,5 százalékos kedvezményt kell igénybe vennie, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adókötelezettség így 7,75 százalékos lesz.", "Ennek köszönhetően a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő munkavállalói körök, mint például a munkaerőpiacra újonnan belépők, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatásához továbbra is jelentős kedvezményeket nyújt a kormány.", "Kedvezően módosulnak továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is. Változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások ‑ mint például a gyed vagy a táppénz ‑ alapja is megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 98 100 forintról 102 ezer forintra, míg a magasabb mértékű, tehát a 75 ezer forintos tételes adó megfizetésekor 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik az ellátási alap.", "A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, más néven ekho szabályai is módosulnak, melynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 17,5 százalékról szintén 15,5 százalékra csökken.", "Tisztelt Ház! A szociális hozzájárulási adó csökkentése tehát számos pozitív változást eredményez a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt, emellett más adónemek esetében is adócsökkentést eredményez. A benyújtott törvényjavaslat számos előremutató módosításra tesz javaslatot, amelyek bevezetése kifejezetten kedvezően befolyásolja Magyarország versenyképességét és a gazdaság újraindítását a kialakult járványügyi helyzetben is. Ezen módosítások céljukból kifolyólag érintik a vállalkozások nyereségadóit is.", "Engedjék meg, hogy a nyereségadóztatást érintő javaslatok közül először egy a társasági adózásra vonatkozó kedvező javaslatot emeljek ki. Fejlesztési tartalék címén hosszabb ideje elérhető már egy adóalap-kedvezmény a társasági adóban. Ezen kedvezmény kapcsán a törvényjavaslat egy olyan módosítást tenne lehetővé, amely kifejezetten ösztönzően hathat a beruházások megvalósítására a következő néhány évben. A javaslat lényege, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társaságiadó-mentességben is részesülhet. A fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint az adózás előtti nyereség összegének a feléig, tehát 50 százalékáig lehet igénybe venni, a módosítás szerint a teljes nyereségre igénybe vehető ez a kedvezmény azzal, hogy a beruházásra félretett összeg a 10 milliárd forintot továbbra sem haladhatja meg. A beruházás megvalósítására az eddigieknek megfelelően továbbra is négy év áll rendelkezésre.", "Folytatva a nyereségadókat érintő intézkedések sorát, kiemelem a kisvállalati adóra vonatkozó módosítást, amely szerint a kisvállalatiadó-kulcs a szociális hozzájárulási adó csökkentésével összhangban a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökkenne.", "A törvényjavaslat mindezek mellett tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos szabályokat is. A hitelintézetek az általános közterheiken felül 2010 óta különadóval is hozzájárulnak a költségvetési bevételekhez. A járványügyi különadó célja a járványügyi helyzet felszámolására rendelkezésre álló források bővítése. Ezen tervezett befizetés révén mintegy 55 milliárd forint kerülhetne a költségvetésbe. A bankokat a befizetési kötelezettség egyszeri jelleggel terheli, ugyanakkor az ezen címen befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból, adóvisszatartás formájában visszakapják. A szabályozás tehát tartalmazza a kormány által már rendeleti úton bevezetett intézkedéseket, így a törvényjavaslatban az öt év alatt történő egyenlő összegű leírás jelent új elemet.", "Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv céljával összhangban segíti a munkahelyek és a gazdaság védelmét egyaránt, ezért kérem, hogy szíveskedjenek a javaslatot támogatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}