Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nemzetiségi Képviselő Úr! Tisztelettel köszöntöm a nemzetiségi szószóló hölgyeket és urakat.

Tisztelt Országgyűlés! Európa csak akkor lehet erős, és csak akkor maradhat meg, ha az egyes nemzetállamok és az ott élő nemzetiségek is erősek lesznek. Ehhez szükséges, hogy az őshonos nemzetiségek meg tudják őrizni és tovább tudják adni nemzetiségi identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat. Magyarországon 13 őshonos nemzetiség él, bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, romák, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovénok és ukránok. Ők egyszerre vallják magukat magyarnak és az adott nemzetiséghez tartozónak. Elfogadják és megbecsülik Magyarország kultúráját, keresztény gyökereit, szokásait és törvényeit, hazánk dolgos és hűséges polgárai. Éppen ezért hazánk elismeri, tiszteli és kiemelkedő módon támogatja a velünk élő őshonos nemzetiségeket. Magyarország nemzetiségpolitikája európai szinten is példaértékű. Bár minden állam és minden kormány úgy támogatná az országában élő nemzetiségeket, ahogy mi tesszük, bár Brüsszel is így gondolkodna minden tekintetben a nemzetiségek irányába!

2010 óta soha nem látott mértékben nőtt a hazánkban élő őshonos nemzetiségek támogatása; 2020-ban már a tíz évvel korábbi ötszörösére nőtt a központi költségvetési támogatásuk. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények, főként iskolák száma mintegy hétszeresére nőtt. Míg 2012-ben 12, a 2019/2020-as tanévben már 91 ilyen intézmény működik, melyben 15 ezer gyereket nevelnek és diákot tanítanak.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2010-ben 5 köznevelési intézményt tartottak fent, ma már 63-at. Ez 12-szeres növekedést jelent. És friss üzenet az is, hogy a nemzetiségi iskolákban is megkezdődtek az érettségik, 454 diák jelentkezett érettségi vizsgára, akik közül valamennyien meg is jelentek hétfőn az iskoláikban. Itt szeretnék köszönetet mondani a nemzetiségi önkormányzatoknak, a fenntartóknak és az iskoláknak, a pedagógusoknak, akik fontos és sajátos részt vállalnak a gyermekek nevelésében, köznevelésében.

A támogatások és az intézményfenntartás látványos emelkedésével párhuzamosan történelmi lépés volt a nemzetiségi szószólói intézmény bevezetése is. 2014 óta nemzetiségi szószóló képviseli mind a 13 nemzetiséget az Országgyűlésben. A kedvezményes kvóta segítségével pedig a német nemzetiség 2018-ban saját országgyűlési képviselőt tudott az Országgyűlésbe juttatni. A szószólók szabadon kifejthetik véleményüket, álláspontjukat bármely, a nemzetiségeket érintő ügyben itt a magyar Országgyűlésben.

Örömmel tapasztaltam az évek során, hogy felszólalásaikra, véleményükre odafigyelünk. Egy-egy rosszul sikerült ellenzéki felszólalást leszámítva elmondható, hogy a nemzetiségi szószólók megkapják az általuk képviselt közösségnek kijáró tiszteletet.

Magyarország Kormánya a német nemzetiségi képviselő úrral, a szószólókkal és az országos elnökökkel közösen jelentősen támogatja a hazánkban élő nemzetiségeket identitásuk, anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és továbbadásában is. A nemzetiségi pályázatok keretösszegének jelentős emelése a nemzetiségi civil szervezetek életét segíti. A nemzetiségi oktatást, nevelést végző pedagógusok nemzetiségi pótléka 2020-ban már 40 százalékra emelkedett. A magyarországi nemzetiségi közösségek számára 2019 januárjától nemzetiségióvodapedagógus-ösztöndíjprogramot vezettünk be, amit a ’19/20-as tanévben kibővítettünk, az év eleji 75 millió forintról 260 millió forintra nőtt a forrás.

Az, hogy az elmúlt években ilyen jelentős támogatást tudtunk adni a nemzetiségeknek, a magyar emberek munkájának és a felelős kormányzásnak is volt köszönhető. Itt kell köszönetet mondanom országgyűlési képviselőinknek, akik szívükön viselik a választókerületük és benne a nemzetiségeik sorsát; akik a német nemzetiségi képviselő úrral közösen segítették a költségvetési javaslatok megszavazását, figyelembe véve a szószólók észrevételeit.

Bízunk benne, hogy a gazdaságnak a járvány utáni helyreállítása mielőbb meg tud történni, és folytatni tudjuk a nemzetiségeink támogatását, közfeladatot ellátó intézményeik fejlesztését. Ezt a 2021. évi költségvetés tervezésekor is kiemelten képviseljük.

Érthetetlen azonban, hogy Európában nem mindenhol magától értetődő az őshonos nemzetiségek támogatása, segítése, védelme, sőt sajnos elfogadása sem. Bár Európában körülbelül 60 millió ember tartozik valamely őshonos nemzetiséghez, nemzeti kisebbséghez, az előző európai bizottsági elnök és a demokráciát féltő balliberális alelnöke nem tartotta fontosnak például a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés napirendre vételét, annak ellenére, hogy összességében 1 millió 120 ezer uniós polgár támogatta az ügyet. Reméljük, hogy az új Európai Bizottság pozitív döntést fog hozni, és megindítja a jogalkotási folyamatot az Európában élő nemzetiségek identitásának megőrzése érdekében.

Az is elfogadhatatlan, hogy Európa több országában nem értik, sőt gyanakvással figyelik, ha az országhatárt átlépi egy szomszédos ország minisztere, államtitkára, hogy az ott élő nemzettársaival tartsa a kapcsolatot. A magyar kormány és a magyar emberek számára viszont természetes, hogy a velünk élő őshonos nemzetiségek anyaországainak vezetői tartják a kapcsolatot az itt élő nemzetiségekkel.

(16.30)

Magam is többször ünnepelhettem együtt a velünk élő nemzetiségek különböző alkalmain horvát, román, szerb, szlovén, szlovák állami vezetőkkel vagy távolabbi országok, például Németország, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Lengyelország vezetőivel is.

Abban, hogy Magyarország Kormánya nem elviseli, hanem kifejezetten támogatja és nagyvonalúan segíti a velünk élő őshonos nemzetiségek identitásának megőrzését és továbbadását, erős közös alapot jelent valamennyi nemzetiségünkkel az azonos keresztény kultúra is. Itt kell megemlítenem egyházaink jelentős szolgálatát, amelyek pótolhatatlan és egyedülálló szerepet töltenek be a velünk élő őshonos nemzetiségek nyelvének és kultúrájának őrzésében, továbbadásában.

Fontos megemlítenem, hogy a hazánkban őshonos nemzetiségekkel ápolt kiváló kapcsolatunk jó hatással van az anyaországaikkal való kapcsolatainkra is, hiszen például az anyaországukban magyar támogatásból anyanyelvi táborban részt vevő gyerekek, fiatalok a leghitelesebb nagykövetei Magyarországnak és a magyar embereknek.

Bízunk benne, hogy az európai politikai életnek nem lesznek részei az olyan érthetetlen és fájó megnyilatkozások, mint amilyet nemrég Románia elnöke tett az ott élő magyar közösséggel kapcsolatban. Ennek apropóján itt is szeretném jelezni, hogy magyarok és románok, szlovákok, ukránok, szerbek, horvátok, szlovénok ebben a térségben egymás fejlődésében, sikerében vagyunk érdekeltek; abban, hogy országaink, nemzeteink erősödjenek, és még hatékonyabban tudjuk képviselni az európai politikában nemzeteink, országaink érdekeit.

Őszintén reméljük, hogy azokban az országokban, ahol még vannak kisebbségellenes politikai erők, stabilizálódik a belpolitikai helyzet, és kikopnak a közbeszédből a magyarellenes hangok is.

Mindezek miatt is fontos, hogy a nemzetiségeket érintő jogszabályt időről időre elővegyük, ha kell, pontosítsuk. Az államoknak kettős kötelezettségeik vannak ebben a tekintetben: a nemzetiségek identitásának védelme és az identitásukhoz kapcsolódó jogok védelme és annak érvényre juttatása.

Magyarország a rendszerváltoztatást követően egyértelműen a fentiekben meghatározottak szerint járt el, amikor a helyi önkormányzatok mellett létrehozta a nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét, a megfelelő jogi eszközök biztosításával pedig elősegítette a Magyarországon élő nemzetiségek identitásának megőrzését.

Magyarország 2011-ben elfogadott Alaptörvénye mind preambulumában ‑ ahogy a képviselő úr is idézte ‑, mind normaszövegében kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezői. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Az Alaptörvény szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A nemzetiségi, valamint a nemzetiségi önkormányzati jogokat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény tartalmazza. A nemzetiségi törvény meghatározza azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik és biztosítják a nemzetiségek szabad identitásválasztása alapján az egyéni és közösségi jogaik érvényesülését, valamint a nemzetiségi lét megéléséhez szükséges intézményi alapokat.

A jog azonban egy állandó mozgásban lévő rendszer. Az átfogó ellenőrzések és a rendszeres kapcsolattartás eredményeként megállapításra került, hogy szükséges a nemzetiségi törvény átfogó felülvizsgálata is. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogalkalmazás során több esetben merültek fel eltérő jogértelmezések, illetve bizonyos esetekben a szabályozás hiánya is megfigyelhető. Például több nemzetiségi önkormányzati választás tapasztalatait leszűrve világossá vált, hogy az elért komoly eredmények mellett továbbra is kiemelt célnak kell tekintenünk az úgynevezett etnobiznisz esetleges felbukkanásának visszaszorítását. A kormány számára ez fontos elvi kérdés, ezért megnyugtató, hogy a benyújtott törvényjavaslat erre is egyértelmű választ ad. Mindezek alapján jól látszik, hogy szükségessé vált egy egységes, átfogó, jogalkalmazói tapasztalatokon nyugvó felülvizsgálat kezdeményezése.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószólók! Ezért a kormány támogatja a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslatot és különösen azt a tényt, hogy olyan demokráciában élünk, amelyben a nemzetiségek saját országgyűlési képviselettel rendelkeznek, és az ő kezdeményezésükre, előterjesztésük alapján tárgyalhatjuk most e törvényjavaslatot. Ismeretem szerint erre példa egyetlen európai országban sincs, hogy a nemzetiségek és a nemzetiségi kisebbségek nyújthatnak be az őket szolgáló, az ő életüket legnagyobb mértékben befolyásoló sarkalatos törvényt.

A törvénymódosítás kidolgozása érdekében ‑ ahogy a képviselő úr is elmondta ‑ a Miniszterelnökség segítő közreműködésével 2019 nyarán jogszabály-előkészítő munkacsoport került összehívásra. Ennek tagjai többek között a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága ‑ a parlamenti szószólókkal és a képviselő úrral ‑, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkársága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága, valamint a jogalkotásban közreműködő egyéb kormányzati szereplők, például az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium voltak.

A munkacsoport ülésein elsősorban a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által megküldött, valamint az államtitkárságunk által kidolgozott törvénymódosítással összefüggő javaslatok értékelése, összegzése és végleges szakmai állásfoglalás kialakítása történt meg.

A mostani törvénymódosítás a Magyarország Alaptörvényében szereplő kötelezettségnek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat, célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése.

A nemzetiségi törvény jelenleg nem rendezi az általános adatvédelmi rendelet ‑ GDPR ‑ és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatos, különösen érzékeny kérdéskört, amire tekintettel indokolt a kérdés törvényi szintű kezelése.

Az intézményfenntartó nemzetiségek részéről folyamatos jelzések érkeztek azzal kapcsolatban is, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézmények működtetésében milyen nehézségeket okoz, ha a fenntartó nem rendelkezik tulajdonjoggal a feladatellátás helyszínéül szolgáló ingatlanban. A kormány ezért támogatja, hogy a módosítás által a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó vagy ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Természetesen, ha valamilyen oknál fogva megváltozik az ottani tevékenység, megszűnik az a tevékenység, akkor visszaszáll a tulajdonjog az eredeti tulajdonosára.

A javaslat szerinti módosítással rögzítésre kerülnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, közöttük kiemelten is az újonnan létrejövő helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és átvételre vonatkozó szabályok.

(16.40)

A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását. Az országos nemzetiségi önkormányzat a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokát, valamint a településen való honosság időtartamát vizsgálja. Az adott nemzetiség önszerveződése foka kapcsán indokolt vizsgálni, hogy a településen működik‑e nemzetiségi alapítvány, civil szervezet vagy nemzetiségi egyesület, a működés szabályszerűsége biztosított‑e, például az éves beszámoló benyújtása a jogszabályoknak megfelelően megtörtént‑e, valamint adózott eredménye, tárgyévi eredménye nem volt negatív. További vizsgálat tárgya, hogy állami támogatásban részesül‑e ez a szervezet, alapítvány vagy nemzetiségi egyesület.

Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását. Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol a vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-éig a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot.

Az előzőektől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma, a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint a 25 főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. Az előírt létszám 30 főről 25 főre történő csökkentésével számos kistelepülés által létrehozott nemzetiségi önkormányzat, illetve több kisebb nemzetiség által létrehozott nemzetiségi önkormányzat működése válik biztosíthatóvá és biztosítottá. Mindezzel az előterjesztés reagál a nemzetiségi közösségek demográfiai változásaira, illetve azzal, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat alakítását a helyi nemzetiségi aktivitással kapcsolja össze, kifejezetten asszimilációellenes törekvéseket fogalmaz meg és motivációt ad.

A javaslattal továbbá a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályok, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat együttműködése során megvalósuló mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályok kialakítása valósul meg. A módosítással a nemzetiségi önkormányzatok részére jogorvoslathoz való jog kerül biztosításra, amennyiben nem kerül sor helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására.

További fontos cél a nemzetiségi képviselő-testületek működésének biztosítása, a működőképesség személyi feltételeinek pontosítása. A kormány üdvözli az erre irányuló javaslatot is: a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének esetei kibővülnek a nemzetiségi törvény 87. § (3) bekezdése miatt kiírt időközi választás napjával, valamint a képviselő 90 napon túli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének elmulasztásával. Annak érdekében, hogy a képviselő 90 napon túl fennálló kötelezettségszegése ne tegye működésképtelenné a kis létszámú települési nemzetiségi képviselő-testületeket, a javaslattal a képviselő e kötelezettség mulasztásának jogkövetkezménye kerül szabályozásra.

A törvénymódosítás azt is egyértelműsíti, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülés egyik formája, amelynek gyakorlati jelentősége elsősorban a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatásával kapcsolatban jelentkezik az erre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor.

A fent említetteken túl az országos nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai kiegészülnek az érintett miniszter engedélyével történő szociális ellátóintézmény alapításával és fenntartásával is. Ezzel lehetővé válik, hogy a nemzetiséghez tartozó honfitársaink saját nemzetiségi identitásukat gyakorlatilag születésüktől életük utolsó pillanatáig megélhessék. Tudomásom szerint ilyen és ehhez hasonló jogszabályi lehetőség szintén Európában nincsen. Tudomásom szerint ez a javaslat, amit önök kértek és terjesztettek ide az Országgyűlés elé, mindenképp példamutató és példaértékű.

Garanciális szabály kerül beépítésre arra vonatkozóan is, hogy a nemzetiségi köznevelésben, oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveknek térítésmentesen kell rendelkezésre állniuk. Mindezen felül a javaslat a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében számos szövegpontosító jellegű módosítást és kodifikációs, technikai pontosítást tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Szószóló Asszonyok és Urak! A törvényjavaslat az előzőekben kifejtettek szerint a hatályos szabályozást egyszerűsíti és pontosítja, erősíti és kiterjeszti a nemzetiségi jogok gyakorlásának eszközrendszerét a helyi önkormányzati testületi működés során, valamint a nemzetiségi köznevelési, oktatási önigazgatás, illetve a nemzetiségi önkormányzat érdekérvényesítő képessége területén.

A kormány tudatában van annak, hogy a megmaradást számunkra csakis a keresztény hit és kultúra, a nemzeti és nemzetiségi identitás megőrzése és továbbadása, valamint az egymással való együttműködés tudja segíteni. Éppen ezért biztosíthatom önöket, hogy amíg a Fidesz-KDNP-kormány vezeti Magyarországot, a velünk élő nemzetiségek továbbra is minden segítséget megkapnak nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez, továbbadásához, intézményeik fejlesztéséhez és fenntartásához.

Bízunk benne, hogy a jó példánk előbb-utóbb minél több országban követőre talál, és Európa országaiban teljesen természetessé válik az őshonos nemzetiségek védelme, támogatása. Ez szükséges ahhoz, hogy Európa minél nagyobb része megmaradjon keresztény és nemzeti identitásában, hogy unokáink is tovább tudják adni hitünket, nyelvünket, kultúránkat.

Isten éltesse és tartsa meg a hazánkban őshonos nemzetiségeket: a bolgárokat, görögöket, horvátokat, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat, ruszinokat, szerbeket, szlovákokat, szlovéneket és ukránokat és természetesen Magyarország minden polgárát!

De ugyanúgy tiszteletemet fejezem ki Európa bármely országában élő nemzeti kisebbségek felé, akiknek érdekében a magyar Országgyűlésben dolgozó nemzetiségi képviselő úrral, illetve a nemzetiségi szószólókkal együtt biztattuk a Magyarországon élőket is, hogy az irdala.hu kapcsán minél többen segíthessük azt az aláírásgyűjtést, amely mai nap éjszaka fog lejárni.

A kormány támogatja a törvényjavaslatot, és ezt javasolja valamennyi frakciónak és független képviselőnek is. Köszönöm szépen a munkájukat, köszönöm szépen az együttműködést, folytatjuk tovább. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)