Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szögezzem le rögtön, hozzászólásom elején, hogy nagyon fontos alapértéknek tekinti frakcióm és én magam is a bírói függetlenséget, a hatalmi ágak elválasztását, és nagyon mélyen hiszek, hiszünk a demokráciában.

Pontosan ezért, amikor bármikor is korábban az OBH elnökének tevékenységével kapcsolatban kritikát fogalmaztunk meg, azt ezeknek az alapelveknek a megvalósulása érdekében tettük, és őszinte aggodalommal tettük, hiszen komoly problémákat és közéleti problémákat látunk mi is ennek kapcsán. Ugyanakkor most zavarban vagyok nyilván, ezt elmondták itt más ellenzéki képviselőtársaim is, hogy 2018. évi beszámolót tárgyalunk, amelyet még az előző OBH-elnök nyújtott be, Handó Tünde. Nagyon világos, hogy ez az év már azoknak a vitáknak a jegyében telt, amelyeket többek között az OBT-vel folytatott, és világos volt, hogy ez az állóháború semmiképpen nem szolgálja a bírói függetlenségbe vetett bizalom, közbizalom érvényesülését. Tehát jelen beszámoló tárgyalásánál azért egy ellenzéki képviselő komolyan korlátozva van, hiszen a 2018. év tekintetében nyilvánvalóan elutasítóan tud reagálni a beszámolóra, amelyet még Handó Tünde nyújtott be, de már az új elnöknek, Senyei Györgynek kellett ezt itt előadnia.

Az új elnök személyével kapcsolatban szakmai körökben, az OBT-ben, de egyébként a közéletben is azt tapasztalom, hogy rendkívüli bizakodás van. ’19 novembere-decembere arról szólt, hogy nagyon sokan fogalmazták meg abbéli véleményüket, hogy ez a fajta állóháború befejezésre kerül, és egy komoly, szakmai alapokon nyugvó béke köszönthet be a bíráskodás tekintetében és a bírók kapcsán, a hatalmi ág kapcsán Magyarországon, amely nagyon régen kívánt dolog mindannyiunk számára.

Előttem szóltak már itt az OBT-konfliktusról, de a MABIE-konfliktusról is. Hadd mondjam itt el, hogy elnök úr megválasztásának idején már odáig jutottak ezek a problémák, hogy a MABIE budapesti elnökének, Fazekas Sándornak egy nyilatkozatában már azt is olvastam, hogy a bírák eljutottak a tűréshatárhoz. Tehát ilyen helyzetben történt ez a személyi változás, ami általunk is üdvözölt személyi változás az OBH élén, hiszen Handó Tündét az Alkotmánybíróság tagjai közé megválasztották. És ez a történés nagymértékben határozza meg tehát ennek a beszámolónak is a vitáját, hiszen ezek az események vezettek álláspontunk szerint a személycseréhez is, és mindez tehát meghatározza a ’18-as évről alkotott véleményünket is.

Handó Tünde ugyanis a bírói kar jó része szerint is olyan hatalomkoncentrációval élt az OBH élén, amely ha finoman fogalmazok, akkor rengeteg szakmai és közéleti vitát váltott ki, de egyébként a független és pártatlan törvénykezés alkotmányos követelménye kapcsán is problémákat vethet fel. Emlékezhetünk rá, hogy a beszámolók évenkénti vitájában az ellenzék mindig feltette a kérdéseit érvénytelenné nyilvánított bírói vezetői pályázatokról, fegyelmi eljárás alá vont bírókról, és mindez a helyzet csúcsosodott az OBT-vel való konfliktusokig, odáig, hogy az OBH elnöke kvázi illegitimnek minősítette a testületet. Pont azt a testületet egyébként, amelynek alkotmányos feladata az OBH-elnök működésének ellenőrzése.

Számunkra, az MSZP számára kifejezetten ijesztőek azok a sajtóban is megjelent elemzések, kimutatások, kutatások, melyek szerint a magyar bírák már nem vagy csak részben tekintik függetlennek a bírói munkát, az ítélkezést. Nagyon sok ilyen típusú kritikát, észrevételt, segélykiáltást lehetett olvasni az elmúlt években. Volt egy átfogó felmérés is, amelyet az Amnesty International készített, amely régebben komoly iránytűje volt a mai kormánypártoknak; ez nyilván már változott. De abból a szempontból érdekes mind a sajtóban megjelent információkat, mind az ebben az elemzésben is megjelent néhány megállapítást elmondani, hogy ezek közvetlenül a bírák véleményét tartalmazzák, tehát ebből a szempontból azt hiszem, hogy jelenthetnek egyfajta képet. Ha nem is egy teljesen általánost, de egyfajta képet arról, hogy mi a helyzet ma a bírói szervezetben, és mi az a helyzet, amin elnök úrnak nyilván megfeszített munkával változtatnia kell, és nyugalmat kell teremtenie.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében koncentrálódó hatalom rendszerszintű problémákat okoz ‑ ezt nyilván még az előző érában állapította meg az elemzés. Az OBH elnöke igazgatási szempontból közvetlen és közvetett nyomást gyakorolhatott, tud gyakorolni a bíróságokra. A megkérdezett bírák általános véleménye volt ebben az elemzésben ‑ csakúgy, mint az előző mondatok ‑, hogy egy egyéni bíró általában még közvetlen külső befolyás nélkül tud ítélkezni, ugyanakkor ez a szabadsága komoly veszélyben lehet. Ma a bíró integritásán és erkölcsi iránytűjén múlik szinte minden. Tapinthatóan dermesztő légkör uralkodik a bírák körében a bírói függetlenséget érő támadások miatt, a különböző bíróságokon dolgozó bírák egyöntetűen rossz hangulatról számoltak be, a 2018. év tekintetében is sok ilyen sajtóhír is látott napvilágot, és sok közéleti vitában, itt a Házban is sok megnyilatkozás volt ebben a tekintetben. Olyan környezetről számoltak be, amelyben a legtöbb bíró nem mer nyíltan és szabadon beszélni, klikkek formálódtak és bizalmatlanság uralkodott. A dermesztő légkör miatt a bírák nem mernek felszólalni a saját véleményük megvédéséért, amely azt eredményezi, hogy a bírák közti, illetve a bírák és más jogászszakmák közti szolidaritásnak a gyengülése is tapasztalható. Nyilván nem lehet teljesen általánosítani, még egyszer hangsúlyozom, de nagyon sok ilyen álláspont és vélemény fogalmazódott meg.

A dermesztő atmoszféra egy szemléletes példája, hogy a bírák néha nem is tudják igazán, hogy mitől félnek, egy absztrakt, jövőbeli lehetséges következménytől, sokszor talán az ismeretlentől. A dermesztő légkörnek ez a közvetett és kifinomult eredménye azonban befolyásolhatja a gondolkodásukat és a döntéshozatalukat is ‑ állapítja meg az elemzés.

Az ügyleosztási rendszer nagy mozgásteret enged az ügyleosztást végzőnek abban, hogy melyik bíróra szignálja az ügyet, és több elemzés is arra jutott, hogy a külső tényezők ‑ ideértve a médiában megjelenő támadásokat, az újonnan bevezetett intézményi és jogi fejleményeket ‑ erősödő külső nyomást helyezhetnek az igazságszolgáltatásra.

Azt látjuk azóta is, a tárgyéven túlmutatóan is, itt a parlamenti munkában is, ősszel, hogy a kormányzat új eszközökkel próbálja a bírói függetlenséget meggyengíteni. Korábban a közigazgatási bíróságok terve volt az, amely ennek eszköze lehetett ‑ erről már az előző napirend során beszélni voltam kénytelen ‑, és egy 2019 decemberében elfogadott törvény, amelyet szintén volt szerencsénk itt megtárgyalni, és ahhoz is volt szerencsém hozzászólni, megnyitotta az utat az Alkotmánybíróság tagjai előtt, hogy könnyen tanácselnöki pozícióba kerülhessenek át a Kúriára. Ez azért is problémás, mert nyilvánvalóan ott megnyílt az út, hogy olyan személyek kerüljenek be, akik a kormánytöbbséghez lojálisak. Talán egyébként Handó Tünde kinevezése is ilyen kinevezés. Tehát nagyon világosan megsértheti ez így a bírói függetlenséget.

Ezek azok a körülmények, és még ezt hosszan sorolhatnám, de azt gondolom, nagyon sokan elmondtak előttem ezzel kapcsolatos aggályaimból sok mindent, és az elmúlt években nagyon sok közéleti vita szólt az OBH elnökével kapcsolatban; és az őszinte aggodalmunk motiválta ezeket a megnyilatkozásainkat a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztása kapcsán. Ha azt mondtam, hogy az őszinte aggodalmunk volt ez, akkor azt kell mondanom, hogy most az őszinte reményünkről szeretnék beszélni, és egészen biztos vagyok benne, hogy nyilván ha más nem, Vejkey képviselőtársam fog ezekre az észrevételekre reagálni.

(12.20)

De hadd mondjam azt, hogy én nagyon remélem, hogy új időszak kezdődött el itt az elmúlt hónapokban valóban, és egy egészen más hangulatú beszámolót fogunk majd tárgyalni akkor, amikor a 2020-as tárgyévhez ér majd az Országgyűlés. Ez a fajta bizalom nagyon nagy a közélet minden területén az újonnan megválasztott elnök irányába. Ez a bizalom különböző okokból az előző OBH-elnök irányába már a 2018-as évben, tehát a tárgyévben sem volt meg.

Mi álláspontot elfoglalni nyilván erről a beszámolóról és a tárgyévről tudunk, tehát azt tudom mondani, hogy a 2018-as beszámolót ezért nem tudjuk elfogadni. Köszönöm, elnök úr.