Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Senyei György Barna Elnök Úr! Nagy tisztelettel köszöntöm önt, illetve munkatársait. Elég speciális helyzetben vagyunk, hiszen ön jött el megtartani ezt a beszámolót, és ön 2018-ban nem az OBH dolgozója volt, hanem bíróként dolgozott, és az elődjének a munkáját kell itt védenie, nekünk pedig azt kell minősítenünk, hogy hogyan dolgozott 2018-ban, tehát ami itt elhangzik, az nyilván nem önnek fog szólni.

De először is, mielőtt erre rátérnék, szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, minden bírósági alkalmazottnak, a bíráknak, a bírósági titkároknak, a fogalmazóknak, az igazságügyi alkalmazottaknak, az ügyintézőknek, az ügykezelőknek, a tisztségviselőknek és minden bírósági dolgozónak azért a munkáért, amit az elmúlt évben, években és jelenleg is végeznek, azt gondolom, a társadalom megelégedésére. Különös próbatétel elé állítja mind a bírákat, mind a bírósági dolgozókat az a helyzet, amelyet a Covid-19 vírus okozott, ami nyilván nem kis nehézség. A jelenlegi vezetésnek is nagyon sok problémát kell ezzel kapcsolatosan megoldani, hogy a bíróságok folyamatosan, akadálymentesen tudjanak működni, továbbra is a lakosság megelégedésére.

Rátérve a problémákra, a legfontosabbnak tartom, ami 2018-ban is egy fontos és kardinális kérdés volt, ez pedig a bírák függetlenségének a kérdése. Azt gondolom, hogy ezt minden időszakban kell vizsgálnunk, és mindenkor figyelnünk kell arra, hogy ez maximálisan megvalósul‑e, illetve érkezik‑e a társadalomban a bírák ellen bármiféle olyan támadás, amely a bírói függetlenséget megpróbálja maga alá gyűrni. Én azt gondolom, hogy a 2018. év kifejezetten olyan év volt, amikor is erre is sor került.

De hogy mik is ezek? Azt gondolom, hogy 2010 óta folyamatosan vannak támadások a bírósági függetlenség ellen. Ez megfigyelhető volt az Orbán-kormány hatalomra kerülése után nem sokkal. Én első lépésként erre azt az időszakot látom, amikor a bírák, a bizonyos életkort betöltött bírák kényszernyugdíjazása megtörtént. Ez már arra volt egy kísérlet, hogy megfélemlítést keltsen a bírákban, hogy mi bármikor tudunk olyan szabályokat hozni, nektek, bíráknak, tudunk számotokra olyan helyzetet teremteni, ami nektek nem lesz jó, ha nem azt követitek, amit mi elvárunk tőletek. Tehát én azt gondolom, hogy ez már egy súlyos probléma volt akkor.

Aztán 2018-ban a kinevezési rendszerekben voltak botrányok. Ez szintén ezt a megfélemlítést próbálta kelteni a bírákban, hogy gyerekek, nem biztos, hogy belőletek lehet vezető, ha nem álltok be abba a sorba, amit elvárunk tőletek. De beszélhetünk arról is, hogy fegyelmik is indultak oly módon, amik eléggé megkérdőjelezhetők voltak, és sokszor bizonyos belső leszámolási viták miatt is indult fegyelmi eljárás.

Aztán itt van újra egy kormányjavaslat, az önálló közigazgatási bíróságok felállításának a kérdése, amikor még a 2016-os, Handó Tünde-féle beszámolóval kapcsolatosan még dicséretet is mondtam az elnök asszony tevékenységéről, mégpedig a tekintetben, hogy mennyire kiállt a bírák függetlenségéért, és mennyire bírálta az önálló közigazgatási bíróságok felállítását, illetve azt mondta, hogy bizony ezzel a bírói függetlenség is veszélybe kerül, amennyiben ez bevezetésre kerül. Persze, aztán 2018-ra, 2017-re ez a véleménye már eléggé jelentősen megváltozott, és támogatta az önálló közigazgatási bíróságokat, más kérdés, hogy ez hál’ istennek, végül is nem került bevezetésre, bár én azt gondolom, hogy ez mélyen sértette volna a bírói függetlenséget, de ennek az aspektusait már többször megvitattuk a Ház falai között.

Azt gondolom, hogy a bírói függetlenségnek egy fontos alappillére lenne az, ha a bíróságok költségvetési fejezete az Alaptörvény szerint lenne meghatározva, nem pedig minden évben erre javaslatot tenne a kormány, a minisztérium, és az alapján kerülne egy egyeztetés alapján majd az Országgyűlés által elfogadva, hiszen ezzel valamilyen formában mind a végrehajtói hatalom, mind a törvényhozói hatalom tud a pénzcsap megnyitásával, elzárásával valamiféle hatást gyakorolni a bíróságok tevékenységére.

Aztán itt van a bírák javadalmazásának a kérdése, amely 2018-ban nagyon-nagyon napirenden volt. Handó Tünde elnök asszony az értékelésében szinte kiemeli, hogy bizony 2018. január 1-jén is 5 százalékos béremelés volt a bíráknál, és ez egy dicséretes dolog. Természetesen azt gondolom, minden dolgozó, nemcsak a bíróságon, hanem bárhol, ahol nézzük, egy béremelésnek mindig örül, de ha azt nézzük, hogy előtte 14 évig, mielőtt három lépcsőben a háromszor 5 százalék bevezetésre került, semmilyen béremelést nem kaptak a bírák, és ezáltal körülbelül 65-70 százalékkal csökkent a reálbérük ezen időszak alatt, azt gondolom, hogy ez igen minimális javulás volt. Hál’ istennek, a későbbiek során, ha ez nem is 2018-ban, hanem a tavalyi évben, de ez valamilyen szinten megoldódott. Igen, tehát én azt gondolom, hogy amikor 14 évig nem volt semmiféle béremelés, bizony az is egy nyomásgyakorlás a bíróságok felé, illetve a bírák munkájára.

Rátérve a jelentésre, az ügybefejezés, mint ahogy elnök úr is kihangsúlyozta, 1 294 081 ügy volt, és ettől szinte még 50 ezerrel kevesebb ügy érkezett, és bizony dicséretes, hogy ‑ ezáltal nyilván kiderül ‑ a hátralékból sikerült lefaragni. Egyébként évtizedek óta problémát jelentett a bíróságokon a hatalmas ügyirathátralék, amit maguk előtt görgettek a bírák. Nyilván ez nagyon megnehezítette a munkájukat nagyon-nagyon sok tekintetben, és így már csak 231 068 ügy maradt folyamatban, ami jóval kevesebb, mint 2017-ben, amikor 305 ezret is meghaladó ügy volt. A peres befejezések jogerőre emelkedése első fokon 91 százalékos. Tehát civilisztikai ügyszakban 91 százaléka az ügyeknek első fokon befejeződött. Ezt az elnök úr is kihangsúlyozta. Én azt gondolom, hogy ez nagyon dicséretes dolog.

Mindamellett lássunk egy kicsit mögé! Nyilván ez jórészt, és reméljük, nagyon-nagyon túlnyomórészt annak szól, hogy elfogadták a bíróság jó döntését a felek. Másrészt viszont egy kicsit az is benne van, hogy erősen megnövekedtek az utóbbi években a bírósági költségek, és azt is meggondolja nagyon gyakran egy-egy bíróságon igazságot kereső személy, hogy egyáltalán elinduljon‑e a bíróság irányában. Ez nem a bíróságok hibája, hiszen a törvényhozó hatalom állapítja meg, hogy milyen díjakat kell fizetni. De nyilván ez is közrejátszik abban, hogy sokszor igyekeznek minél rövidebb időszak alatt első fokon érvényt szerezni a joguknak vagy a vélt igazságuknak az ügyfelek, és sokszor már nem akarnak még többet fizetni. De mindenesetre nagyon dicséretes dolog, hogy 91 százaléka már első fokon civilisztikai ügyszakban befejeződött. Ezúton gratulálok a Nyíregyházi Törvényszéknek ‑ a szűkebb pátriám Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahonnan én is jöttem ‑, hiszen ott messze az országos átlagot meghaladóan 93,2 százalékos az első fokon jogerőre emelkedett ügyek száma, és ezzel a második a Nyíregyházi Törvényszék az országban.

Más kérdés az, hogy 86,2 százaléka az ügyeknek egy éven belül befejeződött. Én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon jó szám, és nyilván erre kell törekedni. Amikor az ügyfelek az igazságot keresik, vagy a jogukat keresik, akkor nyilván nem mindegy az, hogy egy év múlva, két év múlva, öt év múlva jutnak hozzá, tehát nagyon fontos az, hogy ez gyorsuljon, nem beszélve arról, hogy bizony a magyar állam elég sok kártérítést vagy kártalanítást fizetett ki az elmúlt időszakban azért, mert elhúzódtak a bírósági eljárások. Amikor azt látjuk, hogy ez folyamatosan gyorsul, az mindenféleképpen pozitív dolog.

Olvastam a 2018-as jelentésben azt is, hogy a beszédleíró programok használata valamennyi bíróságon megvalósult, 879 ilyen eszköz van. Hát, én nem tudom, még ma sem nagyon hallom azt, hogy ezeknek tömeges lenne a használata a bíróságokon. Még ma is, akik leírják ezeket, a jegyzőkönyvvezetők, a jegyzők, bizony nagyon le vannak terhelve, és sokszor a napi nyolcórás munkaidőben sem tudják befejezni azokat a munkákat, amelyek ennek következtében rájuk hárulnak. Tehát nagyon jó lenne, ha ezek a beszédleíró programok még jobban elterjednének, ezeket folyamatosan mindenütt használnák, és tudnák hasznosítani.

(11.50)

Képzés, önképzés, hatékony ítélkezés. Ahogy olvastam a jelentésben, nagyon fontos a képzés. Nyilván egy bírónál, ahogy folyamatosan változnak a jogszabályok, ahogy a bírói gyakorlat is adott esetben változhat, ennek a követése nagyon fontos minden magyarországi bíró számára. Handó Tünde időszakában, én azt gondolom, hogy egy kicsit a hangsúly eltolódott az önképzés irányába. Tehát a bírósági akadémia jól működött korábban, és ott próbálták központosított formában megszervezni ezeket a képzéseket; itt a hangsúly Handó Tünde időszakában az önképzésre, a helyi képzésekre tevődött át, ami, ha megnézzük, akkor nyilván olcsóbb, de kérdés az, hogy hatékonyabb‑e, ha önképzéssel próbálkozunk, mint a bevált, régebbi módszerrel.

Új programok kerültek bevezetésre Handó Tünde alatt, gyermekközpontú igazságszolgáltatás, „Nyitott bíróság” program. Ezekkel nekem semmi bajom nincsen, csak úgy érzem, hogy ebben az időszakban túl nagy hangsúly került ezekre, és túlságosan nagy energiát fordítottak erre, talán kevesebb energiával, kevesebb marketinggel is el lehetett volna érni ugyanezt. Én azt gondolom, hogy bíróságon az ítélkezés, az igazságszolgáltatás az elsődleges, és minden másnak ennek alárendelten kell működnie.

A jelentésből kiderül, hogy 219 darab jogszabály-véleményezési ügy került az OBH asztalára. Én ezt is nagyon fontos feladatának látom az OBH-nak, illetve a bírósági szervezeteknek, hiszen ők azok, akik leginkább ezeket a jogszabályokat folyamatosan gyakorolják, hogy hogyan hajtják ezt végre, milyen ítéleteket hoznak, a legjobban látják azokat a problémákat, amik az életben, a társadalmi viszonyokban felmerülnek, és bizony ők tudják sok esetben a legjobb javaslatokat adni a törvényhozásnak arra, hogy merre is induljunk el tovább.

A 2018. évre ha visszagondolunk, mindenkinek eszébe jut az OBH elnök asszonyának a kinevezési gyakorlattal kapcsolatos problémája. A 2018. év ettől is hangos volt, illetve Handó Tündénél ez volt az egyik fő probléma. Illetve a másik fő probléma az, hogy körülbelül ekkorra tehető, amikor megromlott a viszonya az Országos Bírói Tanáccsal, és gyakorlatilag majd ennek az lett a következménye, hogy meg is szakadt az együttműködés a két szerv között, ami, azt gondolom, hogy példátlan az elmúlt 30 évben. Nyilván erre is szükség volt, hogy mind a kinevezési gyakorlatban változás legyen, mind pedig az OBH elnök asszonyának az egyéb szervekhez való viszonyában változás legyen, ezért is üdvözöltük azt, hogy 2019-ben aztán változás következett be az OBH vezetésében.

A jelentésből megtudtuk, hogy 3016 bírói hely van, amelynek a nagyon-nagyon nagy százaléka be van töltve, 69 százaléka nő, 31 százaléka férfi a bíráknak. Ez érdekes, hogy mára odajutottunk, hogy szépen lassan elnőiesedett ez a szakma. Ma már bőven több mint kétharmada hölgy az ítélkező bíráknak.

A bírói illetmény háromszor 5 százalékos emeléséről már szót váltottam, amivel 453 330 forintra nőtt a bírák illetményalapja. Jeleztem korábbi felszólalásomban Handó Tünde elnök asszonynak azt is, ha már itt tartottunk a javadalmazásnál, hogy ő újfajta jutalmazási, elosztási elveket vezetett be a bíróságon belül, ami viszont számos visszásságra, illetve sértődésekre és haragra adott okot. Én kértem elnök asszonyt már korábban is, hogy ezen próbáljon meg változtatni, hiszen a régebbi, jól bevált módszerek nem okoztak ekkora problémát.

Az integritási szabályzat is 2018-ban lépett hatályba. Az integritási szabályzat nagyon fontos, elnök úr is beszélt róla, a bíróságok integritása. Itt azonban, én azt gondolom, hogy Handó Tünde elnök asszony egy kicsit elvetette ezen területen a sulykot, és az integritási szabályzat mind a bíróság berkein belül, mind pedig a magyar társadalomban is elég nagy érdeklődést váltott ki és elég nagy port vert föl. Én úgy éreztem, hogy ez az integritási szabályzat a bírákat szinte nem tekinti nagykorú állampolgárnak, bizonyos részleteiben legalábbis, illetve nem olyan nagykorú állampolgárnak tekinti, akik felelősen tudnak gondolkodni, hanem olyannak, akinek minden részletet el kell magyarázni, a szájába kell rágni, és a legalapvetőbb dolgokat, mint például az alsóruházati öltözködést is szabályozni kellene. Azt gondolom, hogy ezzel egy kicsit elvetette a sulykot az elnök asszony, és mind a bíróságon belül, mind pedig a társadalomban is kissé megbotránkoztatást váltott ki, és nem biztos, hogy szerencsés volt.

A konfrontálódásról, ha már beszéltem, akkor nemcsak az OBT-vel konfrontálódott elnök asszony ez időszakban, hanem aztán a MABIE-vel, a bírói egyesülettel is erőteljesen megromlott a viszonya. Én azt gondolom, hogy ez sem szerencsés, hogy akkor, amikor egy ilyen civil szervezet működik, amelynek a legfontosabb feladata az, hogy segítse a bíróságok munkáját, érvényesítse a bírák jogait, a kéréseit, valamilyen színtere legyen annak, akkor, amikor a bíráknak nincsen olyan joguk, mint más, több dolgozónak ‑ ők nem sztrájkolhatnak, politikai tevékenységet nem végezhetnek, az érdekérvényesítésüket nem úgy tudják megtenni, mint adott esetben mások ‑, akkor legalább erre kellene jobban odafigyelni, hogy aki a bírák érdekeit szolgálja, mint például a bírói egyesület, akkor az ő szavukat jobban vegyük figyelembe. Illetve az a viszony, ami aztán odáig mérgesedett, hogy ki is lettek pakolva a bírósági épületekből, én azt gondolom, hogy ezen a területen is nagyon messzire ment az elnök asszony. Nagyon örültünk annak, amikor 2019 végén ebben változás következett be, és hogy az új elvek alapján a bírósági szervezet működésében a békesség és a rend, ahogy az új elnök úr elmondta, hogy ez lesz az, ami őt vezeti, a magas színvonalú, időszerű és pártatlan ítélkezésnek ez lesz az alapja.

Örültünk annak, hogy a Bíróképző Akadémia szerepe az ő véleménye szerint a jövőben növekszik, illetve annak is, hogy a bírósági pályázati rendszerekben is akar néminemű változást, amit többször bíráltunk, én magam is bíráltam itt a korábbi, évekkel ezelőtti felszólalásokban. Nyilván szükség van valamiféle pontrendszerre, amikor van egy bírói pályázat, hogy kit fognak arra kinevezni, nyilván szükség van arra, hogy megállapítsák, hogy kinek van a legjobb, legtöbb végzettsége, nyilván ami a profilba vág, kinek van esetleg nyelvvizsgája, kinek van tudományos tevékenysége, kinek hogy sikerült az államvizsgája, meg kinek hogy sikerült a szakvizsgája, de nyilván ez nem lehet egy életre meghatározó, akár 20-30-40 évvel a kinevezés után egy pályázat esetén, hogy hogyan sikerült az államvizsga, vagy hogy sikerült a szakvizsgája valakinek, hanem nagyobb hangsúlyt kell adott esetben tenni arra, hogy milyen szakmai múltja van, hogy milyen gyakorlata van azon a téren, milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, milyen plusztudást szerzett az a bíró az elmúlt évtizedek gyakorlatában.

Én azt gondolom, hogy akkor, amikor az ítélkezésről van szó, amikor oda kell ülni és konkrét ügyeket eldönteni, amikor meg kell győzni az ügyfeleket jobbra-balra arról, hogy bizony, az a döntés, amit a bíró hozott, az jó döntés, és az is, aki számára kedvezőtlen ez a döntés, ő is fogadja el, ez a legnagyobb dolog. Az, hogy valakinek PhD-fokozata van, és azzal pályázik, nem biztos, hogy ő attól jobb bíró lesz, mint aki 20 éve már ott ül, gyakorolta, és tapasztalata van ebben; nem biztos, hogy az, aki tudományosan publikált, de soha az életében nem döntött el egy ügyet sem, az ebben jobb lesz. Bíróként az lesz a jó bíró, akire hallgatnak a felek, az lesz a jó bíró, akinek elfogadják a döntését a felek, akinél nem merül fel az, hogy bármiféle befolyás alapján hozta meg a döntését, hanem csak a törvényeknek alárendelten, igazságosan és mindenki számára elfogadhatóan. Tehát ezért is örülnék annak, hogy itt a bírói pályázatok rendszerében, a pontrendszer kérdésében lenne néminemű változás a jövőben.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Fontosnak tartom a bürokrácia csökkentését is. Én húsz évig dolgoztam ügyvédként, és láttam azt, hogy a bíróságokon ‑ elsősorban a polgári ügyszakban dolgoztam ‑ a polgári kollégiumvezetőknek a legfontosabb feladata a szakmai irányítás volt, a szakmai problémák végigbeszélése, azoknak a megbeszélése, azokban iránymutatás, adott esetben az alsóbbrendű bíróságok számára is valamiféle iránymutatás, hogy tudják, mit hogyan kell megoldani, és ez a szakmai segítség volt a legfontosabb.

(12.00)

Mára oda jutottunk, hogy a kollégiumvezetőknek gyakorlatilag nem marad erre idejük, hiszen annyi formában kell bürokratikus intézkedéseket végrehajtaniuk, statisztikákat elkészíteniük, kitölteniük, összegyűjteniük, hogy gyakorlatilag arra a munkára, amire hivatottak lennének, szinte alig marad idejük, vagy nekik 20 órából kell hogy álljon egy 24 órás nap, amiből alvásra, pihenésre már nem jut idő, ha minden tekintetben meg akarnak felelni. Nagyon örültem annak, hogy az elnök úr e tekintetben is változásokat jelentett be, de szomorúan konstatálom, hogy a Covid-vírusra tekintettel ezt még nem sikerült megoldani, hiszen a Covid-vírus miatti otthoni munka miatt a rengeteg jelentés elkészítése, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos jelentések továbbra is nagyon lekötik a kollégiumvezetőket. Tehát a bürokrácia egyelőre nem csökkent, de belátjuk, hogy ez elsősorban most ennek a kialakult egészségügyi helyzetnek köszönhető, és bízunk benne, hogy ebben is változás lesz.

Úgy éreztük, hogy Handó Tündénél a statisztikai szemlélet nagyon előtérbe került. Nem biztos azonban, hogy számokkal meg lehet ítélni, hogy a bíróság jól végzi‑e a munkáját vagy sem. Persze, nyilván első ránézésre az a bíróság a jó bíróság, ahol a leggyorsabban elintéződnek az ügyek, ahol a legrövidebb határidővel a legtöbb ügy elintéződik, ahol nincs nagy ügyirathátralék, az nyilván jó. Más kérdés, hogy minőségi vagy mennyiségi szemlélet van. Azt gondolom, hogy a kettőnek párhuzamosan kell működnie. Nyilván szükség van a mennyiségi szemléletre, de mellette nagyon oda kell figyelni a minőségre. Azt gondolom, hogy a 2018. év kifejezetten olyan év volt, ahol előtérbe került az OBH részéről az a nyomás, hogy a mennyiségi szemlélet uralkodjon a magyarországi bíróságokon, és ezzel én nem tudok egyetérteni.

Ugyanilyen probléma a két éven túli ügyek csapdája is, amikor nagyon sok bíró azért fejezte be gyorsabban az ügyét, mert nem akarta, hogy két éven túlra húzódjanak, mert akkor jelentéseket kell leírni, mert vizsgálatot fognak ellene folytatni. Lehet, ha még fél évet rászánt volna, jó döntést hozott volna, de inkább vállalta annak az ódiumát, hogy összecsapja az ügyet, a megfelelő bizonyítékokat nem biztos, hogy előteremtették, de be fogja fejezni, mert akkor mennyiségileg van egy befejezése. Kérdés, hogy ez minőségi munka‑e, ha egy év múlva újra vissza fog kerülni és újra fogják tárgyalni ezt az ügyet. Azt gondolom, ebben a változás is nagyon fontos lenne.

A végén egy kérdést szeretnék feltenni elnök úrnak, nyugdíjas bírák kértek meg arra, hogy tegyem fel ezt a kérdést. Amikor kényszernyugdíjazásra kerültek a bírák, és sokan nem tudták kitölteni azt az időt, amit terveztek vagy a korábbi jogszabályok lehetőségként megadtak nekik, ez azt jelentette, hogy a kényszernyugdíjazás után a jövedelmük körülbelül egynegyedére vagy kevesebb mint harmadára esett vissza a korábbi jövedelmükhöz képest. Azt gondolom, hogy ez elég méltánytalan, és jóval kevesebb összegről beszélünk, majdnem feléről, mint az az összeg, amennyivel ma mennek a bírák nyugdíjba. Esetleg tervez‑e az OBH valamiféle javaslatot a kormány, a minisztérium felé, hogy ezen bírák ‑ viszonylag kevés számú bíróról van szó, de nekik nagy segítség lenne ‑ valamilyen formában méltányosságot kapjanak e tekintetben, hogy ne lenne feleannyi a nyugdíjuk, mint azoknak, akik öt évvel később mentek nyugdíjba.

Mindezek alapján még annyit szeretnék elmondani, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem fogja elfogadni az OBH elnöki beszámolóját, de ez nem elnök úrnak szól. Amikor az Igazságügyi bizottságban meghallgattuk Senyei elnök urat, mi az igen gombot nyomtuk meg és ma is bizakodóak vagyunk, hogy nagy javulás lesz. Ez a 2018. évnek szól, a 2018-as beszámolónak, Handó Tünde elnök asszony munkájának, nem pedig az ön munkájának.

Önnek és minden bírónak, bírósági dolgozónak jó munkát és nagyon jó egészséget kívánok. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)