Dr. Darák Péter

DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kúria a jogállam támasza, aktívan hozzájárul a jogfejlesztéshez, támogatja a jogalkotást, hatékonyan és gyorsan törekszik biztosítani az egységes joggyakorlatot. A régi kúriai hagyományokra támaszkodva teremtette meg az ítélkezés XXI. századi alapjait, amelyről az önök által ismert, írásban előterjesztett, 2018. évről szóló beszámoló is tanúskodik.

Ahogy egy korábbi expozémban már kitértem erre, a bírósági eljárás nyilvánossága a bírói hatalom korlátja, a bíró a nyilvánosság kontrollja alatt áll. A Kúria 2012 óta különösen törekszik arra, hogy ne csak ítélkezését folytassa a nyilvánosság előtt, de jogegységi tevékenységét is átláthatóvá és közérthetővé tegye. Ez az elv vezérelt akkor, amikor a 2018. éves tevékenységünk főbb céljait is meghatároztam.

(9.10)

2018-ban jelentős változások következtek be a Kúria működési körülményeiben, ezért is tekintettem ezt az évet az új szabályok alkalmazása évének. Ebben az évben lépett hatályba ugyanis az új polgári és büntetőeljárási kódex, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló önálló eljárási kódex. A Kúriát ez nem érte váratlanul, hiszen az előző években az új eljárásjogi szabályok alkalmazására felkészült, illetve közreműködött az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs munkájában.

A Kúria életében további jelentős változást jelentett, hogy ebben az évben kezdte meg egy új jogintézmény, a munkáját alapvetően meghatározó új jogintézmény alkalmazását, nevezetesen a felülvizsgálati eljárás engedélyezése egységes gyakorlatának kialakítását. Ezzel párhuzamosan természetesen segítséget kellett nyújtani az elsőfokú bíróságoknak az új eljárási kódexekkel való megküzdéshez, az első alkalmazási problémák megoldásához. Ennek keretében a Kúria konzultációs testület formájában, de később, az ezt követő évben már joggyakorlat-elemző csoport keretében is vizsgálta a keresetlevél visszautasítására vezető okok bírói gyakorlatát. Az erről szóló jelentés a Kúria honlapján időközben már elkészült és olvasható.

A Kúria érvényt szerzett iránymutatásában annak az elvnek, hogy megfelelő elsőfokú merítés nélkül a bírói jogvédelem puszta formalitássá válik, kellő számú egyedi ügy érkezése nélkül a Kúria is könnyen elefántcsonttoronnyá válhat. Ezért erősítette azokat az értelmezési irányokat, amelyek a formális hibák miatt nem teszik lehetővé a keresetlevelek érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.

A 2018. év másik jelentős eseménye a közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjára vonatkozó jogalkotói elképzelések jogszabályokba való átültetése volt. A diskurzus alapját az jelentette, hogy egyrészről a közigazgatási jogviták külön bírósági szervezeti keretek között történő elbírálását a magyar alkotmányos hagyományok és szakmai szempontok, például a speciális közjogi ismeretek igénye egyaránt indokolttá tehetik, másrészt a közjogi jogorvoslat alapjait a rendszerváltáskor az 1989. évi alkotmánymódosítás már megteremtette, tehát a legújabb kori magyar közigazgatási bíráskodás a közös bírói szervezet keretében már 1990-ben megkezdődött. Az azóta kialakult közigazgatási bírói szemléletmód és értékrend nagyon fontos értékeket hordoz, ezért az igazságügyi tárcával való szoros jogalkotási együttműködésben kívántunk érvényt szerezni annak az elvnek, hogy ezek a rendszerváltás óta gyűlő és szaporodó értékek ne vesszenek el a szervezeti átalakulás keretében sem.

Végül a szervezeti reform az Alaptörvény 2019-es módosítása révén is lekerült a napirendről, nem lépett más bírói szerv a Kúria helyébe, így a hangsúly egy jogállami átmenet biztosításáról és a közigazgatási bírói szemlélet megőrzéséről a rendszerváltás óta elért szakmai eredmények gyarapítására és a közigazgatási ügyek gyors és szakszerű elbírálásának folytatására tevődött át. A Kúria tehát alaptörvényi felhatalmazással rendelkezik a közigazgatási felsőbírósági feladatok magas színvonalon történő ellátására.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy említettem, a 2018. évet illetően a Kúria számára talán a legfontosabb változás a megengedhetőségi eljárás bevezetése volt a felülvizsgálati eljárások egy jelentős részében. Ezt azért tartjuk kiemelten fontosnak, mert végre a Kúria saját maga döntheti el, nincs a felek szándékára hagyva abban a kérdésben, hogy mely ügyeket tart a jogrendszer működése és az ítélkezési gyakorlat egysége szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben bírálja el. Ez egy olyan kivételes lehetőség és olyan kivételes feladat, amelynek a felfogása, az értelmezése, az alkalmazása évtizedekre meghatározza a Kúria leterheltségét és gyakorlatát.

A Kúria a 2018. évben igyekezett az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségeket messzemenőkig kiaknázni. Ennek megfelelően nyolc joggyakorlat-elemző csoport kezdte meg a munkáját, amelyek közül kiemelném az országos büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálatát, a földforgalmi törvénnyel kapcsolatos perek gyakorlatát, a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelésének gyakorlatát és a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások, valamint a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűségének kérdéseit.

Miután az Igazságügyi bizottság keretein belül ezeket a kérdéseket részletesen tárgyaltuk, és az ott jelen lévő képviselő hölgyek és urak is részletes észrevételeket tettek, amelyeket igyekeztem a bizottsági ülésen megválaszolni, ezért a részletesebb ismertetéstől eltekintek. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy tovább folytatódott 2018-ban az új polgári törvénykönyv alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdések feltárása az Új Ptk. Tanácsadó Testület keretében, nevezetesen a közös tulajdon megszüntetése és a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség témakörében. Ugyanígy komoly állásfoglalások születtek a közjegyzőnél letett végrendelet visszavételének joghatása vonatkozásában, illetve abban a kérdésben, hogy a bérleti, lakásbérleti szerződés felmondására vonatkozó rendelkezések eltérést engedő vagy kógens normák‑e az új Ptk.-ban.

Fontos lépéseket tett a Kúria 2018-ban a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása érdekében. Az ezzel foglalkozó konzultációs testület 2018-ban három alkalommal ülésezett, és többek között állást foglalt abban a kérdésben, hogy a bíróság ilyen regisztrációs ügyekben csak egy alkalommal, teljeskörűen rendelhet el hiánypótlást, ami nagymértékben könnyítette meg a jogkereső társadalmi szervezetek bejegyzésének lehetőségeit.

A devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban az ebben az évben született, Európai Unió Bíróságának döntése megerősítette a Kúria gyakorlatát, és nem tartalmazott új szempontokat, amelyek a Kúria korábbi iránymutatásainak módosítását tették volna szükségessé.

2018-ban a Büntető Kollégium volt az, amely nagyon erőteljes jogegységi tevékenységet fejtett ki, hat büntető jogegységi határozatot hozott, a törvényes vád gyermekpornográfia bűntettének halmazati kérdései, a nyomozási bírói döntés elleni fellebbezés, a házi őrizet részleges feloldására vonatkozó ügyészi hatáskör, a közfeladatot ellátó személy fogalmának értelmezése, illetve a csődbűncselekmény sértettje személyének meghatározása körében.

A polgári jogegységi tanács egy fontos jogegységi határozatot hozott, amely egy személyes illetékmentesség megállapítására vonatkozott a polgári pert követő végrehajtási eljárásban felmerülő le nem rótt illetékek viselése vonatkozásában.

A kollégiumi vélemények közül érdemes a kiemelésre a munkáltatói kárfelelősség vonatkozásában elfogadott munkaügyi kollégiumi vélemény, illetve a földforgalmi ügyek egyes kérdéseiről szóló közigazgatási kollégiumi vélemény, amely a jegyző, a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve az agrárkamara eljárási jogosítványai vonatkozásában állapított meg fontos jogalkalmazási tételeket.

Ki szeretném emelni, hogy az elmúlt években több alkalommal került reflektorfénybe a büntetéskiszabás, a büntetés-végrehajtás kérdése, ebben a kérdésben is egy nagyon hasznos joggyakorlat-elemzés történt, amely kitekintett a reintegrációs őrizetre mint új jogintézmény alkalmazására is.

(9.20)

Nem hagyható figyelmen kívül a 2018. éves gyakorlatot illetően az, hogy választási év volt, és a Közigazgatási Kollégium nagyszámú választási jogorvoslatot bírált el. Ezzel összefüggésben az Igazságügyi bizottság előtt kérdésként merült fel az egyik képviselő úr részéről a választópolgári érintettség kérdése. Ezt a felvetést időközben írásban megválaszoltam.

Ugyancsak fontos konklúziókra jutott a hatályon kívül helyezési gyakorlat vizsgálata a közigazgatási ügyekben, illetve a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos joggyakorlat-elemzés elsőként foglalta össze az e témakörben kialakult bírói gyakorlatot.

Néhány szót szólnék a Kúria Önkormányzati Tanácsának 2018. évi tevékenységéről. Azt kell mondanom, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa sokadik évében gördülékenyen, gyorsan látta el a feladatát, egyre inkább növekszenek a bírói kezdeményezések az önkormányzati rendeletek jogszabályi normakontrollja vonatkozásában, a 42 új ügyből 29 bírói kezdeményezés alapján érkezett. Az ügyek nagy részében, 35 ügyben érdemi döntés született, ezek körülbelül felében az indítvány elutasítására, felében pedig az indítványnak helyt adó döntés meghozatalára került sor.

Továbbra is a legfontosabb területe az önkormányzati normakontrollnak a telekadó, építményadó kérdésköre, tehát a vagyoni típusú helyi adók, ahol olyan örömteli eljárásokat is találhatunk, ahol önmagában az indítvány ‑ éppen az alapvető jogok biztosa terjesztett elő ilyen indítványt ‑ benyújtására tekintettel az önkormányzat időközben hajlandó volt saját hatáskörben módosítani a rendeletét, tehát a Kúria döntésére már nem is volt szükség. Ez mutatja a jogintézmény visszatartó erejét.

Ki kell emelni, hogy az adó mértékének arányossága vonatkozásában új törvényi szabályokat kellett alkalmazni. 2018 volt az az év, amikor először korrigálta az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően a Kúria az arányosság vizsgálati szempontjait, és a mércét az egyedi, az érintett személyt központba helyező szemléletről egy, az adóalanyok szélesebb köréhez igazodó szemléletmódra helyezte át.

Találtunk ebben az évben településiadó-rendelet felülvizsgálatára vonatkozó döntést, egy termőföldadóról volt szó, s ezzel kapcsolatban a Kúria fontos konklúzióra jutott a települési adó alkalmazási körének lehetséges határai vonatkozásában.

Még egy fontos döntést emelnék ki, ez pedig a közjogi és magánjogi jogintézmények határának megállapítását célzó döntésünk volt, hogy vajon tulajdonosként vagy hatóságként jár‑e el az önkormányzat akkor, amikor a közterület-használat vonatkozásában szabályozást ad. Ebben a kérdésben is megnyugtató konklúzióra jutottunk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a lehetőséget az írásban előterjesztett beszámoló rövid szóbeli összefoglalására. Tisztelettel várom a kérdéseiket és a véleményüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)