{"cycle": 41, "id": "125-92", "date": "2020-05-05", "ulnap": 125, "seq": 92, "speaker": "Dr. Vadai Ágnes (DK)", "p_azon": "v013", "faction": "DK", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/10312 A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről", "iromany": "T/10312", "duration_s": 811, "position": null, "chars": 12214, "paragraphs": ["DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem nagyon sokan várták az osztatlan közös földtulajdonnal kapcsolatos törvényjavaslatot, mert valóban, a rendszerváltás utáni időszak egyik torzszülöttjével állunk itt szemben, ami sok tekintetben okoz versenyképességi problémát, okoz személyes konfliktusokat is, tegyük hozzá, tehát emberi viszonyok romlottak meg az osztatlan közös tulajdon miatt, és lássuk be, hogy nekünk is immár, nem is tudom, hány éves problémát okoz, hiszen mindig próbálkozott vele az Országgyűlés, hogy valamiféle formátumot találjon ennek a megoldására.", "Elöljáróban, amikor elolvastam a törvényjavaslat… ‑ és előrebocsátom mindazoknak, akiknek 1-essel kezdődik a személyi száma, és jobban értenek az agrárgazdasághoz, hogy majd két törvény múlva jön a hibrid hadviselés, amihez én jobban értek, mint ehhez. De valamennyi azért rám is ragadt, nyilván olyan vidékről érkezem ‑ ez az Alföld, a karcagi rész ‑, ahol az osztatlan közös tulajdon problémát okozott és sokak számára okoz ma is.", "(14.20)", "Én, ahogy elolvastam, alapvetően találtam ebben a törvényjavaslatban izgalmas javaslatokat, új megközelítéseket. Szerintem vannak benne nagyon előremutató elképzelések, egy nagyon jó vitaindító alap, de tudjuk, hogy a részletek a fontosak. Itt több képviselőtársam is említette már, hogy a végrehajtási rendeletek ‑ és erre majd később szeretnék kitérni ‑ különösen lényegesek, hiszen az utóbbi időben azt találtuk az agráriummal kapcsolatos törvényjavaslatok esetében, hogy igazából a lényeg mindig ezekben a végrehajtási rendeletekben lett meghatározva, egy picikét később, és úgy szavaztunk magáról a törvényjavaslatról ‑ ami, majdnem azt mondanám, hogy szinte természetes ‑, hogy még csak halvány elképzelés sem volt arról, hogy mi lesz a végrehajtási rendeletben. A jogalkotás szempontjából persze logikus, hogy először van törvény, aztán a különböző végrehajtási rendelet, ebben nincs is vita közöttünk, csak én azt gondolom, hogy miután ez sok esetben a törvénynek az általunk gondolt elképzelését megváltoztatja, ezért jó lenne, ha legközelebb a tárca előzetesen pár mondatot mondana arról, hogy miként képzeli a végrehajtási rendeletet, és milyen ütemezésben.", "Az idő tekintetében a legjobb példa, mondjuk, az öntözéses törvény. Ebben az ügyben már több írásbeli kérdést is benyújtottam, hogy az öntözéses törvényt elfogadta az Országgyűlés, de a végrehajtási rendeletek, ugye, az volt a mondás, hogy valamikor tavasszal érkeznek. Már most így nagyon tavasznak érzem, jó idő is van kint, de március is tavasz, meg április is tavasz, most meg május is tavasz, és lehet, hogy a végén, mire odaérünk, június lesz.", "Nekem van sok apró problémám, amit írásbeli kérdésben fogok benyújtani, mert szerintem ez a kommunikációnak egy nagyon jó módja az agrártárcával. Ilyen ‑ csak felsorolásszerűen ‑ a tulajdonosi kör beazonosítása az osztatlan közös tulajdon esetén, a tulajdonosi kör kiértesítése, az osztóprogram használata, a jogok tulajdoni lapon történő átvezetése, az új tulajdonon kialakítandó út, a bírósági letétben elhelyezett vételár, a kisajátítással kapcsolatos méret- és tulajdonosi korlát, vagy éppen az ingatlanügyi hatóság adatbázisának más állami adatbázissal való kapcsolata. Ezek az ilyen kisebb dolgok, amikről szerintem érdemes beszélgetni.", "Azt szeretném előrebocsátani, hogy a legnagyobb jóindulattal sem fogok beadni módosító javaslatot, mert a legutóbb roppant nagyot csalódtam. Volt egy ügy, amiben tulajdonképpen az látszódott, hogy megállapodás van közöttünk a kiemelt jelentőségű agrárgazdaságok tekintetében, amelyek nyilván például veszélyhelyzet esetén akár védetté nyilvánítandók lehetnének, ahova, mondjuk, a honvédség vagy bármelyik más állami szerv képviselői kimehetnének segíteni, hogy biztosítsák a folyamatos működést, és legnagyobb sajnálatomra a Mezőgazdasági bizottság ülésén az általam benyújtott módosító indítványt leszavazták, és ebben a tárca is támogatta a bizottságot.", "Én azt elfogadom, ha a tárca álláspontja szerint nem jól fogalmaztam meg a felvetést, de hogy aztán nem volt arra igény… (Font Sándor: A tárca nem támogatta ezt a javaslatot! ‑ Az elnök csenget.) Igen, a tárca nem támogatta ezt a javaslatot. Ez azért esett rosszul, mert a miniszter úr viszont pozitívan nyilatkozott erről a javaslatomról, és azt gondolom, hogy fontos lett volna, mert akár a Mezőgazdasági bizottság ‑ amelynek én nem vagyok a tagja, és azért nem vagyok a tagja, mert nem jutott a Demokratikus Koalíciónak hely, ezt azért mondom, mert minden egyes alkalommal a fejemre olvassák ezt ‑, másrészt az agrártárca arra illetékes szakapparátusa, nyilván egy közös párbeszéddel, értve a mi itteni politikai vagy szakmai párbeszédünket, kialakíthatta volna az álláspontját. Úgyhogy én hiszek abban, hogy a miniszterben van e tekintetben jó szándék, de láthatóan az apparátusában nem volt, úgyhogy szerintem módosító javaslat beadása egy nagyon szép gesztus, csak nem vezet sehová, merthogy az elmúlt időszakban nem tapasztaltuk azt, hogy még azokban az ügyekben is előrejutottunk volna, ahol egyezség van közöttünk.", "Engedjék meg, hogy pár paragrafust külön kiemeljek a törvényjavaslatból. Az első a 12. §, ez lényegében a bekebelezés dolgáról szól. Azt mondja, hogy a területi minimumot el nem érő és önálló ingatlanná nem alakítható tulajdoni hányadoknak a többi tulajdonostárs általi megváltására van lehetőség, és a megváltásra kerülő ingatlanrészért ellentételezésül a szerző tulajdonostárs köteles legalább az ingatlan-értékbecslés útján megállapított értékének megfelelő ellenértéket fizetni. Itt van az első biankó kérése a tárcának az értékbecslési szakvéleményről szóló rendelet kapcsán, merthogy azt nem láttuk, nem tudjuk, az mit tartalmaz, és ahogy említettem, az öntözéses gazdálkodási törvény esetében is ugyanez volt a példa.", "Azt például érdemes lenne már itt szóban tisztázni, hogy az értékbecslési szakvéleményben megállapított értéknek megfelelő összeg a maximumérték vagy a minimumérték, vagy az milyen érték, köztes érték, hogy ez mit jelent; vagy hogy pontosan ki fogja kiállítani ezt a szakvéleményt, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott személyek vagy gazdálkodási szervezetek. Azt fontos lenne tudni, hogy mikor kerülnek kialakításra ezek a rendeletek, hiszen anélkül a törvény béna kacsa, merthogy nem lehet továbblépni az osztatlan közös földtulajdon felosztása tekintetében. Ezt az értékbecslést, amit elkészítenek, minden tulajdonostársnak el kell majd küldeni, és bárki adhat‑e rá ajánlatot? És ami nagyon fontos: megtámadható‑e az értékbecslési szakvélemény?", "Az is fontos kérdés, hogy ki tehet majd ajánlatot ezekre a bekebelezendő területekre. Bárki, akinek tulajdona lesz a kialakított földterületen, mérettől függetlenül, vagy a bekebelezendő terület melletti tulajdonostársak, vagy csak eleve méretkorlát feletti tulajdonnal rendelkező tulajdonosok? Tehát hogy ki lesz az, akinek ebben lehetősége lesz?", "A 13. § a földbérleti szerződéssel foglalkozik, ami azt mondja ki, hogy a megosztás nem szünteti meg a közös tulajdonban álló földeken fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot. Ez egyébként egy nagyon jó gondolat, azt mondanám, csak azért fölvet egypár kérdést. Hogy mi van akkor, ha a bérlő akarja, de az új tulajdonos nem akarja? Mi van akkor, ha senki nem akarja? Tehát akkor erre mi a megoldás? Én nem találtam meg a törvényben, hogy hogyan oldható fel és meg ez a probléma. Ráadásul szeretném mondani, hogy ehhez és az értékbecsléshez is szorosan kapcsolódik, amit a többi képviselőtársam már említett, hogy itt a magántulajdon mint kiemelten védendő érték azért sok tekintetben, nyilván azért, mert egy speciális tulajdonjogi helyzetről van szó, érdeksérelmet fog szenvedni egy-egy magyar állampolgárnál.", "Éppen ezért szerintem nagyon óvatosnak kell lenni akkor, amikor azokat a szabályokat alkotja meg a tárca, amelyek egy ilyen súlyú magántulajdoni sérelem mellett akár az értékbecslést, a földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, vagy éppen a következő paragrafus tekintetében ‑ ugye, ez a 16. § ‑ a tulajdonba vétel kérdését rendezik. Ez a 16. § azt mutatja meg, hogy ha több tulajdonostárs is igényt formál a földrészletre, akkor milyen sorrend alapján lehet megszerezni a tulajdont. Első helyre a földet legnagyobb mértékben használó tulajdonostársat helyezi, figyelemmel arra az általános, önök által támogatott földbirtok-politikai célkitűzésre, hogy a föld elsősorban az azt használó személy tulajdonába kerüljön. Ha ez nincsen, akkor a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezők közül kell kiválasztani, egyenlőség esetén pedig a fiatalok tulajdonszerzését teszi lehetővé.", "Én el tudok képzelni minden ilyenfajta sorrendet. Hozzáteszem, szerintem ebből lehet diszkriminációs probléma, mert akkor, hogy mi a fiatal… ‑ még nincs beírva, hogy férfi; remélem, nem is fogják beírni (Dr. Fazekas Sándor: Nagyon vicces!), tehát lehetséges legyen, hogy bármilyen fiatal gazda szerezzen ‑, de ez egy nagyon súlyos tulajdonkorlátozó intézkedés. Ugyanis nem dönthetek saját magam, hogy kinek akarom eladni, hiszen a törvény megmondja, hogy kinek kell és milyen sorrendben.", "Szeretném felvetni azt az egy kérdést ‑ ez szerintem egy fontos dolog ‑, hogy mi van akkor, ha valaki ezeknél sokkal jobb ajánlatot tesz a földre. Mi van akkor? Van‑e nekem jogom akkor azt választani, vagy mindenképpen ezt kell folytatnom, tehát ezen sorrend alapján kell mennem, és akkor ki kompenzálja a veszteségemet? Ezek azért fontos kérdések, mert ahogy miniszter úr az expozéjában és egyébként, azt hiszem, a kormany.hu-n megjelent cikkben is elmondta, itt azért nagyon sok embert érint ez a dolog, és óhatatlan, egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy nem lehet mindenkinek az igényét e tekintetben, az osztatlan közös földtulajdon megosztása tekintetében kielégíteni, de azért törekedni kellene rá, hogy minél többen nyertesek legyenek.", "(14.30)", "A tulajdonszerzés közös szabályai kapcsán szeretném azt fölvetni és érdeklődni, azt hiszem, talán volt már olyan képviselőtársam, aki ezt említette, ez a földszerzési maximum kérdése. Én őszintén szólva, tényleg… ‑ tehát igen gyakran beszélgetünk most már itt így viszonylag szűk körben agrártémában, nagyjából szerintem mindenki be tudja lőni, hogy amikor agrártéma van, akkor ki fog beszélni az adott frakcióból. Szerintem a földszerzési maximum ügye minden egyes törvényjavaslatnál előkerült, és azért került elő minden egyes törvényjavaslatnál, amit az agrártárca benyújtott, mert mindig egy újabb kivétel volt. Szerintem ezekben a kérdésekben kell valami egységes álláspontot kialakítani, mert most már lassan több lesz a kivétel ezekben az ügyekben, mint az általános elfogadott szabály.", "Én azt szeretném végül fölvetni, amikor volt a „Földet a gazdagoknak!”, bocsánat, a „Földet a gazdáknak!” program, akkor az MFB-nek volt egy földvásárlási hitelprogramja az 1765/2015-ös kormányhatározat alapján. Ez nagyjából egy 250 milliárd forintos hitelprogram volt, amit sokan igénybe vettek annak érdekében, hogy földet tudjanak szerezni. Érdeklődni szeretnék, és ez nyilván nem a törvényhez tartozik, de van‑e arra terv, hogy hasonló hitelprogram készüljön. (Dr. Nagy István: Igen.) Már csak azért, mert szerintem a kisebbeknek, ha jól értik a képviselő hölgyek és urak, a kevésbé tehetőseknek pont egy ilyen hitelprogram tudna lehetőséget adni annak érdekében, hogy mondjuk, egyszer győzedelmesen jöjjenek ki egy-egy ilyen tranzakcióból, mert mégiscsak ez lenne a cél.", "Én azt szeretném javasolni a tárcának, hogy fontolja meg azokat a felvetéseket, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim és jómagam itt most tettünk ‑ szakértők segítségével dolgoztuk ki ezeket a felvetéseket ‑, mert ezeknek a megfogadása vagy legalább részbeni elfogadása, beintegrálása a törvényjavaslatba szerintem nagyban segítené azt, hogy ezt a mindannyiunk számára fontos és megoldandó kérdést ennek a törvényjavaslatnak ebben a változtatott formájában, tehát azokkal a javaslatokkal kiegészítve, amiket mi tettünk, meg tudjuk szavazni.", "Egyébiránt, hogyha ez marad a törvényjavaslat szövege, akkor a legnagyobb sajnálatomra ezt a törvényjavaslatot támogatni nem fogjuk tudni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)"]}