Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértek azzal, hogy ha egy törvényjavaslatról beszélünk, akkor érdemes áttekinteni annak a hátterét és a céljait is. Erről beszélt a Fidesz vezérszónoka, Nagy Csaba képviselő úr is. Szeretném kihasználni néhány kérdés erejéig a lehetőséget, hogy itt van a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs államtitkár úr, hátha választ kapunk néhány kérdésre.

Én egy kicsit más irányból közelíteném meg a kérdést. Sokat hallhattunk itt Nagy Csabától a „Magyar falu” programról. Bár mind a ketten pécsiek vagyunk, azt gondolom, nem vonhatjuk kétségbe ‑ bocsánat, Nagy Csaba képviselő úr már nem pécsi ‑ egymás kapcsán azt, hogy mind a ketten elkötelezettek vagyunk a kistelepülések sorsa tekintetében. Baranyaiak vagyunk, és Baranya egy speciális településrendszerű megye, amely 301 településből áll, és egészen elaprózott a településszerkezet. Itt 5 ezer főről van szó a kistelepülések összefüggésében, és tudjuk, hogy baranyai viszonylatban ‑ de beszélhetnénk Zaláról vagy akár Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről is ‑ az 5 ezer fő nem hozható összefüggésbe a kistelepülésekkel. Baranyában 301 település van, és ezek közül talán hét haladja meg a lakosság tekintetében az 5 ezer főt, az összes többi ennél kisebb.

A lényeg az, hogy én nagyon-nagyon egyetértek, és egyetértünk azzal, hogy óriási szükség van arra, hogy a leszakadó térségekben a kistelepüléseket támogassuk. Akkor beszélhetünk egyáltalán kiegyensúlyozott fejlődésről egy ország tekintetében, ha az kiterjed a kistelepülésekre is, ha újra meg tudjuk adni a kistelepüléseknek is, a legkisebb településeknek is a jövőt, az ő működésük, fennmaradásuk alapját. Tudjuk azt, hogy e tekintetben óriási lemaradás van ott, és nagyon rossz folyamatokat tapasztalhatunk gyakorlatilag folyamatosan a rendszerváltás óta, de nyilván azelőtt is, gyakorlatilag a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve. Akkor meg egy olyan szocialista elképzelés volt, hogy a kistelepüléseket nem hatékony településeknek tekintették, és nem is támogatták a fejlesztésüket. A rendszerváltás után pedig sajnos a kormányok jellemzően nem fordítottak kellő figyelmet a kistelepülések támogatására.

(22.10)

A 2010 előtti balliberális kormányokat a Fidesz ‑ akkor még ellenzékből ‑ mindig jogosan kritizálta e tekintetben, de sajnos azt tudjuk mondani, 2010 után sem változott meg alapvetően; a retorika megváltozott, de a cselekvés nem, és így elég borzalmas és tragikus társadalmi folyamatok figyelhetők meg, óriási az elvándorlás a legkisebb településekről is.

Hogy azért néhány szóban emlékezzünk meg arról, hogy 2010 után az Orbán-kormány milyen lépéseket tett, láthatjuk, hogy óriási mértékben csökkentette az önkormányzatoknak a jogköreit, a forrásaikat, a kistelepülések esetében majdhogynem kiürítette ezeket a jogköröket, és a… (Nacsa Lőrinc: Adósságátvállalás!) Az adósságátvállalás, ami nem kormányzati, hanem állami adósságátvállalás volt, az igazából együtt járt a források, a lehetőségek és a jogkörök elvonásával, ebben, én azt gondolom, egyetérthetünk, tisztelt Nacsa képviselő úr.

Elképesztő mértékben pusztult le 2010 óta is az az infrastruktúra, amely alapvetően fontos ahhoz, hogy a kistelepülések fenn tudjanak maradni. Folyamatosan romlott és romlik a legfontosabb közszolgáltatásokhoz való hozzájutás, romlik egyébként a közösségi közlekedési ellátottság, és e tekintetben sem tett semmiféle érdemi lépést a kormányzat. Az elmúlt években felerősödtek azok a tendenciák, és ezt is látjuk, és szintén hétről hétre tapasztaljuk, hogy az extrém időjárási körülményeknek, az éghajlatváltozás hatásainak is nagyon sok tekintetben kitettek a kistelepülések. Mindennek a hatása, ennek a nem falubarát, mondhatjuk, hogy faluromboló kormányzati politikának az, hogy nagyon rosszak, borzalmasak a demográfiai folyamatok, őrületes az elvándorlás ezekről a településekről, és hogyha nem tesznek, mondjuk, a következő kormányok hathatós intézkedéseket egy valódi vidékbarát politika tekintetében, akkor nagyon nehezen megváltoztatható vagy megfordítható demográfiai folyamatoknak leszünk a tanúi.

E tekintetben viszont fel kell hívnom a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy az elmúlt hetekben hozott intézkedéseknek is milyen hatásai lesznek. Ugye, itt a koronavírus-járvány elleni intézkedések során önök súlyos megszorító intézkedésekkel éltek az önkormányzatok felé, és ez a kistelepülések kétharmada esetében alapvető likviditási problémákat jelent. Néhány héttel ezelőtt egy vizsgálat eredményeként láthattuk azt, hogy a kistelepülések kétharmada számít arra, hogy nem fogja tudni kigazdálkodni ezt az elvonást ‑ az egyik legfontosabb forrást a gépjárműadó tekintetében elvonták ‑, és így rengeteg olyan feladatot nem lesznek képesek ellátni, amely kötelező vagy önkéntes önkormányzati feladat, aminek beláthatatlan következményei lesznek.

Én azt gondolom, hogy ezt mérlegelniük kéne, és ezt mondom az államtitkár úr felé, hogy ezt a brutális megszorítást vonják vissza, hiszen azokat a forrásokat a költségvetésből más sorokról át lehetne csoportosítani, tehát a kistelepüléseket nem kéne ilyen kezelhetetlen, számukra kezelhetetlen megszorító intézkedésekkel illetni.

A „Magyar falu” program a tekintetben, a kimondott célok tekintetében nagyon fontos és támogatandó, és mondhatjuk, hogy egy hiánypótló fejlesztéspolitikai eszköz, ugyanakkor láthatjuk, hogy sajnos nincsenek mögötte azok a költségvetési források, amelyek által a hatásait ki tudná fejteni ez a program. Csak egy példát mondok: az idei évben az alsóbbrendű úthálózat fejlesztése tekintetében a „Magyar falu” programban annyi forrás van, hogy mindössze 450 kilométer út felújítására elegendő, holott 17 ezer kilométernyi mellékút várja az azonnali felújítást, ugye, 17 ezer kilométernyi út van a legrosszabb két kategóriában. Látszik tehát a nagyságrendből is, hogy a program elindult, a deklarált célokkal egyet lehet érteni, ugyanakkor nincsenek mögötte azok a költségvetési források, amelyek alapján a valódi hatást ki lehetne fejteni.

Áttérve erre a javaslatra, már említettem, hogy ha kistelepülésekről beszélünk, akkor az 5 ezer fős kategória nem igazán passzol össze. Tehát az 5 ezer főt már semmiképpen nem lehet kistelepülésnek tekinteni, az alföldi térségben vannak még ilyen falvak, de én azt gondolom, hogy 5 ezer fő felett már jellemzően városokról beszélünk, nem kistelepülésekről. És azzal együtt is ‑ én ezt elismerem ‑, hogy nyilván rengeteg olyan civil szervezet van, amelynek, mondjuk, vezető tisztségviselője polgármester, és amelyek esetében indokolt lehet ez a módosítás, ugyanakkor mégis aggodalommal tölt el minket, hogy ilyen módon ezt az összeférhetetlenséget megszüntetik, és mi is félünk attól ‑ és egyébként nem a leírt törvényszöveg alapján, hanem a tapasztalat alapján ‑, hogy esetleg itt érvényesülhet az, hogy a szakmaiság és a hatékonyság szempontjait felülírja, mondjuk, egyfajta ilyen politikai szempont, és nem feltétlenül pártpolitikai szempont, hanem helyi politikai szempont. Mert nyilvánvaló, hogy ha van egy kistelepülés, és ott egy polgármester rendelkezik egy civil szervezettel, akkor egy helyi kisközösségben neki van olyan domináns súlya, hogy ilyen esetben, mondjuk, megnehezíti más civil szervezeteknek a forrásokhoz való hozzájutást, nyilván a lobbierő tekintetében egy kistelepülésen a polgármester megkerülhetetlen. Mi sem tartjuk tehát jónak ezt a szabályozást.

Amire képviselőtársam utalt, az pedig egészen indokolhatatlan és érthetetlen, és erről nem is beszéltek az előterjesztők, illetve a kormánypárti képviselők, hogy a javaslat hatályon kívül helyezi a jelentős költségvetési támogatásban részesülő vezető tisztségviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségét, tehát nem kell tenniük. Ezt magyarázzák meg, erre miért van szükség! Én azt gondolom, hogy minden ilyen, közpénzekből indított fejlesztéspolitikai eszközök esetében is indokolt a nagyobb átláthatóság, és a vagyonnyilatkozati eljárások tekintetében amúgy is, a jelenlegi rendszer tekintetében is nagyon sok kritikát tudunk megfogalmazni, úgyhogy ezt nem lazítani kéne, hanem sokkal inkább szigorítani, az lenne az indokolt.

Nekem tehát az lenne a kérdésem, hogy mi indokolja ezeket a módosításokat, főleg hogyha a „Magyar falu” programról beszélünk, illetve ha már itt van az államtitkár úr, akkor én arra szeretnék egy választ kapni, hogy milyen esélyek vannak arra, hogy a következő időszakban érdemi források kerülnek majd a „Magyar falu” program mögé, és végül egy olyan kormányzati politika valósul meg, amely nemcsak szavakban, hanem tettekben, intézkedésekben is támogatja a magyar falvak megmaradását, ami meggyőződésünk szerint egy nemzeti sorskérdés. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)