Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fontos témához érkeztünk, és fontos törvényjavaslat van itt előttünk. Azt gondolom, hogy a magyar emberek életminőségét javítja a szabadidő hasznos, minőségi eltöltése közösségi programok, tevékenységek keretében, amik az egyéneket összetartó, szolidáris közösséggé formálják. A társadalom közösségekből épül fel, a művészeti, sport-, tudományos, kulturális, lokálpatrióta, ifjúsági, nyugdíjas-, vallási, karitatív, hagyományőrző, kézműves, természetjáró, szociális és családi közösségek a nemzet tartóoszlopai szerte a Kárpát-medencében.

A közösségek egyaránt fontosak a kistelepülések, falvak lakóinak, akik a helyi művelődési házakban is őrizni, ápolni tudják a kultúrát, a hagyományokat, és egyaránt fontos a nagyvárosok elidegenedő légkörében élők számára, biztonságot és a valahova tartozás élményét nyújtó közösségek. A közösségek tevékenységei hatékony és szervezett elvégzése érdekében szabadon hozhatnak létre valódi civil szervezeteket, egyesületeket.

A civil élet Magyarországon erős, és itt most a valódi 61 ezer civil szervezetről beszélek, nem arról a pár tucat külföldről finanszírozott civil szervezetről, amelyek mindenféle politikai befolyást próbálnak szerezni a magyar közéletben társadalmi beágyazottság nélkül, hanem a 61 ezer valódi, értékteremtő civil szervezetről beszélünk most itt.

A központi költségvetés is támogatja a civil szervezeteket. Örömteli, hogy immár 370 milliárd forintra nőtt az a támogatási keretösszeg, amely önkormányzati, állami vagy uniós forrásból rendelkezésre áll civil szervezeteknek. Ez korábban 114 milliárd forint volt. Azt gondolom, hogy a jelentős emelkedés is segítheti a magyarországi civil élet és a közösségek fejlesztését, építését, és ezen az úton kell továbbhaladni, hiszen a Nemzeti Együttműködési Alap keretösszege 2012-2020 között 3,4 milliárd forintról 7,7 milliárd forintra nőtt, 2021-re pedig terveink szerint még tovább, 9 milliárd fölötti összegre növekszik majd.

Ezzel együtt azt látjuk, ez is egy örömteli folyamat, hogy a beérkezett pályázatok száma is évről évre növekszik, tehát a 61 ezer civil szervezetből egyre több az aktív, egyre több, amely erőt érez magában programok megvalósítására, pályázatokra, és amelyek igénylik az állam ilyenfajta segítségét.

A civil szervezetekről szóló szabályozást időről időre felül kell vizsgálni, ezért rendszeres az egyeztetés a civil szervezetek képviselőivel, hiszen a mindennapi működésük gyakorlati tapasztalatai alapján szükség esetén az eljárási szabályokat is módosítani, egyszerűsíteni kell. Erről 2017 végén már egy nagyobb törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés a civil szervezetek eljárási szabályainak egyszerűsítésére, törvényszéki, bírósági határidők lecsökkentésére, amely időt, energiát és költségeket spórol meg a civil szervezeteknek, hiszen a civil szervezetekben Magyarországon több mint félmillió ember dolgozik önkéntesként, és nyilvánvalóan az ő életüket a közösségépítés, közösségfejlesztés kell hogy kitöltse, minél kevesebb időt kell hogy töltsenek adminisztratív tevékenységekkel. Akkor sajnálatos módon az MSZP nem támogatta ezt az egyszerűsítési javaslatot, de remélem, hogy azóta egyetértenek vele, hiszen bebizonyosult a gyakorlatban, a való életben, hogy számít a civil szervezeteknek a határidők rövidítése, az adminisztratív terhek csökkentése.

A mostani módosítás célja minden esetben az egyesülési jog zavartalan gyakorlásának a biztosítása, lehetőleg a minél nagyobb mértékben. Jelen törvényjavaslat célja lehetővé tenni, hogy minél több civil szervezet minél több támogatást kapjon.

A törvényjavaslat a következő konkrét módosításokat is tartalmazza: a civil szervezetek egyszerűsített támogatásának összegének megemelése 200 ezer forintról 300 ezer forintra; a kedvezményezetti kör kibővítése azokkal az 5 ezer fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetekkel, amelyek vezető tisztségviselője egyben polgármester is. A civil információs centrumok elnevezésének módosítása azt hangsúlyozza, hogy az értékteremtő és valódi társadalmi beágyazottsággal rendelkező egyesületek és alapítványok tevékenységét a civil közösségi szolgáltató központok térítésmentes szolgáltatásokkal segítik.

Több alkalommal volt lehetőségem és alkalmam belepillantani a ‑ mai napon még hatályban lévő törvény szerint ‑ civil információs centrumok működésébe, hiszen minden megyében és Budapesten is működik pályázat alapján kiválasztott civil információs centrum, amit egy civil szervezet lát el. Ennek a címnek a birtoklása rengeteg feladattal jár, pályázati útmutatókat tartanak, képzéseket tartanak a megyékben működő civil szervezeteknek, különböző programokat szerveznek, jogi tanácsadással, pályázati tanácsadással segítik őket. Azt gondolom, hogy nagyon fontos munkát végeznek abból a szempontból, hogy a magyarországi civil társadalom egy horizontális társadalom. Nem tudjuk megmondani, hogy kik… Ha azt mondjuk, hogy a civilekkel szeretnénk egyeztetni, akkor az egy rendkívül szerteágazó terület, ezért fontos, hogy a megyékben fölkarolják ezeket a civil szervezeteket, segítsék ezeket a civil szervezeteket, segítsék a közösségteremtő, közösségépítő működésükben.

Az elmúlt évek tapasztalataiból, hiszen ez a civil információs centrum program első három évében egy európai uniós programként indult el, és aztán magyar költségvetési programmá változott át, hiszen értékes volt, érdemes volt megtartani, fontos program, én azt javaslom minden civil szervezetnek, hogy ha még nincs kapcsolata, akkor keresse föl a megyéjében működő információs centrumot vagy most már közösségi szolgáltató központot, mert a térítésmentes szolgáltatással is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy civil szervezet minél nagyobb hatékonysággal tudjon működni és pályázni.

A közösségek támogatása, megerősítése különösen időszerű, ugyanis a karanténban töltött hetek, hónapok után az emberek vágynak majd a közösségi élet újraindítására. Azt gondolom, hogy ebben is példaértékűek a Miniszterelnökség különböző döntései, amik az elmúlt napokban láttak napvilágot, és a civil szervezeteket érintik, hiszen a civil világból mindenki ismerheti azokat a kötelezettségeket, amelyek mind a társaság vezető tisztségviselőinek összehívását, a beszámoló elkészítését, letétbe helyezését vagy a bíróságra benyújtását jelentik. A mostani helyzet lehetővé teszi azt, a mostani veszélyhelyzetben a kormány lehetővé tette azt, hogy elektronikusan is megszervezhetik a működésükhöz szükséges fórumokat, elektronikusan is működhetnek most ebben a helyzetben a civil szervezetek, illetve számviteli beszámolóikat elég lesz majd szeptember 30-áig benyújtaniuk a civil szervezeteknek a május 31-ei határidő helyett. Azt gondolom, hogy mindenképpen megkönnyítik ezeknek a civil szervezeteknek az életét ezek a könnyítések vagy határidő-kitolások.

Ami talán még fontosabb ennél, hogy haladékot kapnak a már megnyert pályázatok programjainak megvalósítására későbbi időpontban, hiszen teljesen logikus, hogy a tavalyi NEA-kiírásokban elnyert pályázatokban rendkívül sokan szerettek volna megvalósítani a mostani tavasszal vagy nyáron különböző közösségi programokat, táborokat, eseményeket, amelyek a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt nyilvánvalóan nem megvalósíthatóak.

(21.50)

Nagyon fontos, hogy ezeknek a támogatási idejét kitoljuk, és ősszel, jövő tavasszal, vagy amikor erre lehetőség lesz, meg tudják majd szervezni ezeket a programokat, ne vesszen el egyetlen értékes program sem, amit a civil szervezetek szerveznek, ne vesszen el egyetlen értékteremtő esemény sem, így fontos, hogy ezeket később meg lehessen tartani. Ebben is segített a kormány iránymutatása. Nyilvánvalóan az a célunk, hogy a közösségi élet majd vissza tudjon térni, és a közösségek legalább olyan erősek legyenek, ha nem erősebbek, mint a járvány előtti időben. A KDNP-frakció támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)