Dr. Orbán Balázs

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha menteni akarnám magam, akkor azzal takaróznék, hogy ez a feltétlen tisztelet jele a Ház felé, de ez egyébként így is van. Örülök, hogy itt lehetek, sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Magyarország Alaptörvénye értelmében mindenkinek alkotmányos joga van szervezeteket létrehozni, szervezetekhez csatlakozni. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény preambuluma pedig azt mondja, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen civiltörvény módosítására tesz javaslatot.

Mi úgy gondoljuk, hogy a civil szervezetek támogatásának ösztönöznie kell ezen szervezetek tevékenységét és a preambulumban foglalt céloknak a megvalósulását. A szervezetek igényeit figyelembe vevő támogatási környezet megteremtése elengedhetetlen a civil szervezetek támogatására vonatkozó szabályok folyamatos felülvizsgálatával kapcsolatban, a gyakorlati tapasztalatok beépítése, a pályázóbarát eljárási szabályok megalkotása kulcsfontosságú.

Ha áttekintjük az utóbbi években a civil szervezetek támogatási környezetét érintő hazai változásokat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a civil és a nonprofit szervezeteknek ‑ nagyjából 61 ezer ilyen szervezetről beszélünk ‑ nyújtott állami támogatás összege a 2010-es 144 milliárd forinthoz képest több mint 2,5-szeresére, 370 milliárd forintra nőtt. A Nemzeti Együttműködési Alap kifejezetten a civil szervezetek működését és szakmai tevékenységét támogató, speciális finanszírozási alap, kerete 2012 és 2020 között 3,4 milliárd forintról 7,7 milliárd forintra nőtt, 2021-re pedig a tervek szerint közel 9,3 milliárd forintra növekszik. Ez a keret a személyi jövedelemadó civil 1 százaléka felajánlásának függvénye, ugyanis egy része közvetlenül az adózók rendelkezésének megfelelően, a maradék pedig a NEA támogatásain keresztül jut el a szervezetekhez.

A 2020. évi „Magyar falu” program új alprogramja, a Falusi Civil Alap a helyi, kistelepüléseken működő, vagyis ott székhellyel rendelkező civil közösségek tevékenységének és működési feltételeinek támogatását célozza 5 milliárd forint összegben.

(21.30)

A keretek megteremtésén túl megítélésünk szerint a megfelelő pályázati formák kialakítására is szükség van, annak érdekében, hogy a sokszínű civil szféra különféle tevékenységi körű, eltérő nagyságú bevételű szervezetei megtalálhassák azt a pályázati formát, amelynek keretein belül a leghatékonyabban kaphatnak támogatást. Ezeknek a pályázatoknak a mi megítélésünk szerint kettős célt kell megvalósítaniuk, egyrészt segítséget kell nyújtani a szakmai programok lebonyolításához és a működési feltételek biztosításához, ugyanakkor ösztönözni szükséges azt, hogy a szervezetek minden lehetőséget megragadjanak saját bevételeik növelésére is.

Ilyen pályázati lehetőség a civil szervezetek társadalmi felelősségvállalásának előmozdítására, az adományszerző tevékenységük ösztönzésére az adományok összege után járó úgynevezett kiegészítő támogatás, amelynek teljes elnyerhető összege 2020-ban 500 ezer forintról 750 ezer forintra növekedne. Az egyszerűsített támogatás, ami a helyi hatókörű, jellemzően kistelepülésen működő civil szervezetek számára biztosít jogosultsági alapú szervezetek alapcél szerinti tevékenységéhez működő támogatást, a tervezet szerint 2020-ban 200 ezer forintról 300 ezer forintra növekedne. Évente a normatív támogatás mintegy 700 civil szervezet számára 150-200 millió forint összegben, egyszerűsített támogatás pedig mintegy 3000-4000 szervezet számára 500-600 millió forint összegben nyújt kiegészítő támogatást.

A civil szervezetek által választható megfelelő számú pályázati lehetőség mellett folyamatos szerepe van a pályázati feltételek felülvizsgálatának és a különböző pályázóbarát megoldások előmozdításának is. Jelentősen csökkenhet az idő a szakmai célok megvalósítására, ha ezeknek a szervezeteknek komoly pályázati adminisztrációt, bürokráciát kell teljesíteniük.

A pályázati feltételek körébe tartozó módosítás az 5000 fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek számára teremti meg a támogatási lehetőséget abban az esetben, ha a szervezet vezető tisztségviselője egyben a polgármester is. Nyilvántartási adatok alapján 15 ezer olyan szervezet van, amely 5000 főnél kevesebb lakosú településen van bejegyezve, és körülbelül 2500 olyan település van, amely 5000 fő alatti lélekszámú.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi hatókörű, jellemzően a települések jövőjéért, hagyományainak megőrzéséért, helyi családok segítéséért, a szabadidő hasznos eltöltéséért tevékenykedő civil szervezetekben a helyi sajátosságokról a legtöbb információval rendelkező polgármesterek több esetben vezető szerepet vállalnak. Mindezek alapján az az életszerű megoldás, hogy a helyi sajátosságok miatt kialakult civil szervezeti felépítés ne jelentsen hátrányt ezeken a településeken.

Tájékoztatnám önöket, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap keretében kiírt, civil szervezetek hatókörét, tevékenységét, bevételeit, adománygyűjtő tevékenységét is figyelembe vevő pályázatokon részt vevő szervezetek száma is évről évre növekszik, 2020-ban 10 384 pályázatot nyújtottak be.

A döntéshozó testületek kiemelt figyelmet fordítanak az értékteremtő, valódi társadalmi beágyazottsággal rendelkező egyesületek, alapítványok működésének és szakmai tevékenységének támogatására.

A kollégiumi tagok a bírálatot külső szakértők bevonása nélkül bírálópárokban végzik, a módosítás szerint munkájukért az adminisztrációigényes költségtérítés kivezetésével úgynevezett költségátalányt kapnak, ami a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétharmadára növekszik azzal, hogy az öt kollégium elnöke és a NEA-tanács elnöke az összeg száz százalékára lenne jogosult. Megítélésünk szerint az emelést indokolja az évről évre emelkedő pályázati szám, és a NEA keretének emelkedésével járó munkateher fedezetéül a kezelői díj szolgál, így többlet költségvetési forrást nem igényel.

A civil információs centrumok elnevezésének módosítása civil közösségi szolgáltató központokra azt a törekvést hangsúlyozza, hogy ezek a centrumok egy országos civil szervezeti hálózat részeként, térítésmentes szolgáltatásokkal segítik a hozzájuk forduló egyéb szervezeteket, ahogy az a gyakorlatban is történik.

Végső soron azt gondolom, hogy ez a módosítás is megerősíti és mutatja az elköteleződésünket a civil szektor irányába, a civiltörvény hatálybalépése óta a civil szervezetek támogatási környezetében olyan pozitív változások történtek, amelyek nemcsak a támogatási keret több milliárd forintos emelésével vagy növekedésével fejezhetők ki, hanem a civil szervezeteket figyelembe vevő pályázóbarát bürokráciacsökkentést jelentő intézményrendszer megteremtését is szolgálják. A törvényjavaslat ezen vonal mentén kíván továbbhaladni, ezért kérem önöktől a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)