Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A most önök előtt lévő javaslatcsomag legfontosabb eleme a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása. A törvénymódosítás kiemelt célja a hazánkban már 2012 óta működő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer eszköztárának egy újabb kockázatkezelési eszközzel történő kibővítése.

Magyarország az Európai Unió legtöbb államát megelőzve ismerte fel, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelésben az államnak fontos szerepe van. A gazdaság sikeres működtetése, védelme a mezőgazdaságban is új eszközöket igényel, előremutató eszközöket kell tehát alkalmaznunk a koronavírus-járvány gazdasági hatásai utáni újjáépítési munkában is.

A 2012 óta dinamikus fejlődésen keresztülment hazai mezőgazdasági kockázatkezelés első pillére a megreformált agrárkárenyhítési rendszer, amely a növénytermesztést sújtó kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta hozamcsökkenés kárainak ellentételezésére nyújt állami támogatást.

A kockázatkezelés második pillérét a mezőgazdaságibiztosításidíj-támogatás jelenti, amely szintén a kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károkat kezeli az ezen károkat fedező növénybiztosítási szerződések díjához nyújtott vidékfejlesztési támogatással.

A kockázatkezelési eszköztár 2018-tól egy harmadik pillérrel, az Európai Unióban egyedülálló módon országos kiterjedésű jégkármérséklési rendszerrel bővült, amely a növények jégesőkárainak csökkentésére szolgál, és amelynek kárenyhítési alapból finanszírozott működéséből a nemzetgazdaság egésze, tehát nem csak a mezőgazdaság profitál.

Az elmúlt időszakban az agrárágazat számos egyéb kihívással is találkozott, mint például az egész Európai Uniót érintő tejkrízis, az orosz embargó, a rendszeresen visszatérő állatbetegségek, a madárinfluenza, sertéspestis, az Escherichia coli-járvány és az igen komoly veszéllyel járó méhpusztulás is. Ezek az események rámutattak arra, hogy a növénytermesztés időjárási kockázatainak kezelésén túl az egyéb, termelők önhibáján kívül felmerülő külső, elháríthatatlan eseményekből adódó krízisek rendszerszintű kezelésére is szükség van.

Ezért a tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat a megfelelő és a meglévő rendszer negyedik pillérének megteremtésére, a mezőgazdaságikrízis-biztosítási rendszer bevezetésére tesz javaslatot, amely az időjárási kockázatok kezelésén túl az állattenyésztés számára is hathatós segítséget lesz képes nyújtani.

A tervezetben bemutatott rendszer a növénytermesztést érintő szélsőséges időjárási jelenségek által okozott bevételkiesés részbeni kompenzálásán túl az állattenyésztést és a növénytermesztést érintő egyéb kockázatokból, mint például az állat- és növénybetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, piacvesztésből, árfolyam-változtatásokból vagy akár a termelés során felmerülő költségek növekedéséből adódó bevételkiesés részbeni kompenzációjára alkalmas.

(16.30)

A javaslat alapján a krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatokat a Magyar Államkincstár hajtaná végre. A rendszerhez a mezőgazdasági termelők ‑ működési formájuktól függetlenül ‑ önkéntesen csatlakozhatnak. A több mint tíz éve működő agrárkárenyhítéstől eltérően a rendszerben való részvétel tehát önkéntes, a csatlakozás azonban minimálisan hároméves időtartamra vonatkozó részvételt igényel. A termelők által elszenvedett károk kompenzálására a Magyar Államkincstár által kezelt krízisbiztosítási pénzeszköz nyújt fedezetet. A rendszer saját forrását a termelők által megfizetett krízisbiztosítási hozzájárulás alkotja, de lehetséges egyéb, nem állami szereplő által teljesített önkéntes befizetés is.

A javaslat törvényi szinten rögzíti, hogy a rendszer saját forrása kizárólag a termelőknek fizetendő krízisbiztosítási kompenzációra használható fel. A méltányos összegű krízisbiztosítási hozzájárulást a termelő a megművelt földterülete, illetve éves átlagos állatlétszáma alapján évente fizeti meg, melynek pontos összege majd végrehajtási rendeletben kerül meghatározásra. A termelő a rendszerhez történő csatlakozásakor adatot szolgáltat a csatlakozást megelőző három év mezőgazdasági tevékenységből elért jövedelmének adatairól. A jövedelem a mezőgazdasági tevékenységből elért valamennyi bevétel és az e tevékenység során felmerült költség különbözeteként kerül meghatározásra. Ehhez a termelő lezárt könyvelési nyilvántartásai szolgálnak majd alapul. A jövedelemszámítás részletes módszertanára pedig a végrehajtási szabályok fognak kitérni.

Abban az évben, amelyben a termelő mezőgazdasági jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik az előző három év átlagos jövedelméhez, ez a referenciajövedelem, ehhez képest krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt. Ez az egész javaslat generális lényege. A rendszer, így a kifizetések pénzügyi forrásainak másik lába a vidékfejlesztési programban a jövőben ehhez a programhoz társított célzott támogatás. Így a termelői kompenzáció 30 százalékban saját forrásból és 70 százalékban nemzeti társfinanszírozással megszerezhető európai uniós forrásból állhat.

A krízisbiztosítási kompenzáció összege a termelőnél kimutatott jövedelemcsökkenés legfeljebb 69,9 százaléka lehet. A rendszer fontos ismérve, hogy a mezőgazdasági termelő kompenzációra természetesen nem jogosult az után a jövedelemcsökkenés után, amely a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, üzemméret-változás vagy a krízisbiztosítási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jutás érdekében a körülmények mesterséges létrehozásával következik be.

Abban az esetben, ha a termelők által benyújtott kompenzáció iránti kérelmek alapján a kompenzálható termelői jövedelemcsökkenés teljes összegének kifizetésére a rendszerben nem lenne elég fedezet, akkor a kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi kompenzációra jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell. Annak érdekében, hogy a visszaosztás következtében a termelő által megszerezhető kompenzáció összege ne csökkenjen jelentős mértékben, akár pótbefizetés előírására is sor kerülhet.

A rendszerhez csatlakozó mezőgazdasági termelő csupán a Magyar Államkincstárral áll kapcsolatban. Csatlakozási kérelmét, adatszolgáltatásait, krízisbiztosítási hozzájárulását, kompenzációs kérelmét csak a krízisbiztosítási szerv irányába és elektronikus felületen kell majd teljesítenie. A krízisbiztosítási szerv a jövedelemcsökkenés ellenőrzése során az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatait és ellenőrző algoritmusait is felhasználhatja. A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer indulása 2021 elején, a végrehajtási részletszabályok megjelenését és a rendszerben érintett szervezetek felkészülését követően várható. Az Agrárminisztérium a jelenleg is elérhető kockázatkezelési eszközök sokéves működési tapasztalataiból kiindulva és a megalapozott szakmai javaslatok alapján nyitott az újonnan bevezetendő rendszer folyamatos továbbfejlesztésére.

Összefoglalva az elmondottakat, a tisztelt Ház előtt lévő törvénycsomaggal a kormány deklaráltan olyan kockázatkezelési eszköz bevezetését tervezi az Európai Unióban elsőként, amely a termelői öngondoskodást ösztönzi, és rendszerszintű megoldást nyújt a termelői krízisek részleges enyhítésére. Az új rendszer bevezetése segíti a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének megőrzését és növelését, ezzel pedig a vidéki térségeink gazdaságának erősödését.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indokok alapján a törvényjavaslatot vitassa meg, tegyen rá javaslatokat, és kérem, hogy fogadja el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)