{"cycle": 41, "id": "125-104", "date": "2020-05-05", "ulnap": 125, "seq": 104, "speaker": "Dr. Apáti István (független)", "p_azon": "a018", "faction": "független", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/10312 A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről", "iromany": "T/10312", "duration_s": 921, "position": null, "chars": 13912, "paragraphs": ["DR. APÁTI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt Fazekas exminiszter úrra szeretnék reagálni, pontosítok. Ha félreérthető voltam, akkor elnézést! Nem azt mondtam, hogy komplett őrültség az egész földtörvény. Azt állítottam, hogy őrülten nehéz ennek a folyamata, borzasztóan adminisztratív, és még a hozzáértők vagy a földügyekben járatosak számára is nehezen átlátható sok esetben.", "De ha már itt tartunk, akkor még tovább pontosítanám, ha kell, meg is ismételném a korábban elmondottakat. Igazából a helyi földbizottságok szerepét tartom kulcsfontosságúnak, ugyanis ők azok, akik nemcsak a területet, hanem a személyeket, a földtulajdonosokat is a legjobban ismerik, jobban, mint a megyei földhivatal, a körzeti földhivatal vagy a megyei agrárkamara illetékesei, vagy jobban, mint az okiratot készítő ügyvéd. Éppen ezért ők tudnák a leghatékonyabban kiszűrni az esetleges spekulációs célú bevásárlásokat, kivásárlásokat, felvásárlásokat, éppen ezért rájuk alapozva, rájuk hagyatkozva is biztonsággal lehetne csökkenteni ezeknek az állomásoknak a számát ‑ még egyszer nem sorolom fel, az előbb részletesen elmondtam ‑ és az eljárási határidőket is.", "Elhangzott itt több javaslat az LMP vezérszónoka részéről is. Csak a teljesség igénye nélkül: az erdőnél az 5 hektárt mint legkisebb térmértéket, ha jól értettem, egy kicsit azért erősnek érzem, elég nagy ugrás, mondjuk, ha a belső arányokat nézzük. Jelen állás szerint 3000 négyzetméter a területi minimum, ezt szántónál, rétnél, legelőnél, erdőnél 1 hektárra emelik. Jelzem, jelen állás szerint is erdőnél 1 hektár és 30 méter hosszúság a legkisebb térmérték, ami alapján az erdőfelügyelőség önálló erdőrészletszámot ad egy területnek. Az erdőnél megmarad az 1 hektár, megmarad a 30 méteres hosszúság, a szántó, rét, legelő művelési ágnál növekedne 3000 négyzetméterről 1 hektárra a területi minimum; ez, ugye, egy bő háromszoros mértéknövekedés. Ha csak ezt vesszük alapul, akkor is, mondjuk, az erdők esetében 3 hektárnál nagyobb mértékre növelni a területi minimumot vagy éppen 2 hektárnál nagyobb, nem indokolt. Az 5 hektár egy olyan mértékű feltolása a lécnek, ami alatt már sokan be fognak rekedni, és az indokoltnál jóval nagyobb érdeksérelmeket okoznánk, úgyhogy ezt ilyen módon átgondolandónak tartom, és szerintem ezen a javaslaton mérsékelni kellene.", "Itt többször elhangzott a „kisajátítás” szó meg a „bekebelezés” kifejezés. Lehet ezen vitatkozni, lehet, hogy az én ízlésem szerint is, mondjuk, a „megváltás” vagy a „kötelező megváltás” kifejezések kicsit pontosabbak vagy szakszerűbbek lettek volna, de most ebben nem akarok külön vitát nyitni.", "Azonban itt a kisajátítást megelőzően érdemes lenne foglalkozni egy ritkán alkalmazott jogintézménnyel, a közérdekű célú adásvétellel, amikor is az állam nem egy szolidabb erőszakkal, kényszerrel, kényszerítő erővel szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, hanem egy korrekt alkufolyamat eredményeként, ami nem magánszemélyek közötti, hanem magánszemélyek és állam közötti jogügyletet takar. Megfontolásra javasolja a Mi Hazánk Mozgalom önöknek azt, tisztelt miniszter úr, hogy az olyan területeknél, amelyeknek a mértéke, a teljes területe eléri a területi minimumot, de a benne lévő tulajdoni hányadok egyike sem éri el az adott művelési ágra előírt minimumot, ott eleve érdemes lenne ‑ nyilvánvalóan nem egyszerre, egy év alatt a költségvonzatai miatt ‑ megfontolni a közérdekű célú adásvétel megkísérlését, korrekt ajánlatot tehetne az állam ezekre a területekre. És aztán, hogy most 10 hektárnál kisebb vagy 10 hektárnál nagyobb térmértékű a teljes terület, hogy ezt speciálisan pályáztatással vagy pályáztatás mellőzésével értékesítenék ezt követően, mondjuk, egy adott tulajdonosnak, az már más kérdés, de lehet, hogy a gordiuszi csomót ezekben az esetekben könnyebben ketté lehetne vágni, vagy bizonyos számú tulajdonos és nagyon elaprózott tulajdoni hányadok esetén lehetne alkalmazni ennek a közérdekű adásvételnek a megkísérlését.", "Sok esetben, jól tudjuk, hogy személyes ellentétek akadályozzák most is az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését, fogják ezután is, sokan szívesebben adnák el az államnak, mint valamelyik haragosuknak. Aztán, ha esetleg pályáztatással vagy anélkül majd valamelyik haragos fogja megvenni az államtól, lehet, hogy akkor Laci bácsi meg Mari néni a fejét fogja csapkodni mérgében, de mégis könnyebben keresztülvihető lenne sok esetben ennek a tulajdoni formának az adott területeken való felszámolása vagy megszüntetése.", "Az egyes tulajdonosoknak a területi minimumot el nem érő hányada esetében indokoltnak látjuk különbséget tenni a közeli hozzátartozók tulajdona és a nem közeli hozzátartozók tulajdona között, tehát a családi tulajdont a kötelező minimumot el nem érő hányadoknál is valóban érdemes lenne külön kezelni.", "Elhangzott itt, hogy a területek megközelítése mennyire fontos. Ez valóban így van, személy szerint a szolgalmi jogot sokkal hatékonyabbnak tartjuk, mint az utak mindenáron való kialakítását. Egyrészt a tényleges művelt terület csökkenésével jár az út kialakítása, adminisztratív, és borzasztóan költséges, szolgalmi jogban megállapodni minden szempontból sokkal olcsóbb és sokkal egyszerűbb.", "Az tény, hogy legalább egy jogorvoslati lehetőséget, többet nem, ezt mi is így gondoljuk, mindenképpen szükséges biztosítani nem csak a teljes megosztási folyamattal kapcsolatban. Tudom, hogy nehéz kérdés, és ehhez gyakorlatilag a polgári perrendtartást is szükséges lenne módosítani egy külön, kivételes, rövid határidejű eljárással, de csak és kizárólag így védheti ki a kormányzat azokat az alkotmányossági alapú támadásokat, amelyeket valószínűleg kapni fognak ezen javaslattal kapcsolatban.", "(15.40)", "És nehogy a legjobb szándék mellett is aztán az Alkotmánybíróság esetleges kedvezőtlen döntése folytán egy még bonyolultabb helyzet álljon elő a már megkezdett vagy éppen ezen törvény alapján lefolytatott megszüntetési eljárások után.", "Sokan érintették itt a földműves minősítés kérdését. Ez valóban egy fogós kérdés, nehéz probléma, érdemes lenne megfontolni, hogy itt nem kell földművesnek lennie annak, aki ilyen jogcímen, tehát osztatlanmegszüntetés révén szerez tulajdont. Talán az lehetne az egyik megoldás, hogy a földművessé válás feltételeit igazítják ehhez a jogszabályhoz, mert valóban önmagában az is kizárná sok esetben ezen tulajdoni forma megszüntetését, hogy olyanok szereznének tulajdont, akik egyébként jelenleg nem szerepelnek a földműves-nyilvántartásban, és egyébként nem származik jövedelmük a mezőgazdaságból, nincs felsőfokú szakirányú végzettségük, nem szereztek „aranykalászos gazda” képesítést, ezt a közeljövőben vagy a távolabbi jövőben sem tervezik, de ezen jogcímen való szerzésre tekintettel éppen földművessé válhatnak. És akkor szerintem viszonylag szerencsésen és könnyen elfogadhatóan ezt a gordiuszi csomót is kettévágtuk.", "Ugyanakkor nem hallottam arra vonatkozó érvelést, amit most szeretnék itt még a hátralévő időben feltétlenül megemlíteni, ez pedig az adó- és illetékszabályokhoz való igazítás vagy a megfelelő adó- és illetékszabályozás kérdése. Itt arra gondolok, hogy vélhetően nagyon gyakran fog ez előfordulni, hogy a kiindulási állapot szerinti tulajdoni hányadhoz képest valamelyik tulajdonos nagyobb hányadot fog az elvi megosztás során kapni, és ennek megfelelően jóval nagyobb hányadot fog kiméretni. Itt gyakorlatilag adásvétel vagy csere fog történni a jelenlegi, hagyományos jogcímeket tekintve, azonban nem az lesz majd a bejegyzés a földhivatalban a törvényszöveg szerint, hogy osztatlan közös tulajdon megszüntetésén alapuló adásvétel vagy osztatlan közös tulajdon megszüntetésén alapuló csere, hanem egyszerűen csak az, hogy osztatlan közös tulajdon megszüntetése. Még akár ez is jó lehet, de gyakorlatilag ott egy adásvételi vagy egy cserejogügylet történik, mert egyik megveszi a másiktól adott esetben, egy erősebb, jobb képességű, tőkeerősebb gazda megvesz többektől, ott gyakorlatilag nyilvánvalóan adásvételekre fog sor kerülni, nem ingyen, nem ajándékba fogják adni egymásnak, mondjuk, közeli hozzátartozókat leszámítva. Bár, ha ezt nézzük, akkor közeli hozzátartozók között az ajándékozás is része lehet egy ilyen jogügyletnek. És akkor ezt adó- és illetékszempontból kezelni kell. Ugyanis általában az eladó, ha van értékkülönbözet a szerzés meg az eladási ár között, akkor adót fizet, a tulajdonjogot szerző fél pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket fog fizetni, elvileg. Én azt gondolom, hogy itt érdemes lenne nagyvonalúnak lenni, és ezen jogcímen való szerzés esetén adó- és illetékmentességet beiktatni, annál is inkább, mert majdnem biztos vagyok benne, hogy nem fog annyi bevételt hozni az államnak, mint amennyibe az ezzel foglalkozó munkatársak munkabére fog kerülni abban az esetben, ha ilyen nagyon bonyolult szálakat kell majd kibogozni. Főleg akkor, ha az okiratokon finoman szólva is kreatívan fogják feltüntetni az esetleges ellenértéket a plusz tulajdoni hányadokkal kapcsolatosan.", "És akkor megint hadd hozzam ide az egyik, nevezzük így, becsípődésemet, ami a cserékhez kapcsolódik, hogy jelen pillanatban abszolút koherenciazavar van a földtörvény és az szja-törvény szerinti birtokösszevonási célú csere esetén. A földtörvény megengedő, énszerintem helyes irányba hat ez a szabályozás, az szja-törvény szerinti fogalom viszont indokolatlanul megszorító, és sok esetben a kétszeres mértékű illetékkel kell azoknak számolni, akik nem azért, mert kupeckednek meg kufárkodnak, hanem gazdasági szükségességből cserélnek öt éven belül. Ezt egyébként ettől a törvénytől függetlenül is rendezni kellene, tisztelt miniszter úr, mert ez most is rengeteg problémát okoz. Valaki vállalja, hogy öt éven belül nem adja el, megkapja az illetékmentességet, cserél, de az szja-törvény szerint ez nem minősül birtokösszevonási célú cserének, mert nem közvetlenül szomszédos földeket érint, hanem mondjuk, csak adott településen belülieket, nem kell jóváhagyni, de a kétszeres mértékű illetéket öt éven belül kénytelen kifizetni az, aki egy ilyen cserébe belemegy. Na most, ennél az osztatlanközöstulajdon-megszüntetésnél ez szintén nagyon gyakran elő fog állni. Tehát nemcsak egyszerűen az adó- és illetékmentességet kellene rendezni, tisztelt képviselőtársak, mert jelen pillanatban ez nem szerepel benne, hanem a kétszeres mértékű illeték átkát is le kell olvasni a gazdák fejéről, mert önmagában ez a körülmény is nagyon jelentősen hátráltatni fogja a megszüntetéseket, el fogja venni a gazdák kedvét attól, hogy ilyen ügyletekbe belemenjenek.", "És akkor még nem beszéltünk az erdőkkel kapcsolatos néhány specialitásról, ami részben kapcsolódik ehhez a törvényhez, részben egyébként már az osztatlanközöstulajdon-megszüntetésektől függetlenül, akár 1/1-es adásvételeknél is óriási gyakorlati problémákat okoz. Sem a földhivatali nyilvántartásban, sem pedig sok esetben az erdőfelügyelőségek által tízévente elkészített üzemterveken nem vagy nem biztos, hogy szerepel, hogy az adott területnek az erdőgazdálkodója milyen jogcímen erdőgazdálkodó. Többlethasználati megállapodással? Megbízási szerződéssel? Erdőgazdálkodói haszonbérlettel? És úgy köttetnek adásvételi szerződések, hogy későn derül az ki, hogy erdőgazdálkodói haszonbérlettel terhelten vesznek meg vevők adott esetben értékesnek mondható erdőterületeket, hiszen az ingatlan-nyilvántartásban a földhivatalnak jelenleg nem kötelessége feltüntetni, nem is szerepel sehol, és az üzemterven is legfeljebb az szerepel, hogy erdő gazdálkodója egy kódszám és egy név alapján adott személy. De az már nem szerepel, hogy ennek pontosan mi a jogcíme. És hiába vállal aztán az eladó kellékszavatosságot meg per-, teher- és igénymentességet, utána aztán az újdonsült vevő szaladgálhat a bíróságra, az esélyei nagyjából a nullával egyenlők. Nagyon-nagyon komoly, adott esetben tízmilliós tételekkel tud ilyen módon ráfaragni valaki, úgy, hogy sokszor az eladót sem rossz szándék vezérli, mert ő maga sem tudta, hogy adott szereplőnek erdőgazdálkodói haszonbérlete van ezeken a területeken. Na, ez bekombinálva egy osztatlanközöstulajdon-megszüntetésbe, ezzel már egy nagyon bonyolult jogi helyzet állt elő. Úgyhogy próbáljuk egy füst alatt ezt is rendezni, a legnagyobb jóindulattal tudom ezt önöknek ajánlani.", "Egyértelmű, hogy érdeksérelmekkel fog járni, elkerülhetetlen érdeksérelmekkel. Azt mondom én is, hogy határozottan kell ehhez a kérdéshez hozzányúlni, hiszen oly mértékben elfajult ez a probléma, annyira elaprózódtak a tulajdoni hányadok, hogy patikamérlegen meg lézeres mérővel nem lehet már kimérni a szabályozás mértékét. De azért a mostanihoz képest az itt elmondottak szerint jelentős finomításokat lehet is és kell is végrehajtani, hiszen nem szabad túl bő lére ereszteni a jogorvoslati lehetőségeket sem, ez is igaz; ott van a magántulajdon szentsége, de ott van az is, hogy 12 négyzetméteres erdőtulajdon döbbenetes, érthetetlen, fenntarthatatlan; még lakószobának is csekély, erdőtulajdonnak pedig a legnagyobb képzelőerővel sem nevezhető, és van ilyen ma Magyarországon. És ahogy bekövetkeznek az öröklések, úgy ez még rosszabb lesz, még inkább el fog aprózódni. Viszont azért minimálisan szükséges garanciális elemeket mégiscsak bele kell varázsolni ebbe a normaszövegbe, azzal együtt ‑ szeretném azzal befejezni, amivel elkezdtem az előző felszólalásomat ‑, hogy nagyon nagy szívességet tesznek, nagyon sokat segítenek a gazdáknak, tisztelt miniszter úr, higgye el nekem, hogyha a földtörvényben a mostani szabályozáshoz képest az osztatlan közös tulajdonokon belüli adásvételek és az osztatlan közösek közötti cserék esetén a kifüggesztés- és a jóváhagyás-mentességet garantálják. Hatalmas szívességet tesznek, nagyon komoly előzetes intézkedés és előzetes segítség lesz, jelentősen meg fogja könnyíteni a megegyezéseket, az egyezségeket, ha ez a kapu már most kinyílik, amikor ezen törvény szerint el kell kezdeni a procedúrákat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)"]}