Orbán Viktor (Fidesz)

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is, tisztelt képviselőtársam, a korlátlan felhatalmazás ügyében úgy állunk, hogy arról nem én fogok dönteni, hanem ön, vagy ha én is döntök róla, nekem is csak egy szavazatom lesz majd, mert ebben a kérdésben a parlamentet illeti meg a döntés joga, ahol önnek is van egy szavazata. (Dr. Varga-Damm Andrea: Csak nem mindegy, hogy milyenek az arányok!) Értem én, hogy az arányok nem kedvezőek az önök számára, de a magyar választópolgárok elmentek, szavaztak és ezeket az arányokat állapították meg. Legyenek kedvesek ezzel a ténnyel együtt élni a következő választásokig. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Nem akarok viccelődni, de a mostani szám tűnik majd még nagynak az önök számára. (Derültség a kormánypárti oldalon.)

De ami a konkrét kérdést illeti: gondolja át még egyszer, hogy valóban szeretné‑e azt, amit itt kért. Mert mi a tao? Az a társasági nyereségadó. A társasági nyereségadót a kormány begyűjti, majd utána közcélokra, például az egészségügynek odaadja. Most például több mint 2 milliárd euró értékben hoztunk létre járványügyi alapot. Ha nem szedjük be, akkor az máshova fog menni. A sportnál és korábban a kultúránál, de most már csak a sportnál erről az állam lemond azért, hogy ne a költségvetésbe jöjjön pénz, hanem a sportegyesületekhez menjen. Ha ön azt akarja, hogy a taopénzt ne a kormány ossza szét az egészségügyi intézmények, például a kórházak között, hanem azt a vállalkozók tehessék meg, abból létre fog jönni egy olyan kaotikus helyzet, hogy az egyik kórháznak több pénze lesz, a másiknak meg kevesebb. (Zaj az ellenzéki oldalon. ‑ Dr. Varga-Damm Andrea: Most is így van.) De ha önök azt akarják és komolyan gondolják, hogy a cégek adóit ne a kormány ossza szét a kórházak között, hanem a vállalkozók maguk tegyék ezt meg, akkor nyújtsák be az erre vonatkozó javaslatukat, és beszéljük meg komolyan. (Taps a kormánypártok soraiban.)