Harrach Péter (KDNP)

HARRACH PÉTER (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő, ünnepélyes hangú nyilatkozat egy korszakváltásról szól. Nemzetünk történetében sok korszak volt; volt jelentős, kevésbé jelentős, pozitív, negatív, és talán a legnagyszerűbb az a korszak és korszakváltás volt, ami államalapító királyunk nevéhez fűződik, Szent Istvánhoz; erre utal egyébként a szöveg is. Viszont a leggyalázatosabb ilyen korszakváltás a Rákosi-féle hatalomátvétel volt, ami azt jelentette, hogy egy idegen hatalom segítségével és a népakarat ellenében jutottak hatalomhoz. S hogy mi következett azután? Meghurcolások, kitelepítések, koncepciós perek.

(14.50)

Itt talán érdemes megemlíteni azt, ami minden korszakváltással együtt jár, hogy vannak értékek, és vannak személyek, akik ebben részt vesznek. Talán nem veszik rossz néven, ha a Kereszténydemokrata Néppárt elődpártjára utalok, a Demokrata Néppártra, amely pártnak 62 fős frakciójából egyetlen ember sem volt hajlandó Rákosi csábításának engedni, vállalták a börtönt vagy az emigrációt.

A ’89-90-es rendszerváltás hozta meg a fordulatot, ahhoz a rendszerhez viszonyítva, ami ’56 után a nyomásban engedett, de a rendszer maga nem változott meg, és ennek a rendszernek a lényege az volt, hogy egy szűk hatalmi csoport uralkodott. Ha a rendszerről magáról beszélünk, mit hozott ez a változás? Demokratikus és jogállami berendezkedést. Itt megint csak egy pillanatra meg kell állnom, amikor a demokráciadeficitről beszélnek külső erők. Azt kell mondanunk, hogy a népakarat dönti el, hogy egy rendszer demokratikusan működik vagy nem, és a választások eredménye ma meghatározza, hogy ki vezeti az országot.

Három értéket említ ez az anyag, a szabadságot, az alkotmányosságot és a nemzeti önrendelkezést. Ha megengednek a szabadságról néhány mondatot. A diktatúra idején sérült a személyes szabadság, most viszont azt látjuk, hogy sok esetben tévútra mennek azok, akik a szabadságban gondolkodnak. Úgy gondolom, hogy csak az érti meg, és csak az értékeli magát a szabadságot, az emberi személy legnagyobb ajándékát, aki úgy tudja felfogni a szabadságot, hogy a felelősséggel párban említi, ezzel együtt értelmezi, és ha valakinek jobban tetszik, hát mondjon jogokat és kötelességeket, de ez ugyanaz. És van még egy szempont, amit fontosnak tartok a szabadsággal kapcsolatban kiemelni, ez pedig a normák kereteiben megvalósuló szabadság. Akkor teljesedik ki a mi szabadságunk, ha képesek vagyunk a jót és rosszat megkülönböztetni, és a jót választani.

Nemzeti önrendelkezésről is kell néhány szót szólnunk, hiszen az értékek között említi ez az anyag ennek a korszakváltásnak az értékeit. A létező szocializmus idején, tudjuk, hogy nemzeti önrendelkezésről nem volt szó, hiszen kívülről döntötték el a lépéseinket. Ma pedig azt tudjuk, hogy szuverenitásunk egy részét közösen gyakoroljuk, és a maradékra féltékenyen vigyázunk, érthető módon ragaszkodunk hozzá. Azt is látjuk, hogy ebben a témában is nagy külső nyomásnak vagyunk kitéve, a birodalompártiak nyomásának, és sajnos néha belső támogatóik is akadnak. Hadd említsem meg aktualitásként, hogy olyan veszélyek ellen is, mint a járványveszély, a legjobb megoldás a nemzetállami megoldás, és nem a birodalmi. És természetesen a helyi közösségek ereje. Ezt hívjuk mi szubszidiaritásnak.

Ha megengedik, még egy tiszteletteljes kérés az ellenzékhez, hogy most kivételesen ne fanyalogjanak, hanem örüljenek és ünnepeljenek. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)