Schanda Tamás János

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Számtalan kérdés merült föl a különböző hozzászólásokban, és engedjék meg, hogy néhány mondatban igyekezzek reflektálni ezekre az elhangzott mondatokra, hiszen ha jól követtem a vitát, akkor a legtöbb szó azért mégsem a benyújtott javaslatokról, hanem a kormánnyal kapcsolatos mondatokról szólt. (Közbeszólások a DK és az MSZP soraiban.) Az a helyzet, engedjék meg, hogy onnan kezdjem, amivel képviselő úr befejezte az egyesült ellenzék részéről és a környezetvédelem iránti elkötelezettségről. Azt gondolom, jól mutatja egyébként az egyesült baloldal környezetvédelmi elkötelezettségét, hogy önök akarták felemlegetni és felmelegíteni a bős-nagymarosi vízlépcsőprojektet, vagy akár gondolhatunk a NATO-radarállomásra, amit pedig a Mecsek legmagasabb pontján, a Zengőn szerettek volna létrehozni jelentős fakivágással, természetvédelmi területen, s kizárólag csak a magyarok ellenállásának köszönhető, hogy ezt sikerült megakadályozni.

Az a helyzet, hogy ezen kívül is számtalan kérdés merült föl (Közbeszólások, zaj az MSZP és a DK soraiban. ‑ Az elnök csenget.), engedjék meg, hogy ezekre is igyekezzek néhány mondattal kitérni. Több hozzászólás érintette a Samsung gödi gyári beruházását. Itt engedjék meg, hogy azért az elmondjam, hogy különösen ezekben a napokban és ezekben a hetekben, én azt hiszem, nem érdemes és nem helyes olyan beruházást támadni, és az ehhez a beruházáshoz szükséges intézkedéseket támadni, amely 1500 munkahelyet véd meg és 2500 új munkahelyet hoz létre. Erről szól ez a kérdés. Arról szól, hogy 4 ezer munkahelyet meg szeretnénk védeni, és 4 ezer munkahelyet szeretnénk teremteni, és az ehhez szükséges intézkedésekről döntött a kormány, amik egyébként szükségesek, hiszen szükséges egy ilyen különleges gazdasági övezet. Ennek a szabályai egyébként ráadásul nemcsak egy települést érintenek, a jogszabály négy településre vonatkozik, Göd mellett Csomád, Sződ, valamint Dunakeszit is érinti.

Ráadásul, azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy azok az akkumulátorok, amik ebben a gyárban fognak létrejönni, azok egyébként pont kapcsolódnak ahhoz a vitához, amiről ma itt beszélünk, hiszen az elektromos autózáshoz is akkumulátorokra van szükség, és alapvetően ez a gyár is hozzá fog tudni járulni a tisztább és élhetőbb Magyarországhoz és Európához és a klímaváltozáshoz történő adaptációhoz. Szeretnénk kérni éppen ezért, hogy ezt a beruházást se támadják, hanem sokkal inkább támogassák, és segítsenek megvédeni 4 ezer munkahelyet. Erről szól ez az ügy.

A másik kérdés, ami többször előkerült, hogy önálló környezetvédelmi minisztérium vagy klímapolitikáért felelős tárca. Én azt gondolom, hogy ezt a vitát már sokszor lefolytattuk. Sokszor beszéltünk erről a kérdésről, de igenis beláthatnák önök is, beláthatnák, hogy annál jobb helyzet, mint hogy egy olyan tárca foglalkozik a klímapolitikával, amelyik egyszerre foglalkozik a közlekedéssel, az energetikával, az építésüggyel, az uniós forrásokkal, a gazdaságfejlesztéssel, az oktatással és a fenntarthatósággal, ennél jobb konstrukciót nehéz elképzelni, hogy mindazok a területek, amik egyébként a klímaváltozáshoz kapcsolódnak, amik a klímapolitikához szükségesek, azok egy tárcán belül vannak. Így nemcsak beszélni lehet róla, hanem valós intézkedésekre is lehetőség nyílik, így van lehetőség arra, hogy ne csak beszéd, hanem cselekvés is legyen, ez is hozzájárulhat ehhez. Tehát az a kérésem, hogy támogassák ezt a megoldást is.

Paks II. kapcsán szintén több hozzászólást hallhattunk. Azért arról ne felejtkezzünk el, hogy a Paksi Atomerőművel évtizedek óta élnek együtt a magyarok. A világban másutt is építenek erőműveket, Franciaországban például felújítják a régi atomerőműveket, és újakat is építenek, és ne felejtkezzünk el arról sem, hogy Paks adja egyébként most is a villamosenergia-termelés 35-40 százalékát Magyarországon. Tehát ebből is látszódik, szükséges, hogy Paks II. elkészüljön, és továbbra is építhessünk a nukleáris technológiára.

Az a helyzet, tisztelt Országgyűlés, hogy Németországban 1 kilowattóra villamos energia 94 forintba kerül, Magyarországon ugyanezért az energiáért a fogyasztók pedig 36 forintot fizetnek, és a versenyképes ipar is ráadásul csak olcsó energiával tud működni. Tehát ezekben az időszakokban, amikor különösen fontos nekünk a gazdaság helyzete, akkor pedig különösen fontos, hogy olcsó energiával ‑ ami a nukleáris energiának köszönhető ‑ tudjuk segíteni a gazdaság szereplőit.

Tisztelt Országgyűlés! A világon évente 10-15 új blokk kezdi meg az üzemét, miközben világszerte aktuálisan 450 atomerőművi blokk üzemel. Az Európai Unióban a tagállamok fele támaszkodik az atomenergiára. Magyarországnál nagyobb mértékben is használja ezt a technológiát Franciaország, Szlovákia, Svédország, Bulgária, Csehország, Szlovénia.

(15.30)

Ebből is az látható, hogy egyébként az atomerőművek állítják elő a legtöbb tiszta, karbonmentes áramot Európában.

Tisztelt Országgyűlés! Évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé idehaza a Paks II. beruházás. Ne akarják ezt megakadályozni! Egy klímapolitikai kérdésekről szóló vitanapon, országgyűlési határozatról és törvényről szóló vitában, elnézést, egyszerűen nem hiszem azt, hogy érdemes amellett érvelni, hogy ne épüljön meg ez a beruházás, amelyik 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé. Legyenek bátrak, változtassák meg az álláspontjukat, különösen a magukat zöldnek nevező pártok és képviselők, és álljanak az élére ennek a fejlesztésnek!

Sokat lehetne még erről a kérdésről beszélni, de engedjék meg, hogy másik témát is érintsek. Ez a szélerőmű kérdése. Szeles erőművek kapcsán is sokszor folytattunk már vitát. Itt az a helyzet, hogy Magyarország adottságai nem közelítik meg sem a lengyel síkságnak például, sem pedig Európa tengerparti területeinek a széladottságait. Nálunk egyértelműen a naperőművek használata az indokolt és célszerű. Ezt szükséges éppen ezért fejleszteni. Számtalan problémát és számtalan nehézséget okozna egyébként a szélenergia alkalmazása. Az emberi egészségre gyakorolt hatások, az állatvilágra gyakorolt hatás, esztétikai kérdések, a szélbiztonság kérdése, a Kárpát-medence klimatikus viszonyainak változása is ezt indokolja. A nap, tudjuk, hogy sütni fog.

Teljesítménysűrűség kapcsán engedjék meg, hogy itt is azt mondjam el, hogy egy kilowatt teljesítményt hány köbméter beton, acél, réz felhasználásával lehet előállítani, akkor bizony az a helyzet, hogy tizenkétszer hatékonyabb a Paks II. beruházás, tizenkétszer hatékonyabb, mint egyébként szeles erőműveket építeni. Ráadásul azt is el lehet mondani, hogy az uniós szabályozás is bünteti a szélerőműveket. Érdemes megnézni a menetrendezésről szóló új uniós elvárást, amely teljesen egyértelműen nehézzé teszi egyébként a szeles erőművek használatát, viszont sokkal nehezebb megmondani előre, hogy pontosan mekkora termelés fog megtörténni; és ráadásul beszélhetnénk még itt a karbantartási kérdésekről, a technológia áráról, a hálózati követelményekről, sok minden másról, de egyértelmű és világos szakmai érvek szólnak a magyar kormány ezen álláspontja mellett.

Szó volt a Mátrai Erőműről is. Többen fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban kritikákat. Engedjék meg, hogy arról tájékoztassam önöket, hogy a magyar kormány, a polgári kormány minden esetben arra törekszik, és erről az expozé kapcsán is én is próbáltam beszélni, hogy az energiabiztonságunkat és az energiaszuverenitásunkat tudjuk növelni. Ezért vásároltuk vissza a MOL tulajdonrészének az ötödét. Azokat az energiapolitikához, energiaügyhöz kapcsolódó kritikus infrastruktúrákat ezért vásároltuk szintén vissza, például a hazai földgáztárolókat. Szintén ezért döntöttünk amellett, hogy egyébként a gázbeszerzés több irányból, több forrásból valósul meg. (Arató Gergely közbeszól.) Mindez azt támasztja alá, hogy szükséges minél több olyan lehetőséget biztosítani, amely a magyar energiabiztonsághoz és energiaszuverenitáshoz hozzájárul.

Bizony, az a helyzet, hogy Magyarországon a Mátrai Erőmű és az ahhoz tartozó lignitbányászati jogok kulcskérdést jelenthetnek még egyszer Magyarország számára energiaszuverenitási és ellátásbiztonsági szempontból. Akár csak a mostani események rávilágíthatnak arra is, hogy nem biztos, hogy egyébként az életünk mindig úgy megy, mint ahogy azt megszoktuk. Lehetnek váratlan fordulatok, amikor bizony fontos az, hogy hazai kézben milyen erőmű van, és egyébként hozzá kapcsolódóan milyen energiahordozó. Magyarország számára kizárólag a lignitvagyon van, a mátraaljai lignitvagyon áll rendelkezésre.

Ez a 2,6 milliárd tonnás lignitvagyon fontos, hogy közvetlen állami kontroll alá kerüljön, még akkor is, ha egyébként a Mátrai Erőmű átalakítása számunkra egy kulcsprojekt, aminél azt kérjük, hogy ne támadják, hanem támogassák… (Csárdi Antal: Álljunk az élére! ‑ Derültség az ellenzéki padsorokban.) Álljanak az élére, képviselő úr, jól mondja, hiszen a Mátrában is szeretnénk megőrizni az ott dolgozó emberek munkahelyét, és olyan innovatív módon átalakítani az erőművet, amelyik képes lesz arra, hogy új technológiákkal, gázzal, hulladékégetéssel, napenergiával az ott élők, az ott dolgozók számára munkahelyet biztosítson, egyébként pedig az ellátás biztosított legyen.

A Mátrai Erőmű egyébként egy fontos erőmű, hiszen alaperőműnek számít. A második legnagyobb villamosenergia-előállítója az országnak, és ahogyan mondtam, 2100 közvetlen alkalmazottja van, tízezer ember munkáját biztosítja, és családtagokkal ez eléri a 27 ezer főt is. Jó lenne, ha az ő munkahelyeik nem kerülnének veszélybe felelőtlen mondatok és felelőtlen javaslatok miatt.

Szó volt többek között a klíma- és természetvédelmi akciótervről, de azt hiszem, hogy ezt korábban részletesen igyekeztem ismertetni, erre most külön nem térek ki.

Amit szeretnék még elmondani a rendelkezésre álló időben, hogy egyrészt Áder János köztársasági elnök úr képviselte Magyarországot az ENSZ-klímacsúcson, ezt mindenki jól tudja és jól ismeri, és arra szeretném kérni a képviselőket, hogy bennünket támadjanak, de a közös köztársasági elnökünk felé mutassanak tiszteletet. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Az, hogy bennünket gyaláznak, egyébként rendben van, de egy közös köztársasági elnökünk számára egy minimális tiszteletet adjanak meg. Ez az egyik kérésem.

A másik, ami nem a vita szakmai részéhez tartozik, hogy az egészségügyről rémhírek terjesztése nem tesz jót senkinek ebben az országban. Nagyon kérem, hogy ebben a vitában se történjen ez meg. (Folyamatos közbeszólások, közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.)

Az a helyzet, tisztelt Országgyűlés, hogy a vita során számtalan olyan kérdés hangzott el, amely az elkötelezettségünkre vonatkozik. Azt gondolom, hogy itt van a körünkben Bencsik képviselő úr, aki maga a jó példája annak, hogy a polgári oldalon nem most keletkezett egyáltalán ez a téma, régóta fontos téma. Érdemes Áder elnök úr munkásságát is idehozni és kiemelni (Közbekiáltások az ellenzéki sorokból.), aki jóval korábban beszélt erről a kérdésről, mint az ellenzéki politikusok túlnyomó többsége; és egyébként Sólyom elnök úr sem az MSZP szavazataival lett köztársasági elnök (Felzúdulás, közbekiáltások az MSZP és a DK soraiból.), de ez már egy messzire vezető kérdés lenne. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)