Dr. Gurmai Zita (MSZP)

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Nem gondoltam reggel 9-kor, hogy igazán a Föld napján fogok már beszélni, de akkor legalább egy pici kitekintés: 1970-ben ünnepelték meg először, ma már 175 ország, Magyarország 1990 óta ünnepli, és egyébként a Föld napja mozgalomnak van egy jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Nos, azt gondolom, ez egy picit jellemző ránk is, hiszen a koronavírus most új kihívások elé állította a világot, és azt kell mondjam, hogy nagyon világosan figyelmeztetett is, hogy lehet, hogy bizonyos dolgokat egészen másképpen kellene megtennünk.

Nos, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénytervezet módosítása kapcsán felemás érzéseink vannak. Egyrészt üdvözlendő, hogy a kormány végre orvosolja egy alkotmánybírósági határozatban megfogalmazott mulasztását. Igaz, 10 hónappal később, mint a kijelölt határidő, de hát jobb későn, mint soha.

Csak zárójelben mondom, higgyék el, hogy a rokkantnyugdíjasok is örülnének, ha a velük kapcsolatos mulasztásokat is hasonlóképpen orvosolnák. Többen beszéltek róla, meg tudom erősíteni, hogy rendkívül fontos volt, hogy a háztartási avarégetés országos tiltása megtörtént, ezzel egyetértünk; a zöldszervezetekkel együtt régóta sürgetjük ezt.

Az igazat megvallva nem is értjük, hogy miért kellett ezzel ilyen nagyon sokáig várni. Amióta ugyanis a zöldhulladék elszállítása része a kötelező települési közszolgáltatásnak, végképp indokolatlan, hogy egyesek egész településrészeket borítsanak füstbe.

Más kérdés, hogy az Orbán-kormány hibás intézkedései miatt a hulladék elszállítása nagyon sok településen ellehetetlenült. Az önök által nehéz helyzetbe hozott szolgáltatók pedig ott spórolnak, ahol tudnak, például a külön gyűjtött hulladék elszállításán vagy sajnálatos módon bármiféle szelektálásán.

De abban nincs köztünk vita, hogy a megfelelő megoldás nem az, hogy az állampolgárok kifüstölik a szomszédaikat. Persze minden korlátozás csak annyit ér, amennyit betartanak belőle, és csak remélhetjük, hogy ez a rendelkezés nem marad meg a papíron, és társul majd hozzá következetes állami ellenőrzés is.

Ugyanakkor az már szomorú része a törvényjavaslatnak, hogy ebben is találtak lehetőséget az önkormányzati hatáskör csökkentésére. Az erős zajhatással érintett településrészeken eddig önkormányzati feladat volt a zajmérés és az intézkedéseket megalapozó zajtérképek elkészítése. Ez most külön miniszteri kijelölés alapján elvégzendő állami feladat lesz, ami jelentős visszalépésnek tekinthető.

Gondoljunk csak bele, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér zajhatásaitól szenvedő lakók eddig bízhattak abban, hogy a kerületi önkormányzatok partnerek lesznek a panaszaik orvoslásában. Mostantól viszont csak imádkozhatunk, hogy a kormány bürokratái hajlandóak‑e meghallgatni az észrevételeiket, és fellépnek‑e az érdekükben.

Nem nagyon tudjuk megérteni, miért vette el a kormány ezt a feladatkört a helyi viszonyokat sokkal jobban ismerő és a kétoldalú párbeszédre is inkább hajlamos önkormányzatoktól. Hasonló törekvés figyelhető meg a törvénymódosítási javaslatban a környezet- és természetvédelmi szakkérdések hatósági hatókörbe utalásánál. Itt is végső soron a kormányhivatalok hozzák majd meg a politikai döntéseket olyan ügyekben, ahol szakmai szempontoknak kellene dominálniuk, de ha megcáfol államtitkár úr, örömmel veszem. Sajnáljuk, hogy ebben a kérdéskörben is megnyirbálják az önkormányzatiságot.

Ha van erre egyébként konkrét és érdemi magyarázat, akkor kérem, hogy osszák meg velünk, mert mindenképpen fontos lenne ahhoz, hogy támogathassuk a javaslatot, ezekre a kérdésekre választ kaphassunk. Köszönöm szépen mindenkinek, hogy itt vannak még most is. Különösen a kollégáknak, akik mondhatni, kétszer 8 órája itt vannak ebben a Házban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)