Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)
2020-04-21 · 121. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 7:01Szöveg6 196 karakter · 11 bekezdés · JSON
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A XXI. század legnagyobb globális kihívásai fokozódó mértékben és sok esetben hátrányosan, más esetekben pedig kiszámíthatatlan módon hatnak az élelmiszer-gazdaságra, valamint az élelmiszer-biztonságra is. A globális környezeti és éghajlati változások például új kórokozók elterjedéséhez vezethetnek. Új technológiák jelennek meg, amelyek révén új élelmiszerek és új diagnosztikai módszerek keletkeznek. Ezek az eszközök sok szempontból ígéretesnek tűnnek, ugyanakkor új élelmiszerlánc-biztonsági kihívásokat is jelentenek számunkra.
Felhívom a figyelmünket arra, hogy a 2013-ban elfogadott ‑ ahogyan képviselőtársam is felhívta a figyelmet ‑ élelmiszerlánc-biztonsági stratégia egyik legfontosabb pillére, hogy az élelmiszerlánc termékei mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek. Ugyanakkor a világ számos országában, köztük hazánkban is emelkedik a hamis vagy hamisított élelmiszerekkel, emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek illegális forgalmazásával kapcsolatos esetek száma. A nyomonkövethetőségi eljárás egyre szigorodó és részletesebb szabályai biztosítják a fogyasztók igényeinek maradéktalan kielégítését, valamint a problémás termékek fogyasztókra gyakorolt hatásának megelőzését, illetve minimalizálását. Másrészt lehetővé teszik az élelmiszeripari vállalkozások számára, hogy gyorsan reagáljanak az élelmiszerek biztonságát, minőségét érintő kérdésekre és incidensekre. Mindezek megvalósulása érdekében naprakész dokumentációs rendszert kell működtetni az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszer-termelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.
Az élelmiszerláncról szóló törvény ugyanakkor jelenleg kizárólag az élelmiszer-vállalkozások számára állapít meg kötelezettségeket a termékek visszahívhatósága érdekében. Ezen előírások azonban a takarmányvállalkozásokra is vonatkoznak, ezért a törvényjavaslat módosítja az élelmiszerláncról szóló törvényt, kiterjeszti a visszahívhatósági rendelkezéseket a takarmányvállalkozásokra is.
A törvényjavaslat pontosítja az élelmiszerlánc-felügyelet szakmai irányítására vonatkozó rendelkezéseket, meghatározva, mely esetekben van közvetlen szakmai utasítási joga az országos főállatorvosnak az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek tekintetében. Közvetlen szakmai utasítást adhat az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek részére hatósági eljárás lefolytatására, járványos állat- vagy növénybetegség megjelenése, valamint nagy egészségügyi kockázattal járó, nagy gazdasági kárral fenyegető, több megye illetékességét érintő vagy Magyarország területén kiváló hatással is bíró élelmiszerlánc-esemény esetében.
A törvényjavaslat több kérdésben is újraszabályozza az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerre, az úgynevezett FELIR-re vonatkozó előírásokat. A FELIR célja az élelmiszerlánc-felügyelet nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak támogatása. Az ügyfelek az azonosító segítségével tudják igazolni, hogy jogosultak a hatóság által nyilvántartott tevékenységek végzésére. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság jelenleg nem rendelkezik törvényi felhatalmazással arra vonatkozóan, hogy hozzáférhetetlenné tegyen olyan internetes weboldalt, amely hamisított vagy hazánkban engedéllyel nem rendelkező, a törvény hatálya alá tartozó terméket, köztük élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert kínál eladásra.
(0.00)
A tapasztalatok szerint számos olyan élelmiszert hoznak forgalomba internetes honlapokon, amelyeket a lényeges tulajdonságra vonatkozó félrevezető megjelöléssel árulnak például csodaterméknek vagy gyógyítást ígérő terméknek. Szükség van ezért ezen honlapok hozzáférhetetlenné tételére, mivel a termék forgalmazásáért felelős vállalkozás általában nem ismert.
A törvényjavaslat a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltató tevékenység végzéséről szóló törvénnyel kapcsolatban is tartalmaz módosításokat. Szeretném kiemelni, hogy a gyakorlatban az állatorvosi szolgáltatói tevékenység vonatkozásában igény mutatkozik annak meghatározására, hogy az egyes intézmények milyen jellegű egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Célszerűnek mutatkozik az állatorvosi rendelő és az állatorvosi alapellátó rendelő közötti különbségtétel és az ezen szolgáltatók által nyújtható szolgáltatások pontos meghatározása. A javaslat meghatározza, hogy az alapellátást nyújtó rendelőkben egyszerűbb, főleg belgyógyászati jellegű beavatkozásokat végeznek el, jelentős műtéti beavatkozásokat azonban nem.
Emellett a javaslat elősegíti a hazai állatorvoslás három nagy területének, ahogy államtitkár úr is említette, az egyetemi képzési oktatásnak, az állami állategészségügyi szolgálatnak és elsősorban a szolgáltató állatorvosokat tömörítő köztestületnek az összehangolt, egymás szakmai tevékenységét segítő működését, amelynek kihatása van az élelmiszer-biztonságra és a járványok elleni védekezésre is.
A törvényjavaslat tovább rendezi az állattartó és az állategészségügyi szolgáltató között létrejövő jogviszony szabályait, meghatározza, hogy az állat kezelésére irányuló kérelem elfogadásával az állattartó és az állategészségügyi szolgáltató között úgynevezett kezelési szerződés jön létre. A javaslat részletesen szabályozza a kezelési szerződés felmondásának eseteit is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012-ben elfogadott, a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenységről szóló törvény modern és egységes keretet teremt a kamarai és az állatorvosi tevékenység számára. A módosító javaslatok az átláthatóbb, magasabb szintű szakmai tevékenység biztosítását hivatottak szolgálni. A minőségi állategészségügyet szavatolja a számos garanciális elemmel megerősített kamarai etikai eljárás is, amely érvényre juttatja azt az igényt, hogy a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve az állatorvos valóban a köz, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevő érdekeinek megfelelően lássa el a hivatását. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Juhász Hajnalka — 2020-04-21, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/121-254.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-121-254,
title = {Dr. Juhász Hajnalka — 2020-04-21, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/121-254.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}