Dr. Szakács László (MSZP)

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most is hallgattuk, hogy segélyalapú társadalom az, amire mi készülünk, meg amire tesszük a javaslatot. Ez egész egyszerűen nem így van.

Én értem, hogy ez a politikai kommunikáció, meg hogy ezt kell mondani, meg ezután is ezt fogják majd mondani, de legalább egyszer most tisztázzuk: mi is munkát szeretnénk adni mindenkinek. Aki most elveszítette a munkáját, nem azért veszítette el a munkáját, mert őrá nincsen szükség a munkapiacon, hanem azért, mert most olyan szabályokat kellett alkotni, hogy csökkenteni tudjuk a járvány hatásait, hogy ő nem tud elmenni dolgozni, meg nem akar beteg lenni. Nem akar másokat megfertőzni, és legfőképpen nem akar meghalni. Ezért ő most nem tud dolgozni, ezért róla gondoskodni kell. És ezt tisztázzuk! Ez nem segély! Nem szabad őket ennyire lenézni. Ez nem segély, nekik ki kell fizetni a munkabérüket, mert nem akarnak másokat sem megbetegíteni, meg magukat sem akarják megbetegíteni. Ebben van vitánk, ha önök ezt mondják.

És abban is van vitánk, amikor önök azt mondják, hogy ez egy történelmi nagy csomag, amit valójában majd egy hónapja ígért a miniszterelnök, hogy majd bejelent; most majd talán május 3-án, 4-én, ha tegnap jól meghallgattuk, és 10 ezer milliárdot fordítanak erre. De egy dolgot nem mondanak el: ezt a 10 ezer milliárdot három év alatt fordítják erre a gazdaságra. Tehát ennek pont a harmada igaz most, amiről önök beszélnek. Nem 18 százalék, annál jóval kevesebb, három év alatt ‑ ezt mondták el az önök államtitkárai nem olyan régen azon a gazdasági bizottsági ülésen, ahol Palkovics miniszter urat szerettük volna meghallgatni, csak ő nem ért oda a Gazdasági bizottság ülésére, hanem csak az államtitkárokat tudtuk meghallgatni.

Higgyék el, mindenki nagyon várta ezt a csomagot, főleg a családok lakhatási és anyagi biztonsága érdekében. Nagyon várták, hiszen az önök családtámogatási politikája alapvetően az adóelengedésre, adókedvezményekre alapul, meg a hitelekre, a kedvezményes hitelekre. És mind a kettő probléma, mert aki eleszítette a munkáját, nem tudja igénybe venni az adókedvezményt, aki pedig vett föl támogatott hitelt, most majd nem tudja visszafizetni. Ezért higgyék el, nagyon várták, hogy önök végignézik most a jó nemzetközi gyakorlatokat, és abból tényleg kiválasztják a legjobbat; adott esetben a német példát, amiről itt annyi szó esik: a Kurzarbeit, a rövidített munka.

Mindenki azt gondolta, hogy ez nem egy olyan fideszes dolog lesz, ahol lesz egy hangzatos bejelentés, és utána pedig majd megint jön az apró betű, amiből majd ki fog derülni, hogy érthetetlen - megkockáztatom: értelmetlen ‑ feltételekkel lehet csak igénybe venni, és azt is csak a kiválasztottaknak. Csak önök a kiválasztottakat úgy hívják, hogy nemzetgazdasági szempontból nagyon megbecsült vállalkozások.

Most talán ez majd változik. Tegnap este óta mások a hírek. Tegnap estére ígérték a kormányrendeletet, reméljük, hogy ma estére meg is jelenik majd ez az ígéret. De ezek a nemzetközi példák, amiket önök alapul vesznek, néha az az érzésünk, hogy önök úgy járnak vele, mint ahogyan a lengyel mérnökök jártak akkor, amikor addig fejlesztgették a Fiatot, amíg kis Polski lett belőle. (Németh Szilárd István: Ez nagyon gyenge vicc volt.)

Mi azt szeretnénk, hogy most tényleg legyen egy igazi, németes munkahelyvédelmi program, ami megvédi a magyarok munkahelyeit, és ad lehetőséget azoknak, akik a járvány miatt már elveszítették a munkahelyeiket. Ez nem segély! És képzeljék el, hogy ha valaki már márciusban elveszítette a munkahelyét, neki egy hónapja maradt, egy hónapja maradt arra, hogy valahogyan magának munkát szerezzen; pontosan az az egy hónap, amikor önök szerint is tombolni fog a járvány.

Miért nem lehet ezt meghosszabbítani kilenc hónapra? Ez miért segély? Ők nem érnek kevesebbet, mint a járvány előtt. Ők a munkájukat szeretnék végezni, csak most nem tudják a munkájukat végezni. És igen, van egy vitánk, olyan vitánk van, hogy önök hogyan kezelik ezt a válságot. Önök hitelből fogják kezelni ezt a válságot, és a cégeket akarják eladósítani. A cégeknek kínálnak hitelt. Ki fogja felvenni ezeket a hiteleket akkor, amikor éppen gazdasági szempontból zuhanásban vannak?

Ki fogja felvenni ezeket a hiteleket, amikor nem tudják, hogy miből fogják visszafizetni. És ez nagyon fontos kérdés. (Dr. Orbán Balázs: Idő! Idő!) Azért adják ezeket a hiteleket, hogy a cégek majd vissza is tudják fizetni, nem azért, hogy később majd végrehajtsák ezt a céget, és esetleg valaki megszerezze ezeket a cégeket. Ezek a mi kétségeink. A mi javaslatainkat pedig korábban elmondtuk. Köszönöm szépen a figyelmüket.