karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Schanda Tamás János

2020-04-21 · 121. ülésnap · felszólalás · 11:29 · Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita megkezdése H/7380 Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról T/7021 A klímavészhelyzet kihirdetéséről

Szöveg9 158 karakter · 13 bekezdés · JSON

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány ponton én is kapcsolódjak a vitához, és több olyan kérdésre reflektáljak, amelyek elsősorban talán hozzám lettek intézve.

Gazdaság és klímavédelem kapcsolata kapcsán… ‑ rossz volt a mondat. Tehát a gazdaságvédelem, gazdaságfejlesztés és a klímavédelem témája merült még fel korábban. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi azt gondoljuk, nem kellene hogy egymás ellen fordítsuk ezt a két ügyet, hanem egymást ki is tudják egészíteni, és egymást tudják erősíteni. Ilyen fejlesztés például a Budapest-Belgrád, ilyen fejlesztés a Paks II., és lehetne még sorolni azokat a fejlesztéseket, amelyeket önök támadnak, mi pedig azt gondoljuk, hogy részben gazdaságfejlesztési, részben pedig klímavédelmi szempontból kulcskérdések az ország szempontjából.

A másik, amire szeretném felhívni a vita kapcsán a figyelmet, kicsit az eredeti országgyűlési határozattervezetre is visszautalva, hogy alapvetően olyan célokat, olyan reális és megvalósítható célokat érdemes kitűznie egy országnak saját maga elé, akár kormányzati dokumentumról van szó, akár országgyűlési határozatról, amelyek nem lehetetlenítik el egyéb fontos céljainkat. Tehát mi azt gondoljuk, hogy felelős és reális klímapolitikára van szükség. A magyar kormány ilyen politikát folytat, olyat, amelyik közben lehetővé teszi azokat a stratégiai céljainkat, amelyek szintén fontosak, például a szegénység felszámolását, a cigányság felzárkózását, a munkahelyek megvédést és teremtését vagy akár a demográfiai fordulathoz szükséges programok finanszírozását.

Valóban, abban is, azt gondolom, van közöttünk vita, hogy az európai uniós céloknál szigorúbb célok meghatározása olyan versenyképességi hátrányt jelentene Magyarország számára, a magyar gazdaság és a magyar gazdasági szereplők számára, amely különösen egy olyan helyzetben, amelyben most vagyunk, ahol a versenyképességnek a következő években kulcsszerepe lesz, jelentős hátrányt okozna Magyarországnak. Mi arra kérjük önöket, hogy ne akarjanak a magyar vállalkozásoknak és a magyar gazdaságnak rosszat, hanem olyan határozatokat és olyan célokat fogadjunk el, amelyek egyszerre szolgálják a klímavédelmet, és egyszerre szolgálják egyébként az összes többi stratégiai célunk elérését.

Alapvetően szó volt még rezsikérdésről is. Itt mindenfajta furcsasággal vádoltak bennünket. Engedjék meg, hogy egy mondatot hadd mondjak el: a MEKH szerint, megvizsgálva 2020. februári adatokat ‑ tisztelt képviselő úr, februári adatok ‑, a hazai lakossági fogyasztók földgázban Európában a legalacsonyabb, áramhoz pedig a második legkedvezőbb áron juthatnak hozzá. (Nacsa Lőrinc: Így van.) Minden más egészen egyszerűen nem igaz. Kár bennünket olyasmivel vádolni, amit pillanatok alatt be lehet bizonyítani, hogy egyébként nincs önöknek igazuk. Legyünk ezekre az eredményekre ‑ még egyszer mondom, legyünk ezekre az eredményekre ‑ közösen büszkék, felesleges bennünket hamis vádakkal illetni. (Nacsa Lőrinc: Így van.)

Göd kapcsán is elhangoztak még ‑ én igyekeztem rövid lenni, és most se húznám sokáig az időt, de azért arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy az új szabályozás nem elvonja a bevételeket a klímavédelmi szempontból is stratégiai beruházástól, hanem egyébként lehetővé teszi. És egyébként a különleges gazdasági övezet területén ‑ nincs itt Csárdi képviselő úr, de talán ő vetette fel ezt a kérdést ‑ a beszedésre kerülő, a megyei önkormányzat bevételeként megjelenő helyi adóból származó bevétel elosztására új szabályok kerültek megállapításra, amelyek szerint 70 százaléka ‑ ismétlem, 70 százaléka ‑ a beruházással közvetlenebbül érintett, a kijelölő kormányrendeletben felsorolt települési önkormányzatokat lakosságszám-arányosan illeti meg. 30 százaléka pedig a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzatát illeti meg, amelyből 5 százalékpontnyi bevételrészt az átvett közfeladatok ellátására köteles fordítani, és 25 százaléknyi bevételrész pedig a rendeletben meghatározott különleges gazdasági övezet területére és a beruházással közvetlenül érintett települési önkormányzatok közigazgatási területére kiírt pályázatok forrásául szolgál.

(16.30)

Senkitől nincs elvéve semmifajta forrás. Erről van szó! Tessenek elolvasni egyébként a vonatkozó rendeleteket!

Az épületenergetika kapcsán kaptunk még bíráló megjegyzéseket. Itt szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy számos lakossági energiahatékonysági programmal segítettük és segítjük a magyar családokat: „Otthon melege” program, a lakáscélú ingatlanok energetikai korszerűsítésére igényelhető nullaszázalékos kamatú hitelprogram, „Magyar falu” program, CSOK, falusi CSOK, a felzárkózó települések lakhatási körülményeinek a javítása és ehhez kapcsolódó programok. Hiszen a kormány családpolitikájának egyik központi elemét jelenti a lakáscélú otthonteremtési programok biztosítása, és lehetne még sorolni a programokat. Az „Energiatudatos modern magyar otthonok” című projekt kifejezetten a háztartások helyzetének javítását célozza. Támogatjuk a saját célra történő energiatermelést. Egymillió okos-fogyasztásmérőt telepítünk, és egyébként pedig a tervezett energiahatékonysági kötelezési rendszer és a hozzá kapcsolódó ESCO-finanszírozás pedig lehetővé teszi, hogy az energiahatékonysági célok elérésének költségeit ne a háztartások fizessék és viseljék, ennek keretében pedig a hátrányos helyzetben lévő háztartások kiemelt figyelmet kapnak. Tehát azt gondolom, hogy bőven vannak olyan intézkedések, soha nem látott méretben, soha nem látott módon és változatosan, amelyek pontosan azokat az intézkedéseket szolgálják, amelyeket önök számon akarnak kérni rajtunk. Ezek megvalósuló, valós, létező programok.

Engedjék meg, hogy a szeles, szélerőműves esztétikai vitába érdemben ne kapcsolódjak be, hiszen képviselő úrnak sokkal jobb esztétikai érzéke van nálam (Moraj és derültség az LMP soraiból.), ebben egészen biztos vagyok. Viszont engedje meg, hogy emlékeztessem, nyolc vagy kilenc szempontot soroltam fel, amivel megpróbáltam aládúcolni, alátámasztani azt az álláspontot, ami a szélenergia kapcsán a magyar kormány álláspontja. Ön ebből kiválasztott egyet, ami szerintem egyébként ráadásul védhető, még akkor is, ha önnek az esztétikai szépérzéke jelentősen fejlettebb az enyémnél. Mégiscsak az a helyzet, hogy az összes többi érvünk és az összes többi szempont, azt gondolom, kellő biztonságot és stabilitást ad erre a szempontra is. Még egyszer mondom, éppen ezért határozottan az az álláspontunk, hogy az az irány, amit a megújulók kapcsán a magyar kormány követ, helyes és jó irány.

Ami pedig az atomtemetőt illeti, ennek kapcsán felmerültek itt mindenfajta kérdések. Bevallom őszintén, azt vártam, hogy a következő törvény vitájában, azon túlterjeszkedően fognak majd előkerülni ezek a kérdések, de remélem, hogy ezt most itt le tudjuk játszani képviselő úrral, és akkor a következő gyorsabb lesz. Engedje meg, hogy akkor erről néhány mondattal hosszabban beszéljek, de igyekszem gyors lenni. Magyarországon mélygeológiai tároló létesítéséről még nem született döntés, csak a lehetséges, elvileg lehetséges telephelyek kiválasztását célzó kutatások zajlanak Magyarországon. A magyar törvények pontosan és felelősségteljesen rendelkeznek a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezeléséről, és az előző felmérésekre alapuló, a telephely kiválasztására irányuló földtani kutatások zajlanak a nyugat-mecseki területen.

Ez a folyamat egyébként a nemzetközi tapasztalatok alapján egy kiválasztási és igazolási folyamat, több évtizedig is eltarthat, és ezek a kutatások még zajlanak. Tehát semmifajta döntés nincs. Amennyiben az elvégzett kutatások egyáltalán majd alátámasztják, itt még nem tartunk, de ha alátámasztják, ezt nem tudhatjuk még, de ha alátámasztják, akkor a bodai helyszín alkalmas lehet a nagyaktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére, akkor az Országgyűlésnek előzetes elvi jóváhagyására van szükség. Tehát ide fog jönni az Országgyűlés elé az, hogy egy földtani kutatólaboratórium létesítése történjen meg. Tehát idejön az Országgyűlés elé, létrejöhet az Országgyűlés engedélyével, nem a kormányéval, hanem az Országgyűlés engedélyével a kutatólaboratórium, akkor az ott folytatott vizsgálat lefolytatását követően lehet döntést hozni a helyszín végleges alkalmasságáról. Tehát én azt javaslom, hogy több évtizedes vitát ne feltétlenül a mai nap próbáljunk megvívni. Ráadásul azt is engedje meg, hogy elmondjam, hogy az atomtörvényben előírt tájékoztatási feladatának a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. folyamatosan eleget tesz, az érintett települések lakosságát rendszeresen tájékoztatja, és ráadásul a törvényi kötelezettségen túlmenően Pécs vagy Szentlőrinc lakosságát is informálja egyébként a kérdésekről. De engedje meg, hogy még egyszer aláhúzzam azt a kérdést, hogy egy olyan elméleti vitát folytatunk, amiről kutatások zajlanak. Azt gondolom, kutatásokról politikai vitát folytatni legalábbis nem feltétlenül célszerű és érdemes.

Igyekeztem minden komolyan vehető hozzászólásra reagálni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Schanda Tamás János — 2020-04-21, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/121-122.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-121-122,
  title = {Schanda Tamás János — 2020-04-21, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/121-122.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}