Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miért neoliberális a Fidesz? ‑ tehetnénk fel a kérdést. Az utóbbi tíz évben számtalan, most egy kicsit ebből a történelmi látószögből nézve unalmasnak tűnő szakmai vitát folytattunk, ahol mind a családi adókedvezmények rendszere, mind a CSOK, mind az otthonteremtési program kapcsán elmondtuk, hogy vegytiszta neoliberális gazdaságpolitikát folytat a Fidesz: kiválaszt bizonyos szerencsés társadalmi csoportokat, tipikusan a felső középosztálytól felfelé, nekik kedvez, a gyengébben teljesítőket, már az ő szemében gyengébbeket és a szegényebbeket kihagyja ebből a kedvezménytömegből, és arra számít, hogy akinek odafönt ad, attól ezek a jótétemények majd lecsorognak, és talán így az összjólét növekedni tud egy idő után. Ez a modell a világ minden pontján megbukott, és sajnálatos módon Magyarországon is megbukott.

Ez történt a családi adókedvezmények rendszerével, ahol a kedvezmények nagy tömegét egy viszonylag szűk, szerencsés, felső középosztályba tartozó vagy annál gazdagabb csoport tudja kihasználni. Ugyanez történt a CSOK esetében is, ahol gazdag polgári ingatlanbefektetők nagyon-nagyon jól jártak, a tipikus élethelyzetben lévő családalapító magyar fiatalok pedig rendre nem tudták kihasználni azt a lehetőséget; ami számukra volt kitalálva, mint a lakáscélú előtakarékosság állami támogatása, azt megszüntették, bedózerolták, beszántották, és a helyét is eltüntették.

Bennem a Fidesz világlátásáról az utolsó remények akkor fordultak át, illetve akkor láttam meg a valódi arcot, amikor mintegy 45 kilakoltatáson vettem részt kis csapatommal. Azt az embertelenséget, az árok szélén hagyott tömegek lekezelését egész egyszerűen nem lehet szó nélkül hagyni, nem lehet érzelmek nélkül kezelni, és én nem is akarom ezt megtenni.

És ugyanezt látom szembejönni most az úgynevezett válságkezelési csomag kapcsán: bár elképesztő termelési jelentéseket, termelési értekezletek szólamait halljuk itt, mintha 30-40-50 évvel korábban lennénk a magyar parlamentben, de egy árva büdös szót sem szól a jelenleg regnáló kormány azokhoz, akik a legnagyobb bajban vannak, semmiféle üzenetük nincs azok számára, aki már elveszítették az állásukat. Itt kialakult egyfajta számháború ma, nagyjából 100 és 300 ezer közé tehetjük azt a létszámot, aki már elvesztette a munkahelyét a koronavírus-helyzetből adódó válságörvény okán, és biztosak lehetünk benne sajnálatos módon, hogy ez a szám elképesztően fel fog pörögni, hiszen kisvállalkozások tömege most még kifizette az utolsó bért valahogy, most még kifizette a rezsit, de egyáltalán nem biztos, hogy bevétel híján ezt két hét vagy két hónap múlva meg tudja tenni.

Nem üzen semmit ez a kormányzat azoknak az idős embereknek, akik bár ápolásra szorulnak, most a kórházból mégis hazaküldik őket elképesztő, tulajdonképpen fűnyíróelv mentén megvalósított és mindenféle érdemi vizsgálatot mellőző rendszerhibák okán. Nem üzen semmit a Fidesz-KDNP azon családtagoknak sem, akiknek most gondoskodniuk kell a saját rokonaikról, de közben dolgozni kéne járni, a gyereket a távoktatásban segíteni kéne tanulni, és számtalan egyéb olyan feladat nehezedik most jellemzően magyar hölgyek, de biztos, hogy férfiemberek vállára is, amely a korábbi években tapasztalhatatlan volt, és talán most egy kezelhetetlen helyzetet is előállíthat.

Nem szól semmit a kormány azon krónikus betegséggel élő honfitársaink, jelesül például a cukorbetegek számára, akiknek most a mindennapi, a normális életminőség megőrzéséhez szükséges eszközökhöz való hozzáférés, a különböző egészségügyi kiegészítő anyagok, szerek megvásárlása az utánpótlási akadozás, nehézségek miatt egész egyszerűen megoldhatatlan feladatot okozhat. És azt is látjuk, hogy a közművelődésben dolgozók, a köz építésén dolgozók státuszának az elvétele, az abban való babrálás egy ilyen válsággóc közepén egész egyszerűen embertelen.

Azt látjuk, hogy egy valódi nemzeti érzelmű kormányzat nem lehetne, nem lenne képes ilyen sok társadalmi csoportot magára hagyni, mert ez egész egyszerűen nemzetromboló, nemzetpusztító, és most látható, kristálytisztán látható, bár én szemüveges vagyok, de én is kristálytisztán látom azt, hogy mely pontokon fog pusztítani ez az örvénysorozat. És ahelyett, hogy csillapítaná a hatásokat ez a kormány, még tovább gerjeszti ezeket az örvényeket például azzal, hogy a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások tulajdonosai, vezetői négyötöde esetében semmilyen üzenettel nem bír, még egy ócska kis adó- vagy járulékkedvezménnyel sem. Vannak bizonyos kiválasztott iparágak, ahol igen, itt legalább a járulékkedvezményt értékeljük, bár ettől még nem lesz bevétel, ettől még a korábbi bevétel nem pótolható, de azt látjuk, hogy rendszerszinten százezrek, milliók maradnak ki a szociális háló bármifajta védelmi mechanizmusából, ez pedig egy tisztességes nemzetben gondolkodó hazafi számára mindörökké elfogadhatatlan marad. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

(19.00)