Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Utolsó vezérszónoknak lenni igen kellemes dolog, hiszen az előttem szólók már szinte minden fontos dolgot elmondtak. Azért nagyon röviden szeretnék utalni arra, hogy én ezek közül miket gondolok fontosnak. Mindenekelőtt a törvény célját rögzítendő az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező külföldi tőkebefektetések ellenőrzése ennek a törvénynek a célja, és a törvény tételesen, taxatíve fel is sorolja, hogy mik azok az ágazatok, mik azok a területek, amelyekre vonatkozólag ezt a biztonsági felügyeletet, ezt a biztonsági korlátozást fenntartani gondolja. S a befolyásszerzés mértékéről is szó van itt, a 25 százalékos, illetve a 10 százalékos limitről. Ezek olyan elemek, amikkel az előttem szólók is szinte mindannyian egyetértettek és egyetértünk. Tehát azt gondolom, hogy ennek a törvénynek a szándékával nincs semmi baj, ez támogatható, ezzel egyet lehet érteni. Minden normális állam, minden normális ország arra törekszik, hogy ezeket a biztonsági kockázatokat jelentős mértékben csökkentse, illetve korlátok között tudja tartani.

Azonban amikor arról van szó, hogy ennek az egésznek a megvalósítása, a végrehajtása hogyan történhet, no, itt már igen komoly problémák jönnek elő, hiszen itt a kormány által kijelölt miniszterről van szó, aki vizsgál és mérlegel, majd dönt arról, hogy ezt a tőkebefektetési kérelmet vajon elfogadja vagy pedig elutasítja.

Az én olvasatomban egyébként nem egyetlenegy kiválasztott miniszterről van szó, hanem azt gondolom, az lenne a logikus, hogy a befektetések jellegének megfelelő ágazati miniszter döntene bizonyos kérdéskörökben, de ez nem olvasható ki egyértelműen ebből a törvényből.

A dolognak nem is az a lényege, hogy egy vagy több miniszter fog erről a dologról dönteni, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan és mi alapján dönt, hiszen ebben a törvényben nincsenek meg azok a kritériumok, azok a feltételek, amelyek alapján ezt a döntést meg lehet hozni. Ennek hiányában én azt gondolom, azt látom, hogy a befolyásolásnak és a korrupciónak szükségképpen igen jelentős szerepe lesz, lehet, hiszen semmilyen fogódzó nincs arra nézve, hogy mi is kell hogy vezérelje a miniszter döntését. Vagyis szó sincs egy normatív szabályozásról, hanem a miniszter döntése alapján egy nagyon szubjektív értékelésről van szó.

Úgy gondolom, hogy két úton, két módon lehetne kimenni, kimászni ebből a csapdából. Az egyik lehetséges megoldási mód lehet az, hogy a törvényhez mellékelni kellene egy protokollt, amely egyértelműen és világosan leírja azt az eljárási rendet és azokat a vizsgálati szempontokat, amelyek alapján az értékelés végbemehet. Azt gondolom, ehhez nem elégséges az, hogy majd egy később megalkotandó rendeletbe kerüljön ez, hanem ehhez a törvényhez kellett volna vagy kellene mellékelni, mert szerintem akkor lehet megfelelően értelmezni és értékelni, és akkor lehetne esetleg megnyugtatni a kételkedőket, az olyan kételkedőket is, mint amilyen én vagyok.

A másik megoldási mód pedig az lehet, hogy létre kellene hívni alkalmanként bizottságokat, független szakértőkből álló bizottságokat, akik véleményt alkotnának erről, és akik elősegíthetnék, megalapozhatnák a miniszter döntését, és így szakmai keretek közé lehetne ezt tenni. S azt gondolom, egy ilyen bizottság összehívásánál lehetne támaszkodni a meglévő állami intézményekre, mint a Versenyhivatal, az energiahivatal és mások, de ugyanakkor azt gondolom, hogy független szakértőkre is. Tehát ez lehetne a másik megoldás, ami garanciát adhatna arra, hogy valóban a törvénybe foglalt cél fog teljesülni, és a cél érdekében történik ez az egész szabályozás, és nem valamilyen szubjektív önös érdekeket fog ez képviselni.

Mivel ezek nincsenek benne ebben a törvényben, hiába értünk egyet a törvény céljával, semmilyen biztosíték nincs arra vonatkozólag, hogy ennek a kivitelezése és végrehajtása is megfelelő lehet, így a Párbeszéd-frakció nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)