Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretnék én is elhatárolódni Tordai képviselőtársam kis történetétől, és abszolút együtt érzek Nacsa képviselőtársammal, szerintem is felháborító, hogy csak az egyszeri fideszes volt a történetben, és nem az egyszeri Fidesz-KDNPs. Gondolom, ez lehetett a problémája a megszólalással. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)Tisztelt képviselőtársaim, és mélyen tisztelt Turi-Kovács képviselőtársamnak is mondanám, hogy olyan témát szeretnék az asztalra tenni, ahol problémát okoz a késedelem. Önök itt most sokan elmondták, hogy mekkora probléma, hogy két év alatt nem tudta a kormány ezt a törvénytervezetet behozni, pedig minden a rendelkezésére állt, hogy ne az utolsó pillanatban szakadjon a teljes magyar lakosság és a teljes magyar vállalkozói kör nyakába ez az új törvényjavaslat és annak végrehajtása, de ehhez kapcsolódóan szeretném felhívni a figyelmüket egy olyan problémára, amit most már hatodik éve nem képesek betartani, és szerintem alapvetően összefügg ezzel a törvényjavaslattal is.

Hogy pontosan fogalmazzak, ezt fel is olvasom önöknek, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, amelynek hatálya egy sor konkrét szervezet, például a Magyar Honvédséget, a népesség-nyilvántartást vagy éppen a választási nyilvántartást vezető adatkezelőt érinti, ezek elektronikus információs rendszereinek biztonságáról szól, előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában meg kell valósítani és biztosítani kell. Mondom, mit: A) az elektronikus információs rendszerben kezelt adatok és információk bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása, valamint B) az elektronikus információs rendszerek és elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelmét.

Megpróbálom magyarul is elmondani. Tehát ami adatot az állam és különböző szervei nyilvántartanak rólunk, saját magáról, akár a titkokról, ezeknek az informatikai rendszereknek a biztonságát a magyar állam szerveinek garantálnia kell. 2013-ban elfogadott törvény, tisztelt képviselőtársaim, és a mai napig a magyar állam nem hajtotta végre. Most éppen a költségvetést megalapozó salátatörvényben szégyenszemre, ha jól emlékszem, negyedszerre hozzák be. Úgy kezdődött, hogy 2013-ban két évet írtak elő, majd ’16-ban négy évet írtak elő, majd tavaly öt évet írtak elő, most pedig behozzák, hogy 2013-hoz képest hat év alatt kell ezt végrehajtani. A hatodik év most már 2019 lesz.

A jogalkotás másik gyöngyszeme a múlt heti alaptörvény-módosításokhoz képest, hogy ennek a javaslatnak egyáltalán nincsen indoklása a törvényben, se részletes, se általános indoklásban egy kukk sincsen arról, hogy vajon miért nem képes a magyar állam hatodik éve gondoskodni arról, hogy az állampolgárok és az állam adatai fizikailag és elektronikus értelemben biztonságban legyenek. Tessék érteni, ez arról szól, hogy nem garantált, hogy az előbb egyébként példálózóan felsorolt szervek valamelyikénél vagy mindegyikénél, legyen az a rendőrség, a honvédség, a népesség-nyilvántartás, a választási adataink, a meglévő törvények értelmében a magyar állam garantálja, hogy oda illetéktelen nem tud belépni, hogy azt hacker nem tudja feltörni, hogy egyébként minden fizikai és egyéb más biztonsági feltételeknek egyébként megfelel.

Hogy ez így van, és hogy konkrétan ilyen tartalma van ennek a problémának, azért nem tudok beszélni róla önöknek, mert a Honvédelmi és rendészeti bizottság, illetve a Nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén a hivatott kormányzati szerv vezetői beszámolói után meggyőződtünk róla, hogy nagyon nagy a probléma, de miután ez államtitkot képez, a részleteket nyilván nem mondom el önöknek. De arra kérem önöket, hogy ezt vegyék komolyan, ez nem játék. Itt rendvédelmi szervek, állampolgárok adatai, akár államtitkok biztonságáról beszélünk, és hatodik éve annyira képesek csak, hogy ismét behoznak egy indoklás nélküli módosítót, hogy megint egy évvel eltolják ennek a végrehajtását.

Nagyon örültem neki, hogy láttam itt a vita elején Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, most már csak kollégája van itt. Én rajta keresztül is szeretnék egyébként személyesen is üzenni elnök úrnak, hogy legyen kedves ezt az ügyet kivizsgálni, és legyen kedves a magyar kormányt valódi cselekvésre késztetni, a történet ugyanis 1-2 milliárd forintból megoldható lenne. Hatodik éve nem voltak képesek rá. Tudják, ez is olyan, mint minden rendkívüli helyzet vagy katasztrófahelyzet, amit ez előidézhet, amíg be nem következik, senki nem foglalkozik vele, de amint bármilyen informatikai rendszerben állampolgárok adatai, államigazgatási adatok vagy akár titkok eltűnnek vagy megsemmisülnek, mindenki rá fog jönni, hogy milyen fontos kérdés ez. Arra kérem önöket, hogy a magyar parlament a költségvetés mostani elfogadásakor ne a határidőt tolja ki, hanem tegyen 1-2 milliárd forintot egy olyan sorra, amiből a magyar állam hatóságai ezt a kérdést végre rendezni tudják. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)