Izer Norbert

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok tételesen reagálni több elhangzott felvetésre is, több olyan elem is volt, ami több képviselő úrnak, illetve hölgynek a mondandójában szerepelt, ezekre így egyben próbálnék reagálni. Volner képviselő úr és Varju képviselő úr is megemlítette, hogy a tb-járulék átalakítása szociális hozzájárulási adóvá azt eredményezte, hogy bizonytalanság lett a nyugdíjak kiszámítása kapcsán. Szeretném hangsúlyozni, hogy a korábbi időszakban is, amikor tb-járulékról beszéltünk és tb-járulékot szabályoztunk, maga a tb-járulék nem befolyásolta a tb-ellátások összegét. Tehát a korábbi időszakban sem, úgy, ahogy a mostani szabályok szerint sem, a tb-járulék nem befolyásolta a nyugdíj összegét, az kizárólag a munkavállaló által fizetett egyéni járulék függvénye. Tehát ebben a tekintetben, amit idézett képviselő úr is, hogy mit mond a szociális hozzájárulási törvénynek a preambuluma, ez megegyezik azzal, amit egyébként a tb-járulék szabályozása is tartalmazott. Tehát a nyugdíj- és a tb-ellátásokat nem befolyásolta a korábbi időszakban sem a munkáltató által fizetett járulék.

Szintén elhangzott Volner képviselő úr vezérszónoki felszólalásában, hogy az adóék Magyarországon magas, és igazából egyre több adót szed be a kormány. Mi is ismerjük ezt a tendenciát, folyamatosan vizsgáljuk egyébként az adóbeszedésnek a szintjét, és valóban egy örvendetes tény, hogy egyre több adót tud beszedni a kormány. Mindezt úgy egyébként, hogy az adókulcsok folyamatosan csökkennek. Tehát ha megnézzük, hogy milyen adóterhelés érinti az egyes gazdasági szereplőket, azt látjuk, hogy folyamatosan csökken ez az adóterhelés, és ennek ellenére szedünk be egyre magasabb adóbevételt. Ez nem egy megoldhatatlan matematikai feladat, hogy ez hogy tud megvalósulni: ez a fehéredésnek a következménye. A magyar gazdaság az elmúlt években nagyon jelentős fehéredési folyamaton van túl. Nagyon sok területen, a munkaviszonyos jövedelmeknél, az áfánál próbálják ezt mérni.

Az egyetlen, uniós szinten is elfogadott módszertan az áfához kötődik. Az áfánál van egy áfarés nevű mutató, ami azt mutatja meg, hogy az elméletileg a költségvetésbe befolyni szükséges áfából hány százalékot nem tud beszedni a költségvetés. A régiós összehasonlításban ez a ráta 21-22 százalék, tehát 20 százalék fölött van, vagyis a régiós átlag azt jelenti, hogy az áfabevételek egyötödét nem tudják beszedni az adott kormányok. Most Magyarországon gyakorlatilag a 2015-16-os évektől, amikor elkezdtük a valós idejű adatszolgáltatásokat bekötni az adóhatósághoz, az online pénztárgép, az EKÁER rendszer, most július 1-jétől bevezetjük az online számlázást, tehát ez a gazdaságfehérítő intézkedési terv vagy lépésterv azt eredményezte, hogy ez az áfarés most már 13 százalék alá csökkent.

Ez azt jelenti, hogy a régiós szintnél jóval-jóval kedvezőbb, lassan az uniós átlagot elérő szintről tudunk beszélni. Tehát az áfarés csökkenése egyértelműen azt igazolja vissza, hogy beváltak ezek a gazdaságfehérítő intézkedések, és úgy tud a kormány évről évre egyre magasabb összegű adóbevételeket beszedni, hogy nem terheli több adóval a gazdaságot, sőt csökken az adó mértéke. Tehát az adókulcsokban folyamatos csökkenés van, a beszedett adókban viszont ezzel ellentétben egy folyamatos növekedés. Tehát ez nem azt jelenti, hogy a gazdaságot magasabb adóterhelés éri, hanem azt jelenti, hogy mindenkitől beszedjük azt az adót, amit a jogszabályok rájuk előírnak. Tehát a szürke- és a feketegazdaság szűkülése teremti meg azt a költségvetési mozgásteret, amely egyébként az élőmunka terheinél lehetővé tette ezeknek a csökkentését.

Bangóné képviselő asszony felszólalásában jelezte, hogy lyukas törvény, és Varju képviselő úr is hivatkozott rá. Pont emiatt van most egy önálló törvény itt az asztalon, ezért nyújtottunk be egy önálló törvényjavaslatot, hogy egy önálló, koherens, egyszerű szabályrendszerrel kezeljük ezt az adótípust.

(15.30)

Két felszólalásban is hangsúlyosan említették a 25 és az 55 év felettiek számára adott kedvezménynek a megszüntetését. Itt ismételten szeretném kihangsúlyozni, amit a vezérszónoki felszólalások előtt is említettem, hogy a kedvezmények mértéke eddig 100 ezer forintban volt maximalizálva, ez most a minimálbérhez lesz kötve, ami azt jelenti, hogy egy jóval magasabb kedvezményt tudunk biztosítani, és ez a kedvezmény évről évre növekedni fog, ahogy a minimálbér is emelkedni fog.

A másik nagyon fontos összefüggés, hogy nem látjuk bizonyítottnak azt, hogy bármilyen veszélyben lennének az 55 év felettiek. A mostani munkaerőpiaci helyzet azt mondatja velünk, hogy egy nagyon stabil, nagyon jó munkaerő, aki az 55 év felettiekbe tartozik, és azt látjuk, hogy számítanak rá a munkaadók. Tehát nem tartom életszerűnek egyébként, hogy csak e miatt a járulékkedvezmény miatt tartanák meg őket a munkahelyükön.

Ezt az is visszaigazolja, hogy csináltunk egy részletes kutatást, és megnéztük, hogy az elmúlt években hogyan nőtt a nyugdíj előtt állóknak a foglalkoztatása. Az 53-54 éveseket, illetve az 55-56 éveseket, tehát két korosztályt vizsgáltunk, egyáltalán nem tér el a két rétegnek a foglalkoztatottsága.

Tehát ez azt jelenti, hogy a két korcsoportnak úgymond azonos módon növekedett a foglalkoztatása. Tehát nem a járulékkedvezmény okozta a többletfoglalkoztatást, hanem a gazdaságnak szüksége van a többletmunkaerőre, és ezért ezt a korosztályt, úgymond mind a kettőt nagyon nagy előszeretettel alkalmazzák.

Hogyha esetleg mégis az a nemkívánatos esemény történne, hogy valaki elveszti az állását, ez előfordulhat egyébként bármelyik korosztályban is, tehát nemcsak az 55 év felettieknél, hanem akár a fiatalabbaknál, akkor viszont szeretném felhívni a figyelmet a munkahelyvédelmi akcióterv helyére belépő új kedvezményrendszernek a legnagyobb újdonságára, ez pedig az, hogy generálisan adunk egy kedvezményt azoknak, akik a munkaerőpiacra vissza kívánnak jönni.

Egy olyan szabályrendszert javaslunk itt a törvényjavaslatban, hogy aki az elmúlt kilenc hónapban hat hónapot meghaladóan nem volt foglalkoztatott, tehát nem volt munkaviszonya, ő már jogosult legyen erre a kedvezményre. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül kell munkanélküli-regisztrációt megtennie, tehát aki esetleg menet közben dönti el, hogy ő visszalépne a munkaerőpiacra, eddig inaktív státuszban volt, nem is keresett állást, de most úgy dönt, vagy jött egy olyan lehetőség, amivel élni kívánna, ezzel az új kedvezményrendszerrel ő is támogatható. Tehát a munkáltató, aki felveszi ezt a nyugdíjaskor előtt állót vagy akár egy középkorút, szintén kedvezményben részesülhet.

Szintén kedvezményben részesülhet az, aki akár 25 év alatti, de mondjuk, emiatt egy vagy két évig nem volt a munkaerőpiacon, például egy külföldről hazatérő fiatal, vagy egy anyasági támogatásban részesülő kismama, aki visszatérne a munkaerőpiacra, ők szintén jogosultak erre a kedvezményre, ami, hangsúlyozom: jóval magasabb összegű, mint a mostani 100 ezer forintos limit. Tehát a minimálbér összegéig lehet őket támogatni.

Tehát azt gondoljuk, hogy azok a sajtóhírek, hogy a kormány az út szélén hagyta ezt a foglalkoztatotti csoportot, pont az ellenkezője igaz, aki igazán munkaerőpiaci szempontból bajba kerül, pontosan azoknak segít a kormány, és azoknál a csoportoknál, ahol úgy látjuk, hogy nincsen ösztönző hatása ennek a kedvezményeknek, ott nem tartjuk indokoltnak ennek a fenntartását. Tehát azt gondoljuk, hogy egy sokkal racionálisabb és célzottabb támogatás fog megvalósulni.

Szintén elhangzott Bangóné képviselő asszony felszólalásában, hogy a nyugdíjas-szövetkezeteknél az volt a várakozás, hogy majd ez a kör több tízezres létszámban segíti a munkaerőpiacot. A javaslatunknak pont az a lényege, hogy azonos feltételeket biztosítsunk a nyugdíjas-szövetkezetek mellett azoknak is, akik egyébként nyugdíjaskorúak és szeretnének a munkaerőpiacra visszatérni, de adott esetben az ő fizikai környezetükben vagy a környékükön nincsen ilyen szövetkezet, vagy valamilyen oknál fogva nem kívánnak belépni ebbe a szövetkezetbe. Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy így mindenki, aki a munkaerőpiacra vissza kíván csatlakozni, az megtehesse minimális adminisztráció és minimális adóbefizetés mellett.

Szintén elhangzott képviselő asszony felszólalásában, hogy a minimálbér adómentessé tétele lenne a javaslat, és ez többször elhangzott. Itt is szeretnék emlékeztetni arra, hogy a legtöbb OECD-tanulmány és olyan hivatkozott mutatók, amelyeket önök is említettek, az adóéknek a nagysága, az mindig gyermektelen, egyedülálló családokat, illetve személyeket hoz. Egyetlen olyan mutató sem hangsúlyozza a családi adókedvezménynek a fontosságát, amit mi Magyarországon viszont kifejezetten fontosnak tartunk. Tehát való igaz, hogy a gyermektelen egyedülállóak esetében az adóék magas, Magyarországon erre folyamatos lépéseket is teszünk, hogy ez csökkenjen és a régiós szintet elérjük.

Viszont szeretném hangsúlyozni, hogy mára a minimálbér esetében egy kétgyermekes vagy akár többgyermekes családnál, nemhogy a minimálbér adómentességét elértük, hanem még a járulékot sem kell teljes összegben megfizetni. Tehát az szja-mentesség már évek óta garantált, viszont ahol úgymond marad adókedvezmény, mert mondjuk, minimálbéres jövedelemről beszélünk, és a két vagy a három gyermek miatt többlet-adókedvezménye van a családoknak, már a járulékok terhére is igénybe lehet venni. Tehát nemhogy a minimálbér adómentességét, hanem már a járulékoknak a mentességét is vagy legalábbis csökkentett mértékét tudjuk garantálni a két- vagy többgyermekes családoknál.

Varju képviselő úr hivatkozott rá, hogy a megállapodás, amit a BKF keretében kötöttünk, a hatéves bérmegállapodás bizonytalanságot teremt, és hogy nem lehet számítani a feltételekre. Itt hadd erősítsem meg, hogy határozott és objektív feltételek vannak rögzítve a megállapodásban, ami azt mondja, hogy amint a reálbér-emelkedési feltételek megvalósulnak, a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentése megvalósul. Mivel feltételhez kötött, ezért azt jelenti, hogy ha gyorsabban megvalósulnak a feltételek, akkor gyorsabban tudja a kormány megtenni ezt a 2 százalékpontos csökkenést, hogyha erre lassabban adódik lehetőség, akkor lassabban. Nyilván az elsődleges szempont itt is az volt, hogy a költségvetési mozgástér lehetővé tegye ezt a csökkentést. Tehát egy felelőtlen, idő előtti csökkentés nyilván nagy kockázatokat hordozna, viszont amikor megteremtődik ennek a feltétele, ez a megállapodás biztosítja, hogy rögtön, azonnal ezt a kedvezményt át tudjuk adni a munkáltatóknak. Tehát nem kell adott esetben a következő évfordulóig várni, tehát akár év közben is meg tudja adni a kormány ezt az adócsökkentést, hogyha erre a feltételek lehetőséget adnak.

Ismét csak egy utolsó gondolat erejéig szeretnék visszakanyarodni, egyébként ezt előbb kellett volna mondanom, hogy az 55 évesek foglalkoztatása kapcsán elhangzott több olyan nyilatkozat, hogy az 55 éveseknél milyen nagy az a réteg, aki nem dolgozik és hogy nincsen munkája. Azt látni kell, hogy ebben a körben az inaktivitási ráta nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy nem is kíván egyébként a munkaerőpiacra visszalépni, tehát az inaktívak száma viszonylag magas ebben a körben.

Ami viszont szerintem sokkal jobban leírja a valóságot, az a munkanélküliségi ráta, ami az 55 év felettiek állományában alacsonyabb, mint az országos átlag. 3,7 százalék környékén van, tehát azt gondolom, hogy nem valós az a kockázat, hogy az 55 év felettieknél egy óriási munkanélküliség fenyeget, hiszen pont azt látjuk, hogy alacsonyabb az ő esetükben a munkanélküliségi ráta, mint az országos átlag. Tehát azt gondolom, hogy ezek a félelmek nem állják meg a helyüket.

Én röviden ezeket írtam fel magamnak, köszönöm szépen még egyszer a figyelmet, és köszönöm a kormánypártoknak a támogatást, és kérem, hogy szavazzák majd meg ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)