Sebián-Petrovszki László (DK)

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! A kormány meghirdette úgymond minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét ‑ az előbb is hallhattuk ‑, aztán kiderültek a részletek, és világossá vált, hogy kiknek nem nyújt segítséget ez a bizonyos akcióterv.

Nem segítenek sem a családokon, ahol az egyik szülőnek otthon kell maradnia a gyerekkel, sem a nyugdíjasokon eléggé, akiknek járandóságát a várható infláció alig felével emelték meg, sem pedig a munkájukat elvesztőkön, jeléül annak, hogy az úgynevezett „munkaalapú gazdaság” kifejezés, amit az előbb is hallhattunk, a szolidaritás megtagadását jelenti valójában az önök részéről.

Ehelyett miket tesznek? Csak ízelítőül egy-két dolgot hadd mondjak. Kiemelt támogatást kapnak olyan ágazatok, amelyekben a NER oligarchái igen erősen jelen vannak, például turizmusban, vendéglátásban, ott aztán minden segítség mindenkinek jól jár. (Sic!) Pluszfeladatokkal megterhelik az önkormányzatokat, majd megfosztják őket azoktól a jelentős bevételektől ‑ gépjárműadó, parkolási bevétel vagy idegenforgalmi adó ‑, amelyekből azokat a feladatokat tudnák finanszírozni. Viszont a legkiszolgáltatottabbak, a rokkantnyugdíjasok, illetve a szeretteiket otthon ápolók teljesen kimaradtak ebből a csomagból, semmilyen intézményes segítséget nem kapnak. Nem kapnak, annak ellenére, hogy kimondta az Alkotmánybíróság, hogy önök jogellenesen semmizték ki a rokkantnyugdíjasokat, egy évvel azon bizonyos határidő lejárta után sem hajlandóak méltányos ellátást biztosítani a számukra.

A Demokratikus Koalíció benyújtott egy javaslatot a rokkantnyugdíjasok korábbi átlagkeresetének 50, illetve 80 százalékos pótlására, valamint az otthonápolóknak, hogy legalább a minimálbért garantáljuk. Utóbbiak egy részét ugyan a kormány végül hosszas egyeztetés után, négy év alatt fokozatosan megadja, de a rokkantnyugdíjasok helyzete jottányit sem javult, azoknak az életét pedig, akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják otthon, a törvénymódosítással még nehezítették is.

Ezek után azt kérdezem államtitkár úrtól, hogy is állunk azzal az ígéretükkel, hogy nem hagyunk senkit az út szélén. Köszönöm.