karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Böröcz László (Fidesz)

2020-04-14 · 119. ülésnap · napirend előtti felszólalás · 5:18

napirendi pont: Napirend előtti felszólalások

Szöveg5 013 karakter · 11 bekezdés · JSON

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy én is megköszönjem az elmúlt időszak megfeszített munkáját, amit az ország és az emberek védelmében tesznek az erre hivatottak, az orvosok, az ápolók, a rendvédelmi szervezetek dolgozói, a szociális munkások, és mindenkinek, aki ebben a helyzetben helytállt.

Azt is szeretném megköszönni ‑ ahogy Szijjártó miniszter úr is tette ‑ a lakosságnak, hogy fegyelmezetten sikerült megünnepelnünk a húsvétot, és a szokásos társasági találkozókról lemondva, egymás egészségének megóvása érdekében otthon maradtunk. Ez nem egyszerű helyzet, hiszen ahogy telnek a hetek, úgy egyre nehezebb megállni, hogy ne lássuk szeretteinket, barátainkat, ami nem is csoda, hiszen társas lények vagyunk. Én mindenkinek kitartást és sok erőt kívánok ehhez a mindennapi küzdelemhez.

A kormány gazdaságvédelmi akcióterv keretében dolgozik azon, hogy a járványhelyzet okozta gazdasági sokkot kezelni tudjuk. Látható az is, hogy a magyar emberek bíznak a kormányban és a miniszterelnökben, hiszen a 74 százalékuk támogatja a kormányt a jelenlegi helyzetben, ami Európában az ötödik legjobb eredmény egy németországi székhelyű elemzőintézet szerint.

Talán nem is véletlen ez a bizalom, hiszen 2010 után egy kilátástalan helyzetből kellett átvenni a kormányrudat, és csak emlékeztetőül ‑ mert ahogy hallottam, néhányaknak itt szelektív a memóriájuk ‑, hogy mit is műveltek, néhány pontban azért felsorolnám. Az államadósság a GDP 80 százaléka felett volt, és sok ezer milliárd forintos IMF-hitellel nyakig eladósították Magyarországot. Bőven 10 százalék felett volt a munkanélküliség, és majdnem 30 százalék körül volt a fiatalok munkanélkülisége. 2010-ig csökkentek a bérek, a jövedelmek, a 13. havi bért és nyugdíjakat elvették, adókat emeltek, a családi támogatásokat megnyirbálták, és emiatt a fizetőképes középosztály összezuhant, és sok százezren kerültek kilátástalan helyzetbe, és emiatt távoztak el sok ezren, tízezren Magyarországról abban az időszakban, akiknek egy része most tudott csak hazaköltözni.

Kizárólag szociális segélyeket adtak, és ezen keresztül konzerválták a mélyszegénységben élőket. Az ország külső sérülékenysége óriási volt, legfőképpen a devizahitelek miatt. A gazdaság sokkal nagyobb veszteséget szenvedett ebben az időszakban, mint a környező országok, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés meg sem közelítette a környező országok szintjét. Tehát nem véletlen a bizalom, hiszen a magyar emberek egyszer már megtapasztalták, hogy a polgári kormány úrrá tud lenni egy ilyen kilátástalan helyzeten, mint amilyen a 2010-es időszak volt, és rövid idő alatt sikeres növekedési pályára tudja állítani az országot. Ennek a gyümölcseit pedig az elmúlt években sok mindenki tapasztalhatta, az ország lakossága legfőképp.

A kulcsa mindennek a válságkezelésnek, hogy legyen gondolatunk arról, hogy mit akarunk csinálni, milyen elképzelésünk van, hogy mi a célunk, mi a víziónk, és legyen tervünk, hogy ezt miképp érhetjük el. A közgazdászok, a gazdasági szakemberek, a politikusok mindig vitatkoznak arról, hogy mi a helyes lépéssorozat, hogyan kell megoldani egy gazdasági válságot.

A papír sok mindent elbír, ahogy mondják, például Gyurcsány Ferenc több tucat programját is, de ha csak a számokból indulunk ki, akkor könnyen a fűnyíróelvszerű megszorítások mezején találjuk magunkat, amely a jelent próbálja meg kezelni, nem pedig a jövő útjait segíteni.

A mi gondolkodásunk középpontjában a munkahelyek és a munka áll, 2010-ben is és most is. A fő cél, hogy ahány munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hozzunk létre. Ez a válságkezelésnek a vezérfonala, ennek mentén haladunk előre, és nem a segélyalapú gazdálkodásnak, az eladósodásnak a könnyelmű menekülőútján.

Hiszen a világ legegyszerűbb dolga lenne mindenkinek segélyt osztani, ha nincs pénz, akkor pedig külföldi hitelekért folyamodni, aztán megint megszorításokat alkalmazni, elinflálni a pénzt, majd újabb segélyeket osztogatni, és még több hitelt felvenni. Láttuk, hogy ez hova vezetett, és csak nagyon nehezen sikerült kitörni ebből a csapdahelyzetből 2010 után.

Az volt a cél, hogy aki akar, az tudjon is dolgozni Magyarországon, és ez tulajdonképpen meg is valósult 2020-ra, úgy, hogy közben fölszámoltuk az ország pénzügyi kiszolgáltatottságát és függésünket, ennek köszönhetően pedig fokozatosan egyre magasabb hozzáadott értékű munkahelyek jöhettek létre a piaci szférában is. Ez a célunk most is, és ezen az úton kell továbbhaladnunk akkor is, ha válság sújtja a világot, és válság sújtja Európát. Ezt várják el tőlünk az emberek, és erre kaptunk felhatalmazást.

Ahogy említettem, az akcióterv a következő három évben a munkaalapú gazdaság védelmére, felgyorsítására soha korábban nem látott összegeket biztosít. Természetesen, ha szükséges, a kormány az akciótervet tovább is bővítheti, amelyhez a kormánypártok támogatását természetesen biztosítani fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Böröcz László — 2020-04-14, napirend előtti felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/119-42.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-119-42,
  title = {Böröcz László — 2020-04-14, napirend előtti felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/119-42.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}