Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma még sokan gondolják azt, hogy a koronavírus-járvány egy véletlen természeti csapás, és ha majd lecseng, akkor visszatérünk a régi kerékvágásba. Már csak azért sem térhetünk vissza, mert ahogyan tegnap Orbán Viktor nyilatkozta, az elkövetkezendő időszakban járványok sorozatára lehet számítani.

Múlt héten Ferenc pápa arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány egyike a természet válaszainak arra, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk a környezeti válságokat és problémákat. Ehhez hozzá kell tennem, hogy nemcsak a környezeti válságokat hagyjuk figyelmen kívül, hanem a társadalmak megosztottságát, a társadalmi igazságosságot, valamint a világunk mai rendjét és működését. Ha nem akarunk félelemben élni, ha nem akarjuk, hogy a járványok sorozatával nézzünk szembe, ha nem akarjuk azt, hogy a gazdasági válságok miatt, amelyek a járványokat követik, milliók veszítsék el a munkájukat és kerüljenek létbizonytalanságba, akkor radikális változtatásokra lesz szükség.

A korlátok nélküli, tőkevezérelt globalizációnak felszínre kerültek az árnyoldalai. A környezetünk katasztrofális méretű károsodása, az ökológiai válság mélyülése, a klímaválság összefügg a tőke szabad mozgásával. A tőke rátette a kezét azokra a helyekre a világban, ahol a természeti erőforrások olcsón kitermelhetők, ahol a munkaerő olcsó és a környezetvédelmi szabályok lazák. A tőkebefektetők által teremtett munkahelyek zöme futószalagok kiszolgálójává tette a munkavállalókat a hatékonyság növelésének érdekében. Az emberek a városba áramlottak, a helyi közösségi terek kiüresedtek, a vidéki környezet gondoskodó kezek nélkül maradt.

(11.40)

A tőkevezérelt globalizáció túlzott mértékben vette el a nemzetállamok és a helyi közösségek kezéből az önrendelkezést. Zöldpolitikusként meggyőződésem, hogy a jövőben kevesebb globalizációra és több lokalizációra lesz szükség. Magyarország sajnos azon országok között lesz, amelyik nagyon súlyos árat fog fizetni az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájáért. A kormány a magyar gazdaságot teljesen kiszolgáltatta a külföldi tőkének, a multinacionális vállalatoknak, a külhoni piacoknak.

A béreket ennek érdekében hosszú éveken keresztül alacsonyan tartotta, így a családok tartalékok nélkül maradtak, ami azt jelenti, hogy most szociális válság fenyegeti az országot.

Zárójelben megjegyzem, hogy még most, a járvány időszakában is a neoliberális gazdaságpolitikának áldoz a kormány. Most éppen a kulturális szektort akarja piacosítani, illetve a valamekkora védettséget biztosító közalkalmazotti státuszt kiüresíteni.

Tisztelt Ház! Ideje szembenézni azzal, hogy az Orbán-kormány gazdasági paradigmája megbukott. Megbukott az a gazdasági paradigma, amely egyoldalúan az autóiparra, a járműgyártásra és a turizmusra építette a gazdaság teljesítményét. Könnyen belátható, hogy a válságban az emberek az autóról mondanak le, és a turizmus iránti kereslet is drasztikusan csökkenni fog. A kormány eddigi intézkedéseiből az látszik, hogy egyáltalán nem gondolkodik alternatív gazdaságpolitika kidolgozásán. Nem érti, nem akarja megérteni, hogy most nem az a feladat, hogy megmentsünk egy hibás, zsákutcás gazdasági szerkezetet, hanem az, hogy egy válságokkal szemben sokkal ellenállóbb, új gazdasági szerkezetet hozzunk létre. Élelemre, energiára, vízre, lakhatásra, öltözetre, a háztartás ellátására mindig szükség van, válságban és azon kívül is. A rugalmas, válságálló gazdaság nem nélkülözheti ezeken a területeken az önrendelkezést. Egy igazán fenntartható gazdasági szerkezet elemei a körkörös gazdaságban kapcsolódnak össze rendszerré, versenyképességüket közös erejük adja. Az összekapcsolt gazdaság pedig szociális gazdaság és szolidáris gazdaság, ahol válság idején a válságálló gazdasági elemek védik a válságérzékenyeket.

Tisztelt Ház! Egy válságálló gazdaság megteremtéséről kellene érdemi vitát folytatni itt az Országgyűlésben, mert ez a jövőnket szolgálná. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és a Jobbik soraiból. ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!)