Balczó Zoltán (Jobbik)

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az eredeti törvény, amelyet most módosítunk, Magyarország részvételét határozta meg az üvegházhatású gázok Európai Unióban alkalmazott kereskedelmi rendszerében. Jelen módosítás ‑ amint az itt elhangzott ‑ a légi közlekedésből származó kibocsátással áll összefüggésben.

Engedjék meg, hogy röviden áttekintsem, hogy a légi közlekedés milyen módon járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Először is: egy tonna kerozin elégetésekor 3,1 tonna szén-dioxid keletkezik, ez tehát a fő ellenség ebben az esetben, azért fő ellenségnek mondom, mert hozzá kell tennem, hogy 1,4 tonna vízgőz is keletkezik, és vannak olyan megalapozott szakértői vélemények, amelyek szerint a sztratoszférába kerülő vízgőz szintén jelentősen hozzájárulhat az üvegházhatáshoz.

Az éves kibocsátása az iparágnak 800 millió tonna. Ez sok vagy kevés? Ez a globális kibocsátás 2 százalékát jelenti. Megint kérdés, hogy ez sok vagy kevés, de adok egy másik adatot: Magyarország éves kibocsátásának a 14-szereséről van szó, tehát érthető, hogy ezzel külön és alaposan foglalkoznunk kell.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mik a kibocsátáscsökkentés lehetőségei? Egyrészt technológiai elvárásokat kell teljesíteni mind a hajtómű, mind a sárkányszerkezet szempontjából. Forgalmi fejlesztésekre lehet szükség mind a földi műveletek, mind a légi forgalmi irányítás szempontjából, valamint fenntartható alternatív üzemanyagok alkalmazására kerülhet sor. Ezek tehát csökkentik a kibocsátást.

Annyit hadd tegyek hozzá, hogy az 1960-as szinthez képest az utaskilométerenkénti tüzelőanyag-fogyasztás 80 százalékkal csökkent. Az előrejelzések szerint a következő 30 évben a légi közlekedési iparág szén-dioxid-kibocsátása háromszorosára növekedne. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, amely az ENSZ szakosított szervezete, azt vállalta, hogy 2020-tól globálisan szén-dioxid-semleges növekedésre kerül sor az iparágban. Ehhez azonban a fent említett három eszköz nem elegendő, szükség van a globális piaci alapú intézkedésekre. Ezzel lehet megoldani, hogy a kibocsátásban megmaradó rést úgynevezett ellentételezéssel oldják meg a légi társaságok, ami azt jelenti, hogy kibocsátáscsökkentő vagy a már kibocsátott szén-dioxidot elnyelő projekteket finanszíroz, és így teszi lehetővé a nettó kibocsátás szinten tartását. Mik ezek a klímaprojektek? Energiahatékonyság-növelők, megújuló energiát fölhasználók és az erdőtelepítés. Ebben az esetben, ha egy tonna megtakarításra kerül sor, ez felel meg egy karbonkreditnek. Nem tévesztendő össze a kvótakereskedelemmel, mert ott az egy kibocsátási egység lehetővé teszi egy tonna szén-dioxid kibocsátását, a kredit esetében pedig ennek a megtakarítására kerül sor. A légi társaságok közül egyébként 72 állam, köztük Magyarország vállalta 2026-ig önkéntesen, hogy ez a nettó kibocsátás szinten marad, 2027-től pedig kötelező lesz.

Nyilván az eredményességnek az a feltétele, hogy erről a karbonkreditpiacról a megvásárolt kreditekkel egyensúlyt tartó kibocsátására kerüljön sor, ennek pedig szigorú felhasználása szükséges, és szigorú ellenőrzése, enélkül nem valósítható meg. Ezért itt hadd idézzem pontosan annak az EU-s rendeletnek a címét, amelyet most beiktatunk az Alaptörvényünkbe, ez a „Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a piaci alapú globális intézkedés végrehajtása céljából való nyomon követése, jelentése és hitelesítése”, ha ez sztenderd módon nem történik meg, akkor nem ellenőrizhető, hogy a légi közlekedési iparág teljesíti‑e a vállalásait. Ezért kell a tagállamoknak az érintett hitelesített kibocsátási adatokat továbbítani a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet titkárságának, és teljeskörűen biztosítani. A Bizottság ezt ellenőrizni fogja még az Eurocontrol, tehát a légi irányítási európai szervezettel való együttműködés révén is, mert még egyszer mondom, ha ezeknek az adatoknak a hitelessége nem áll rendelkezésre, akkor a teljesítést sem tudjuk ellenőrizni. Tehát lényegében ennek a szóban forgó uniós rendeletnek a konkrét előírásait fogjuk beültetni a magyar Alaptörvénybe.

(14.10)

Mivel rendeletről van szó, azért hozzá kell tennem, ha ezt nem ültetnénk be, akkor is érvényessé válna, de nyilván nem lehet ellentmondás egy hatályos nemzeti törvény, és egy, a magyar jogrendbe kötelezően behatoló európai uniós rendelet között, ezért érthető módon ezt be akarjuk iktatni, és mind a tartalmát tekintve, mind a kötelezettséget tekintve a Jobbik igennel fog szavazni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)