karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Nacsa Lőrinc (KDNP)

2020-04-08 · 118. ülésnap · felszólalás · 10:27

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/9927 A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról

Szöveg10 329 karakter · 17 bekezdés · JSON

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amit a kétperces felszólalásban megkezdtem, szeretném kifejteni a gondolatokat.

Azt elmondtam már, hogy a Gyurcsány-párt és az MSZP háza táján milyen titkosítások voltak, és ez csak a lista eleje, de most ezzel nem kívánok tovább foglalkozni, meg azzal sem, hogy a PPP-konstrukció kapcsán csak két autópályánál miért 2800 milliárd forint kár érte a magyar adófizetőket. Inkább önmagukba nézzenek, tisztelt képviselő hölgyek és urak, amikor bennünket vádolnak bármi ilyesmivel, hiszen egyik költségvetési vitában sem hallottam az elmúlt években egyik ellenzéki képviselőtől sem, hogy mi ez a nagy tétel itt a PPP-konstrukciók folyamatos fizetésében. 2006-07-es projektek 2019-20-ban még mindig több száz milliárd forinttal terhelik a költségvetést azért, mert önök akkor azt mondták, hogy nem hitelből csinálják a beruházást, hanem PPP-konstrukcióban, de azért eladósították az országot, és 80 százalék fölött volt a GDP-arányos államadósság, miközben elvileg azzal indokolták ezeket a PPP-beruházásokat, hogy nem akarnak hiteleket fölvenni. Tehát egyik sem sikerült, a haverjaik miatt rásózták a PPP-konstrukciókat a magyar adófizetőkre, majd el is adósították ezt az országot. De erről már beszéltünk.

Képviselő úr, csak válaszoljon majd arra, hogy az M6-os autópályának mikor lesz megtérülése, mert jelenleg csak vesztséget termel, eddig több mint 1300 milliárdot a magyar adófizetőknek. Ott semmiféle megtérülésről nem beszélünk, hanem mikor lesz egyáltalán nullában, és mikor fejeződik be a magyar adófizetőknek a veszteségtermelése. Erről majd nyugodtan beszéljen, ha majd ilyen nagy hangon próbál minket számonkérni mindenféle egyéb ügyben.

Én is óvatosságra inteném önöket államtitkár úrral hasonlóan a kínai árukkal kapcsolatban, hiszen azt látjuk, hogy jelenleg Kínából érkezik a segítség. A segítségnek nincs ideológiája, ezt hozzá szeretném tenni. Bárkitől, akitől kapunk segítséget, azt meg fogjuk köszönni tisztességgel, ahogy annak rendje és módja szerint kell. A mai nap fog érkezni több mint 140 lélegeztetőgép Magyarországra és több millió maszk, csak a mai nap, és ez egynapi szállítmány. Ezek mind Kínából érkeznek a légi hídon. Természetesen, frakcióvezető úr, most nem hajón érkeznek ezek az eszközök. Egyébként nyilvánvalóan az majd a költséghatékony megoldás hosszú távú árufuvarozásban, de most az idő, minden perc számít a védekezésben, és hála istennek, ott sem tartunk, ahol Belgium, hogy a meglévő készleteiket elégették egy raktárban, hogy fölszabadítsák a helyet a bevándorlók elhelyezésére még 2017-ben vagy ’16-ban. Itt se tartunk.

De én azt gondolom, hogy most óvatosabbnak kellene lennünk ezekkel a kritikákkal, hiszen az egyik ígéretes gyógyszerből 400 ezer darabot tudtunk vásárolni Kínából, és Kína csak négy országnak volt hajlandó ezt eladni. Nyilvánvalóan ez azért is van, mert befejeződött az igazodás és a „merjünk kicsik lenni” külpolitikája, amit a gyurcsányista időkben láthattunk itt az országban, és a kölcsönös tiszteleten alapuló külpolitika, de a kettős mércét elutasító külpolitika váltotta ezt föl. Azt gondolom, hogy, mint mondtam, a segítségnek nincs ideológiája, ezért meg kell köszönnünk, bárhonnan érkezik is, és jelenleg azt látjuk, hogy keletről érkezik ez a segítség. Úgyhogy én is kérem önöket, hogy ebben a helyzetben, ha már önök minden felszólalásukban a járványhelyzetre utaltak, akkor ebben a járványhelyzetben ne kezdjék el folyamatosan a kínai segítséget és a kínai árukat mindenféle szidalmazó szavak alá vetni.

Természetesen abban egyetértünk sokakkal itt a Házban, hogy a rövidebb ellátási láncok fontosak, hogy a lokális termelés, a helyi termékek fogyasztása fontos. Azt gondolom, hogy a kormány az elmúlt 8-10 évben elég sokat lépett előre ezen a területen, de nyilvánvalóan itt még rengeteg feladat áll előttünk. A kisvállalkozások támogatása, az őstermelők támogatása, a különböző szektorokban lévő adómentesség, járulékmentesség, fiatal vállalkozók támogatása mind-mind ezt a célt szolgálja, de ebben a mostani világban ezeket a hosszabb ellátási láncokat nem tudja ez kiváltani, maximum csökkenteni. Nem lehet az, önök itt olyan vágyálmokat kergetnek, hogy holnaptól kezdve kezdjünk el kizárólag Magyarország területéről termékeket vásárolni, és ezzel oldjuk meg a hazai ellátási láncot. Ez nem lehetséges. Természetesen minél nagyobb arányban kell a hazai termékeket és a hazai ellátást bevonni az itthoni kereskedelemben, az itthoni ellátásban, de nem váltja ki a globális ellátási láncot.

Azt látjuk, hogy van Magyarországnak egy földrajzi helyzete. Nevezhetjük ezt bárhogy, azt gondolom, hogy azért ez a földrajzi helyzet itt, a Kárpát-medencében az elmúlt ezer év történelmében sokszor nehézségeket okozott számunkra, hiszen különböző hódító hadseregek, háborúk útjába került Magyarország azzal, hogy a Kárpát-medencében ilyen földrajzi elhelyezkedése van itt, Európában. Eddig sokszor hátrányunkra vált ez az elhelyezkedés. Akkor most fordítsuk az előnyünkre!

Most, a mostani járványhelyzetben, amikor minden ország lezárta a határait, most is azt látjuk, hogy folyamatosan kopogtatnak a külügyminiszter ajtaján ‑ virtuálisan, telefonon, videokonferencián -, hogy különböző országokba engedjünk át humanitárius folyosón állampolgárokat, mert rajtunk keresztül vezet az út. Most végre egyszer kovácsoljunk előnyt abból, hogy rajtunk keresztül vezet az út szerte Európán keresztül, hogy a kínai áruk és más távol-keleti áruk rajtunk keresztül tudnak áramolni Európába.

Nem arról szól ez a beruházás, hogy itt most Magyarország ellátását biztosítsuk, és majd a görög kikötőkből Magyarországra érkeznek az áruk, és itt is maradnak, és majd a magyarok fölvásárolják. Nem! Itt arról van szó, hogy egy európai ellátóközpont szeretnénk lenni, hogy rajtunk keresztül érkezzen meg az Európai Unióba ez az áru, rajtunk keresztül terjedjen szét az Európai Unióba az áru, szerte Európába az áru. Itt arról van szó, hogy használjuk ki azt a földrajzi adottságunkat, és fordítsuk az előnyünkre azt a földrajzi adottságunkat, ami itt, a Kárpát-medencében található.

Olvassák el, tisztelt képviselőtársaim, a két vagy három évvel ezelőtti európai számvevőszéki hatalmas jelentést, amely a vasúti árufuvarozásról szól itt Európában. Szomorúan állapítja meg az Európai Számvevőszék is, hogy nem nőtt az aránya az elmúlt években, a közúti árufuvarozást nem váltotta ki elegendő mértékben a vasúti árufuvarozás. A legfőbb megállapítása az Európai Számvevőszéknek az volt, hogy azért, mert a vasúti árufuvarozás lassú a közútihoz képest, hogy gyorsvasutak kellenek, hogy gyors teherszerelvények és gyors sínek kellenek, akkor tudja kiváltani a közúti árufuvarozást. És akkor lesz zöld ez a projekt, tisztelt Keresztes frakcióvezető úr, hogy ha meg tudja haladni a kamionok átlagsebességét a vasút átlagsebessége. Csak akkor lesz versenyképes, és akkor tudja ezt majd kiváltani. Ezt állapította meg az Európai Számvevőszék is 2017-ben, hogy olyan beruházásokat kell létrehozni, amelyek a teherfuvarozás vasúti ágán növelik a sebességet, hogy ezáltal felvegye a versenyt a közúti, kamionok által, teherautók által végzett árufuvarozásban. Szerintem ez kifejezetten nagyon fontos.

Nézzünk egypár adatot arról, hogy 2010-ben hogy nézett ki a magyar vasút, hiszen itt azért elég szomorú adatokat találunk. Itt önök a szemünkre vetették, hogy milyen vasútvonalakat kellene még felújítani. Természetesen van előttünk még sok munka, sosem tagadtuk, hogy vannak olyan vasútvonalak Magyarországon, amelyeket még fel kellene újítani, és különböző modernizációs beruházásokat kellene végrehajtani.

(12.50)

De azért nézzük meg, hogy 2010-ben a magyar közlekedési közszolgáltatásban szolgáló vasúti járműpark jelentősen elöregedett, átlagban 35-40 éves vasúti kocsikkal rendelkezett, valamint az akkor már Európában elterjedt rugalmasabb felhasználtságú motorvonatok nagyon alacsony darabszámban szerepeltek a flottában, Budapest elővárosi vasúti közlekedését korszerűtlen, akadálymentességet és klímaberendezést nélkülöző szerelvények látták el. 2009 decemberében 27 vasútvonalon teljesen, egy vonalon pedig részlegesen megszűnt a személyszállítás, majd ennek tetejébe 2010 februárjában egy durva tarifaemelés történt a helyközi szegmensben. Erről beszélt Keresztes frakcióvezető úr, hogy ez volt a vasútrombolás időszaka 2009 és 2010 között.

Nézzük meg azt, hogy 2010-re a 7712 kilométer hosszú magyarországi vasúthálózat állapota folyamatosan romlott, a 2007-ben elkezdődött EU-s költségvetési ciklus támogatásainak lehívása nagyon lassan haladt. A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal magyarországi szakaszát ‑ erről Bányai képviselőtársam már beszélt ‑ a ’70-es években korszerűsítették utoljára, a két főváros közötti 350 kilométeres távon a menetidő közel nyolc óra volt 2010-ben, a vasúti pályahálózat működtetési költségei meghaladták a forrásokat, emiatt 2010-re a MÁV-csoport adósságállománya 300 milliárd forintra nőtt.

Önök itt most dobálóznak számokkal, megegyezhetünk ebben a körülbelül 800 milliárd forintos költségben, amiről itt beszélgettünk. Ennek közel a fele, 300 milliárd volt csak a MÁV adóssága 2010-re, önök annyira szétverték ezt az ipart és a vasútrombolás időszakát. Ez csak pár szám, amivel 2010-ben szembesülni kellett, de én azt gondolom, hogy ki kell használnunk Magyarország földrajzi helyzetét.

Stummer János vádaskodására csak annyit szeretnék mondani, hogy megértem, hogy önök feszültek, megértem, hogy önök idegesek, önök elmulasztották azt a lehetőséget, hogy szavazatukkal részt vegyenek a koronavírus elleni védekezésben, önök elmulasztották azt a lehetőséget, hogy gombot nyomjanak a magyar emberek egészségének védelmében, ezért most feszültek, ezért most vádaskodnak. Tegyék most félre, mi is szívesen leplet borítunk rá, és működjünk együtt, kezdjünk el végre értelmes vitát, és az önök vádaskodásait természetesen kénytelenek vagyunk visszautasítani.

Olvassák el a törvényt, és gondolkodjanak egy kicsit abban a szegmensben is, hogy itt nem a következő egy évről van szó, nem a következő két évről van szó, a következő 10-20 évről van szó, hogy Magyarország a földrajzi helyzetét kihasználva egy ellátási láncban egy központ, egy elosztó láncolat lehessen. Ehhez nyilvánvalóan nélkülözhetetlen ez a beruházás. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Nacsa Lőrinc — 2020-04-08, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/118-66.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-118-66,
  title = {Nacsa Lőrinc — 2020-04-08, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/118-66.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}