Bódis József

BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Országgyűlés! A mai magyar felsőoktatás elérte fejlődésének azon határát, amellyel markáns továbbfejlődés a mostani működési rendben hatékonyan már nem garantálható. A kormányzat felelőssége pedig abban áll, hogy a fejlődés és a megújulás zálogát jelentő tudást és kreativitást megfelelő intézményi háttérrel, szabályozási környezettel és pénzügyi garanciákkal támogassa.

A kormányzati intézkedések elsődleges célja természetesen az, hogy a tudásközpontok és a felsőoktatás munkája elősegítse az ország gazdasági és társadalmi stabilitását, valamint a magyar emberek jólétét, de ugyanilyen fontos az is, hogy ne csak a nemzet hasznára váljon, hanem mérettessen meg a világ előtt, és innovatív megoldásokkal globális, értékteremtő feladatot lásson el.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy felsőoktatásunk egész rendszerét és annak minden szereplőjét, a hallgatókat, a tanárokat és a kutatókat érdekeltté tegye a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. Ez azonban, legalábbis számos állami egyetem esetében, a jelenlegi működési feltételek és keretek között nehezen valósul meg. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” címet viselő kormányzati stratégia már 2016-ban irányelvként határozta meg a mennyiségi és minőségi szempontból is optimális felsőoktatási rendszer kialakítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőoktatásnak egyszerre kell igazodnia a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, a társadalmi elvárásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt. Ezért szükséges egy rugalmasabb és nem pusztán a közösségi forrásokból táplálkozó szisztéma kialakítása.

A jól működő felsőoktatás mindenütt a világban a gazdasági fejlődés katalizátora, a magyar felsősoktatási intézmények is csak akkor válhatnak a gazdaságfejlesztés fajsúlyos tényezőivé, ha a képzéseik a valós munkaerőpiaci igényekhez igazodnak, vagyis ha a társadalom és a gazdaság által elvárt ismereteket sikerül szinkronba hozni az iskolapadban megszerezhető tudással. Ehhez azonban be kell vonni az egyetemek életébe a vállalkozásokat, a későbbi munkáltatókat, akik a nemzetközi trendek tekintetében naprakészek, és nem elszenvedői, hanem alakítói a világgazdasági folyamatoknak.

Ezért az állami szerepvállalás újragondolása a felsőoktatásban megkerülhetetlenné vált. Werner von Siemens találó megfogalmazása szerint: „Nem az a nagy kunszt, ha az ember fejjel rohan a falnak, hanem az, ha a szemével megkeresi az ajtót.” A türelmesen megtervezett és kivitelezett intézményi modellváltások új alapokra helyezhetik a vállalati szektor és a felsőoktatás szereplőinek együttműködését, így a cégek mint megrendelők és finanszírozók egyfelől elvárásokkal, másfelől erőforrásokkal és befektetési szándékkal léphetnek fel a közös siker érdekében. Ezért nyitottá kell válniuk a finanszírozás, a szabályozás és a tudásmegosztás új modelljeire.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja, hogy a nemzetközi versenyképesség növelése érdekében hat felsőoktatási intézmény részére nagyobb egyéni mozgásteret és dinamikus fejlődési lehetőséget biztosítson hasonló módon, mint ahogyan tette korábban a Corvinus Egyetem esetében.

Az intézkedést az indokolja, hogy a jelenleg működő 27 állami fenntartású felsőoktatási intézmény nagyjából ugyanazon gazdálkodási, foglalkoztatási és működési sztenderdek szerint látja el feladatát, pedig minden intézmény más és más területen kiemelkedő, így az azonos szabályok és kötöttségek számos esetben akadályozzák őket abban, hogy kellő gyorsasággal reagálhassanak a kihívásokra vagy élhessenek a kínálkozó piaci lehetőségekkel.

A törvényjavaslatban felvázolt szerkezeti szintű átalakítások célja a felsőoktatási intézmények működési környezetének rugalmasabbá tétele, ami azt is jelenti, hogy nagyobb önállóság mellett több felelősséget és szélesebb körű lehetőségek mellett komolyabb teljesítményt várhatunk el tőlük. A modellváltással az intézmények szakterületi sajátosságaihoz és versenypozíciójukhoz tudják igazítani szervezeti kereteiket és humánerőforrás-gazdálkodásukat, ugyanakkor az állam sem vonul ki teljes mértékben az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőivé, tehát fenntartóból partnerré válik, és hosszú távú keretszerződések, valamint rövidebb, de többéves finanszírozási szerződések keretében vállal garanciát az együttműködésre. Az állam tehát továbbra is stratégiai szerepet tölt be a hazai felsőoktatásban, és a finanszírozáson keresztül a későbbiekben is aktív partnere lesz az intézményeknek.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Az egyetemimodell-váltás céljának és indokoltságának bemutatása után engedjék meg, hogy a működési modell lényegi elemeire is kitérjek. Az említett intézmények esetében hasonló forgatókönyv szerint lehetséges az állami fenntartói státusz és szerepkör megszüntetése. A javaslatban szereplő terv szerint az állam átadja az adott intézmény fenntartói jogait egy, az állam által alapított, nyíltan működő vagyonkezelő alapítványnak. A fenntartóváltás után a szóban forgó egyetemek alapítványi fenntartású, közhasznú felsőoktatási intézmények lesznek, és minden tekintetben teljes körű jogutódjaivá válnak a fenntartóváltás előtti egyetemeknek, azaz teljes lesz a jogi és szervezeti folytonosság, ami a hallgatók jogviszonyára és a munkavállalók foglalkoztatására is vonatkozik.

Az egyetemek jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársai a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban fognak majd dolgozni. Az egyetemi munka folytonosságát a modellváltás a legkevésbé sem veszélyezteti, miközben az intézmények áttérhetnek a céljaikhoz jobban igazodó humánerőforrás-politika kialakítására.

Ugyanígy az egyetemek jelenlegi hallgatóinak jogviszonyát sem érintik a változások. Minden hallgató abban a finanszírozási formában és abban az oktatási programban fejezheti be tanulmányait, amelyben elkezdte, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény pedig továbbra is garantálja a szóban forgó intézményekben a széles körű hallgatói önkormányzatiság fennmaradását. A modellváltással az egyetemi képzések nem válnak mindenki számára fizetőssé, az oktatás a legtehetségesebbeknek a jövőben is ingyenesen hozzáférhető lesz, mert az intézményeket ugyanúgy látogatják majd állami ösztöndíjasok és önköltségen tanuló hallgatók, ahogyan eddig is.

Az egyetemek Alaptörvényben rögzített autonómiája szintén megmarad, sőt kiteljesedik, a modellváltás következtében ugyanis a jövőben a szakmai és stratégiai döntések, valamint az azokhoz rendelt források, a személyi és tárgyi feltételek, az infrastrukturális fejlesztések meghatározása és biztosítása a fenntartó alapítvány és a felsőoktatási intézmény egyetértésén alapul majd. Az állam megteremti a kezdő feltételeket a munkához, de a későbbiekben már a pénzügyi és stratégiai döntésekért az alapítvány, a tudomány és tanítás sikeréért pedig az egyetem vállal felelősséget.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy-egy mondattal bemutassam az intézmények modellváltását, amit tartalmaz az önök előtt fekvő javaslat, és azt is, hogy milyen intézményi célkitűzéseket szolgál a modellváltás koncepciója.

Az Állatorvostudományi Egyetem célja, hogy a XX. század elején kivívott nemzetközi hírnevét visszaszerezze, és újra a világ vezető állatorvosképző intézményei között tartsák számon. A tervek szerint a legkorszerűbb kutatási módszerek alkalmazásával a világban egyedülálló állategészségügyi felfedezések és fejlesztések válnak lehetővé, amelyek egyben piaci értéket is termelnek majd.

A Miskolci Egyetem a borsodi térség társadalmi-gazdasági környezetét fejlesztő tudományos, innovációs, művészeti és képzési ökoszisztéma hatékonyabb és eredményesebb működtetését tekinti céljának, ezen túl az acéliparban a közép- és hosszú távon jelentkező felsőfokú végzettségű munkaerő iránti szükségletet és az iparághoz kapcsolódó kutatásokat tudja kiszolgálni.

A győri Széchenyi István Egyetem célja egy vállalkozó szemléletű intézmény kialakítása, amely megfelelő kutatási, fejlesztési, infrastrukturális és szolgáltatási portfólióval rendelkezik egy globális jelentőségű gazdasági ökoszisztéma megteremtéséhez.

(18.10)

A helyi vállalkozásokkal és az egyetem együttműködésével megvalósítható a nyugat-dunántúli járműipar technikai, technológiai színvonalának, innovációs kultúrájának fenntartható fejlődése, miközben az egyetem multidiszciplináris képzőhelyként betölti lokális szintű társadalmi hivatását.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem célja, hogy dizájn- és kreatív tudásközpontként tovább erősödjön, és olyan vállalati, piaci együttműködésekre képes intézményként működjön a jövőben, amely a magyar kreatívipar fejlődését, versenyképességét biztosítani tudja. A MOME 2030-ra Európa meghatározó progresszív, kreatív oktatási és kutatási központjává kíván válni, amely versenyképes a világ élvonalbeli dizájnegyetemeivel.

A kecskeméti Neumann János Egyetem regionális tudásközpontként és innovációs műhelyként is funkcionáló, komplex szerepkörrel rendelkező, integrált felsőoktatási intézmény, amely a továbbiakban is meghatározó szerepet kíván betölteni a város és a térség gazdasági, társadalmi és oktatási rendszerében.

A Soproni Egyetem célja pedig, hogy erős hagyományaira építve különösen az erdőmérnök és a faipari mérnök képzési területen, valamint a környezet- és klímavédelmi kutatások területén váljon a közép-kelet-európai térség vezető tudásközpontjává.

Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatási szakpolitika nehézsége és egyben szépsége is abból fakad, hogy az intézkedéseket két nézőpontból kell megvizsgálni és meghatározni. Egyrészt számításba kell venni, hogy intézményrendszerünk nemzeti keretek között működik, de maga a felsőoktatás és a tudomány művelése nemzetközi tevékenység. Ez azt jelenti, hogy olyan országokkal kell versenyezni, amelyeknek szinte kimeríthetetlen anyagi és személyi erőforrások állnak rendelkezésükre. Ahhoz, hogy a magyarországi felsőoktatás előnyösebb pozíciót tudjon kivívni a jövőben, új partnerek bevonására és szemléletváltásra van szükség. Ehhez kívánjuk megteremteni a szükséges kereteket az ismertetett törvényjavaslattal.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a kormányt a felsőoktatás versenyképességét javító céljainak elérésében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)