Schanda Tamás János

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A repülés után térjünk át a vasútra, csak hogy ez se maradjon ki. A kormány kiemelt feladatának tekinti a korszerű, versenyképes vasúti közlekedés megteremtését is. A környezetbarát vasútnak kell adnia a hazai közlekedés gerincét, és az egyéni közlekedéssel szemben alternatívát kínáló közlekedési móddá kell válnia. Ennek érdekében olyan vasúti szolgáltatásokat kell kialakítani, amelyek alkalmazkodnak az utasok igényeihez, egyszerre innovatívak, fenntarthatók és rugalmasak is. Ennek alapfeltétele a vasúti infrastruktúra és a járműállomány folyamatos korszerűsítése.

A magyarországi vasúthálózat az ötödik legsűrűbb forgalmú hálózat az Európai Unióban. A közel 7700 kilométer hosszú magyarországi vasútszakaszon 2018-ban 2 millió vonat közlekedett, ezek 80 százaléka pedig személyszállítási igényeket szolgált ki. A 150 millió utas 97 százaléka belföldi volt, és kiemelkedett Budapest elővárosi forgalma. Ami pedig az áruforgalmat illeti: 52,3 millió tonna árut szállítottak, amelynek 70 százaléka nemzetközi volt, háromnegyede irányvonatként közlekedett. A kormány határozott szándéka, hogy a hazai vasút a korábbiaknál jobban kapcsolódjék a nemzetközi hálózatokhoz, legyen szó akár Közép-Európa belső vasúti összeköttetéséről, vagy akár a Távol-Keletről hajón érkező áru Nyugat-Európába való továbbításáról.

Tisztelt Országgyűlés! A hazai gazdaságpolitikai célokat támogató vasúthálózat fejlesztése nemcsak az elővárosi és a távolsági személyforgalomra terjed ki, hanem a gazdasági növekedést biztosító vasúti áruszállításra és a logisztikára is kiemelt figyelmet kell fordítani. A Budapest-Belgrád 150. számú vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése ezt a célt szolgálja, erősíti ugyanis hazánk nemzetközi árufuvarozásban betöltött szerepét.

Tisztelt Országgyűlés! A 2018 és 2023 közötti időszakban több mint 1700 milliárd forint uniós és hazai fejlesztési forrást fordítunk vasúti nagyberuházásokra. Felújítunk mintegy 660 kilométernyi vasútvonalat, 200 kilométernyi új szakasz, új vonal vagy második vágány épül, s mintegy 440 kilométernyi vasútvonalat pedig villamosítunk.

(9.30)

Magyarország pedig a következő európai uniós költségvetési időszakban is legalább a mostani keretösszeggel megegyező, mintegy ezer milliárd forintos forrásmennyiséget tervez vasúti beruházásokra fordítani.

A megvalósuló vasútfejlesztéseknek hazai és nemzetközi viszonylatban is megfelelő megoldásokat kell kínálniuk, az összehangolt fejlesztéseknek köszönhetően a régió országain átvezető vasútvonalak az Ázsia és Európa közötti áruforgalom meghatározó tranzitútvonalává válhatnak ugyanis. Az ágazat vonzerejét jelentősen növelheti a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel megvalósuló korszerűsítése, amelynek kiemelt fejlesztési része a vasútvonalnak a kétvágányúsítása.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai vasúti, úgynevezett TEN-T törzshálózatot az uniós átjárhatósági műszaki előírások szerint a tagállamoknak 2030-ig kell átépíteniük. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza ennek a törzshálózatnak a része, korszerűsítése, kapacitásbővítése tehát Magyarország számára kötelezettség is. A tervezett projekt keretében megvalósul a kétvágányúsítás, 160 kilométer/óra lesz az engedélyezési és 200 kilométer/óra a tervezési sebesség, 210 kilonewtonról 225 kilonewtonra nő a tengelyterhelés, korszerű kommunikációs és vonatbefolyásolási rendszereket telepítenek, az állomásokat és a megállóhelyeket pedig átépítik és természetesen akadálymentesítik.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára az eurázsiai teherszállítás rendkívüli gazdaság- és iparfejlesztési potenciállal jár együtt. Az Ázsiából Európába tartó teherforgalomból tranzitországként mi is profitálhatunk, ami hozzájárul a magyar gazdaság teljesítményének javulásához. A fejlesztés megvalósulásával a régió első számú logisztikai központjává válhatunk, és a vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a Keletről érkező áruk leggyorsabb szállítási útvonalát a görögországi kikötők, főként Pireusz és Nyugat-Európa között.

Ez az elhatározás összhangban áll a kormány 2010-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiájával, amelynek kiemelt célországa Kína. Magyarország volt az első európai ország, amely kormányközi együttműködési megállapodást kötött Kínával az úgynevezett „Egy övezet, egy út” kezdeményezés elősegítése érdekében 2015-ben. A Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt ezért az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés zászlóshajójának is tekinthető.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között nemzetközi egyezmény született a Budapest-Belgrád vasútvonal-újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása tárgyában. Az egyezményt a 2016. évi XXIV. törvény iktatta a magyar jogrendszerbe. Az egyezmény keretében folyó együttműködés során megvalósuló vasúti pálya és kapcsolódó létesítményei, valamint a vasútipálya-hálózat működéséhez szükséges eszközök a magyar fél hatályos jogszabályainak megfelelően az országos törzshálózati vasúti pálya részeként a magyar állam kizárólagos tulajdonába és a MÁV vagyonkezelésébe kerülnek. Az egyezmény hatálybalépését követően, az abban foglaltaknak megfelelően hazai részről a MÁV Zrt. 15 százalékos részesedésével, a kínai fél 85 százalékos részesedésével a felek közösen megalapították a Kínai-magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-t, vegyesvállalatot 2016. október végén, annak érdekében, hogy a társaság lefolytassa a projekt tenderével kapcsolatos beszerzési eljárást, és ellássa a projektet érintő menedzsmentfeladatokat.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy támogassa és egyszerűsítse a hatósági jóváhagyási folyamatokat, ennek keretében eljáró felelős szervezeteket jelöl ki, ezzel csökkentve a határidőket és jelentősen növelve a hatékonyságot. Az intézkedések jelentősen mérséklik a projekt tervezési és kivitelezési ideje alatt felmerülő kockázatokat, növelik a munkának a hatékonyságát, megelőzve a jelentős veszteségidő kialakulását, és biztosítják a feladatok kézbentarthatóságát.

A törvényjavaslat különösen fontos az építési, a környezetvédelmi és az egyéb engedélyek megszerzése szempontjából, a projekttel összefüggésben különös eljárási szabályokat határoz meg többek között a hatósági eljárásokban, a telekalakítási eljárásokban és egyéb építési eljárásokban is. A törvényjavaslat rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.

A beruházás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősül, így a kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó sajátos szabályok is vonatkoznak rá.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat hatékonyan segíti az egyezményben foglalt célok elérését, a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza fejlesztésének sikeres, határidőben történő megvalósulását. Éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)