Dr. Rákossy Balázs

DR. RÁKOSSY BALÁZS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm az elhangzott érveket, adott esetben kritikákat. Hogyha engedik, akkor a záró hozzászólásomban ezeket tisztáznám, és a támogatásukat kérem majd ezzel együtt a törvényjavaslat elfogadásához.

A képviselő asszony nagyon helyesen vetette fel azt, hogy miért van napirenden ez a törvényjavaslat, törvénymódosítás, illetve hogy miért nem olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek az elmúlt egy hónap sajnálatos eseményeit tükrözik vissza. Én azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak igenis ebben a dimenzióban is van relevanciája, hiszen a törvénymódosításnak az a célja, hogy az eddigi jó gyakorlatokon, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Tokaj Fejlesztési Tanács példáján keresztül egy határozottabb, nagyobb együttműködésen alapuló gazdaságfejlesztést tegyen lehetővé a következő években ebben a Duna menti térségben, és természetesen ezek egybecsengenek azokkal a nemcsak kormányzati, hanem gyakorlatilag össztársadalmi, politikai törekvésekkel, hogy a következő években a koronavírus-járvány következményeit minél hatékonyabban, minél hathatósabban tudjuk az ország különböző részein, így a Duna menti, relatíve fejletlen területen is segíteni és támogatni. Tehát ilyen tekintetben igenis ilyen relevanciája is van, hiszen a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az iparfejlesztés, a munkahelyteremtés egy olyan generális, össztársadalmi cél, amelyhez nyilván ez az eszköz fokozottabban tud hozzájárulni.

Ahogy említettem, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Tokaj Fejlesztési Tanács az, amely példaként, jó példaként szerepel a kormány szeme előtt, és fontos az, hogy mindezen két fejlesztési tanácsnál ‑ és ugyanígy a Duna mentinél is ‑ az európai uniós források mellett természetesen költségvetési források bevonása is megvalósult az elmúlt években, évtizedekben, és ez így lesz a Duna mentinél is.

Itt Z. Kárpát képviselő úrnak a megjegyzésére is reflektálnék, aki azt mondta, hogy rendkívül bizonytalan a mai időszakban az európai uniós források összetétele, a létjogosultsága, a megléte. Való igaz, hogy ez így van, hiszen egy olyan komplex időszakban vagyunk, amikor nemcsak a koronavírus-járvány sújtja Magyarországot, illetve az Európai Unió többi tagállamát is, de az új Európai Bizottság éppen az európai uniós költségvetés elfogadásának a finisében van, és részleteket még igazán nem lehet tudni, de az sejthető, hogy valószínűleg alapvetően fogja átírni a költségvetést, illetve a költségvetés felhasználási céljait a koronavírus-járvány kezelése. Én ebben a tekintetben optimista vagyok, mert ez várhatólag annyit jelent, hogy egy egyszerűbb, talán rugalmasabb költségfelhasználást tesz lehetővé a tagállamok számára, tehát nekünk az a nemzetgazdasági, nemzetpolitikai célkitűzésünk, hogy minél nagyobb allokációjú európai forrásokhoz jussunk hozzá a következő időszakban, és lehetőség szerint minél rugalmasabb felhasználási környezetben, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy például európai uniós forrásokat is minél nagyobb kiterjedtségben, minél nagyobb mennyiségben tudjunk ebben a három fejlesztési övezetben is felhasználni, hiszen azért lássuk be, hogy a mostani szabályok alapján ezek a felhasználási szabályok azért elég kötöttek és szabályozottak, és ezért mindenképpen szükség van komplementer jelleggel a hazai költségvetési források felhasználására is.

Varju képviselő úr felszólalásában elhangzott az, hogy a szubszidiaritás alkalmazása mellett fontos az, hogy az európai uniós pénzek, illetve a TOP felhasználásaival kapcsolatosan a következő időszakban is legyen fontos a szabályszerűség, illetve az átláthatóság. Én azt hiszem, hogy a tíz magyarországi operatív program közül, amelyek a 2014-2020-as pénzfelhasználást lehetővé tették az elmúlt időszakban, a területfejlesztési operatív program pénzeinek a felhasználása volt az egyik legsikeresebb felhasználási terület, hiszen több mint 1300 milliárd forintot használtunk a TOP keretében az elmúlt években, és az érintett települések száma 3200 volt, több mint 50 ezer támogatói döntés született az elmúlt időszakban. A TOP-pénzeket két ágon sikerült az érintett településekhez eljuttatni: egyrészt a megyei jogú városok voltak, illetve a megyei jogú városok a címzettjei ezeknek az európai uniós pénzeknek nagyjából kétharmad részben, 60 százalékban, 40 százalékban pedig a megyei önkormányzatok, a megyei önkormányzatokon keresztül pedig a megye területén lévő, a megyei jogú városnál kisebb települések használhatták fel ezt a pénzt. Én azt gondolom, hogy a megvalósult fejlesztések, a szabálytalanságok relatíve minimális száma azt tükrözi vissza, hogy a TOP felhasználása jó és az esetek döntő többségében szabályszerű volt, és éppen ezért azon gondolkodunk, hogy a 2021-27-es időszakban a TOP-hoz hasonlóan ugyancsak legyen olyan területfejlesztési instrumentum az európai uniós fejlesztési pénzekből, amely ezeket a megyén belül található településeket, településfajtákat minél határozottabban és minél célzottabban tudják támogatni.

A képviselő asszony felvetésére, hogy Bóka István polgármester úrnak le kell‑e mondania vagy nem, az a jó hírem, hogy nem kell lemondania, hiszen a területfejlesztési törvény immár mindhárom, illetőleg az elfogadása esetén, a módosítás elfogadása esetén mindhárom térségi fejlesztési tanács személyi összetételét különbözőképpen határozza meg. A jó hír mindenképpen az, hogy az önkormányzatiság, illetve a népszuverenitás mind a három térségi tanács esetében érvényesül, hiszen a megyei önkormányzati delegáltak, az elnöknek, illetve plusz egy tagnak a delegálása mind a három térségi tanácsban érvényesül, mégpedig olyanformán, hogy az össztagságnak a felét teszik ki az önkormányzati delegáltak, a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében pedig Bóka elnök úr a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium delegáltjaként, a területfejlesztési terület delegáltjaként került az elnöki posztra, tehát a várakozásaink szerint a következő időszakban is elláthatja ezt a funkcióját. Ilyen tekintetben tehát a Balaton Fejlesztési Tanács tagsági összetételében nem lesz, nem várható változás a következő időszakban.

Ami pedig a Duna menti térségi fejlesztési tanácsnak az összetételét érinti, itt is a megyei önkormányzatok elnökei, illetve a plusz egy fő delegált biztosítani fogja azt, hogy a teljes fejlesztési tanács összetételében az önkormányzati delegáltak biztosítani fogják az 50 százalékot, és egyébként a két működő fejlesztési tanácsban települési önkormányzati tagok eddig sem vettek részt, csak megyei önkormányzati képviselők. Én tehát bízom abban, hogy ez megnyugtatólag hat a képviselő asszony számára is, hogy ez nem fog változást eredményezni.

Ezek után én tisztelettel arra szeretném kérni ‑ nem kitérve már az expozémban felsorolt és kiemelt érvekre, illetve okokra, hogy miért tartjuk szükségesnek, a kormány miért tartja szükségesnek ennek az új fejlesztéspolitikai instrumentumnak a megjelentetését a területfejlesztési törvényben ‑ a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazatával támogassa ennek a módosításnak az elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)