Kovács Sándor (Fidesz)
2020-04-07 · 117. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:16Szöveg6 719 karakter · 9 bekezdés · JSON
KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Amikor a frakciótól megkaptam ezt a feladatot, hogy vezérszónoki feladataimat lássam el ennél a törvény-előterjesztésnél, akkor gondolkodtam, hiszen voltam állami fenntartó intézményvezetője, voltam civil szervezet fenntartója, látom az egyházi működést, és talán ennek a bonyolult összefüggésnek az okán kaptam azt a feladatot, hogy erősítsem meg azt a politikai szándékot, amelyet illetően ez a pártszövetség, deklaráltan kereszténydemokrata gondolatokkal, kereszténydemokrata párttal szövetkezve egy olyan kormányt támogat, amely az Európai Unió alkotmányának harcakor is kiállt a mellett az eszme mellett, hogy a kereszténységnek az alapjain fejlődött ki az a fajta demokratikus berendezkedés, amit ma az Európai Unió, és azt gondolom, a magyar államszerkezet is deklarál, ami az Alaptörvényünkben veretesen a Nemzeti hitvallásunkkal kezdődik.
Tehát Istenhez és a kereszténységhez való odatartozásunk, azt gondolom, sokkal méltóbb helyen van a gondolatunkban, mint ha egyébként az egyházakkal való kapcsolatot és a szociális ellátást tekintve az előző ciklusokat nézzük, akkor bizony-bizony a Vatikánnal kötött szerződésre hivatkozva az előző kormányok egyszerűen oldották fel azt a hibájukat, hogy törölték a nagyobb normatívát, és megengedték, hogy már száz ember alapíthasson egy egyházat.
(17.20)
Aztán pedig vitatkoztunk azon a törvényen, hogy melyek azok a régi egyházak, amelyek az egyházi kifejezést használhatják, és talán a mai napig sincs lezárva ez a vita, de azt gondolom, mindenképpen megerősíthetjük a közösség erejét, azt a hitet, azt a fajta karitatív szemléletet, amelynek több ezer éves hagyománya van az országban, akár lehet mondani, ahogy államtitkár úr is mondta, és amelyet személyesen is tapasztaltam a saját választókerületemben is, ahogy kezdtem a mondandómat, és amellyel az egyházi fenntartók az iskolákat, a szociális intézményeket és gyermekvédelmi intézményeket kezelik akár az alapszolgáltatásban, akár a gyermekvédelmi intézményeknél a nevelőszülői hálózat átvételével, működtetésével, üzemeltetésével. Ha nagyon őszinte vagyok, szociális munkásként nem tudom megmondani, csak sejtem, hogy mi az a plusz, amit az egyházi fenntartóknál tapasztalunk, azokban az intézményekben járva mégiscsak valami misztikum, egyfajta felelősségvállalás átjárja ezeket, sőt a kliensek részéről is azt a fajta viszonyulást az ott lévő kollégákhoz vagy a fenntartóhoz talán ahhoz a szakrális érzéshez lehetne hasonlítani, amit egyszerűen csak hitnek nevezünk, azzal lehetne párhuzamot vonni.
Azt gondolom, hogy ennek a kormánynak és minden egyes kormánynak, minden ágazati szervnek igenis kötelessége együttműködni az egyházakkal, hiszen abban az át nem adott kötelezettségvállalásban, amelyet állami kötelezettségvállalásnak hívunk, nem adjuk át, csak együttműködünk, és igen, tulajdonnal, tulajdonjog-átadással megerősítjük azt a fajta szolgáltatást, amit az állami ellátottak számát tekintve a szociális alapszolgáltatásoknál 44 százalékban már ellátnak, a bentlakásos intézményeknél pedig 25,1 százalékát már egyházi fenntartású intézmények látnak el a jelenlegi ellátórendszeren belül.
Azt gondolom, hogy a jelen javaslattal a kormány célja az egyházak intézményhálózatának bővítését is magában foglalja, ezáltal az eddigi áldozatos munkájukat további támogatással, a jelenlegi intézményrendszer működésének átengedésével és a vállalt kötelezettségek, feladatok ellátására szolgáló ingó és ingatlan, valamint humán erőforrás egyházak fenntartásába való átadásával erősíti meg. Azt gondolom, az eddigi tapasztalat, a nagyfokú empátia, gondoskodás, fegyelmezettség, amely erények ezen intézményrendszer működésében tapasztalhatók, megalapozza ennek a törvénynek a benyújtását, és megalapozza a kormánynak azt a gondolkodását, amely a szociális gondoskodás alapelvében és a már említett fenntartói hálózat színesítésében és erősítésében jelenik meg.
Azért vannak ebben garanciális szabályok is, hogy a működtetése ne csússzon el, ne olvadjon el az a fajta felelősségvállalás, ami a gondozásban jelentkezik, hiszen a mindenkori Emberi Erőforrás Minisztériumának ‑ vagy hívják bárhogy ‑ jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy az állami tulajdonban és fenntartásban lévő szociális vagy gyermekvédelmi intézmény egyházi jogi személy számára átengedhető legyen. Még egy másik kormánytag is kell hozzá: a pénzügyminiszter, illetve az egyházi kapcsolatok koordinációjáért felelős miniszter, pontosabban miniszterelnök-helyettes jelen pillanatban. Azt gondolom, hogy az előttem szóló államtitkár úr szakmai előmenetelében is nagy szerepet játszott az egyházi intézményekkel való koordináció, és az utánam szóló KDNP-vezérszónoknak is. Úgyhogy, azt gondolom, az eddig elvégzett munka talán folytatása vagy megerősítése is lehet ennek a garanciának az említett személyeken keresztül.
Felsorolja a melléklet az egyházak, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület által már korábban átvett és működtetett 29 szociális intézmény jogi sorsát, egyaránt rendezi az átvett 36 darab ingatlan és a feladathoz szükséges egyéb ingóságok ingyenes tulajdonba átadását. Azt gondolom, hogy további garanciális elemként megemlíthetjük a műemlékvédett épületeket, erről sokat hallottunk már. Foglalkozik vele a törvény, hogy a műemlékvédett épületeknél ugyanazokat a törvényi szabályokat és feltételeket be kell tartani. Azonkívül az átadáskor érvényes könyv szerinti értéken történik átadás, tehát a vagyonvesztésnek még a gondolata sem merül fel, hiszen szakértők által felmért átadási értéken a jogutód szerepének megválasztásakor kerül nyilvántartásra. Valamint rögzíti az átruházott intézmények hosszú távon történő ellátását, az esetleges fenntartóváltást, illetve a szerződés valamilyen más okkal való megváltoztatását. Itt is az állami vagyon kezeléséért felelős miniszter és az EMMI-miniszter együttműködése szükséges az esetleges elidegenítéshez, valamint annak megterheléséhez. Továbbá foglalkozik azzal, hogy az ellátási szerződés megszűnése esetén vagy bármelyik fél felmondása alapján, ha visszaszáll az államra, akkor hogyan és mi módon oldja meg ezeket a jogi lehetőségeket, amelyeket, azt gondolom, még egyszer összefoglalva, garanciális elemként találunk meg az előterjesztésben.
Még egyszer, azt gondolom, köszönetünket kell kifejezni az eddig elvégzett társadalmi felelősségvállalásért, önzetlen segítésért, a szociális és gyermekvédelmi intézményekben tapasztalt működésért. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy az eddigi gyakorlat vagy saját tapasztalatuk alapján támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Kovács Sándor — 2020-04-07, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/117-124.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-117-124,
title = {Kovács Sándor — 2020-04-07, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/117-124.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}