Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Veszélyeztetett korom ellenére bejöttem az Országgyűlésbe azért, hogy meghallgassam a kormány gazdaságvédelmi programját. Nagyon fontosnak tartottam, mert sok százezer ember nagyon komoly problémával küzd. Lassan a vidéki térségekben az éhezés érkezett el és nem a koronavírus-járvány. (Moraj a kormánypárti padsorokból. – Közbeszólás ugyanott: Ugyan már!)

A miniszterelnök úr bejelentései kapcsán csalódtam, túl általános, ezekből sok mindent nem lehet levonni. De egyet mindenképpen le lehet vonni, mégpedig azt, hogy a kormány lemondott a nyugdíjasokról. Azt gondolom, szégyen az, amiről önök beszélnek, hogy 13. havit kapnak, de majd csak jövőre. A következő év februárjában fognak egyhavi (sic!), egyheti nyugdíjat megkapni, ami körülbelül 30 ezer forint. Addig mi lesz a nyugdíjasokkal? Önök nem gondolnak arra, hogy már idén is tartoznak a nyugdíjasoknak. Az év elején 3 százalék alatti nyugdíjemelést kaptak, miközben az infláció már több mint 4 százalék fölött van, az élelmiszerárak a csillagos egekbe szöktek. Hogyan fognak szegény nyugdíjasok, alacsonynyugdíjasok megélni az elkövetkezendő hónapokban? Elfogadhatatlan!

Ha önök a nyugdíjas-társadalmon segíteni akarnak, akkor nem jövőre kell bármit is tenni, hanem most, a következő hónapban.

Első lépésként a következő hónapban emeljék meg, adják oda a nyugdíjasoknak azt, ami jár: a különbözetet az infláció és az év elején megadott nyugdíjemelés között. Önök nagyon jól tudják, hogy ebben az évben a GDP 3,5 százalék alatt lesz. A nyugdíjasok nem fognak prémiumnyugdíjat kapni.

Ha önök valóban komolyan gondolják, hogy segítenek az időseken, akkor már most, a következő hónapban ezeket lépjék meg, és a 13. havi nyugdíjat ne jövőre, azután meg azután akarják odaadni. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiból.)