Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat tartalmának ismertetése előtt ‑ mintegy keretet adva ‑ felidézzem a civil közszolgálat újraszabályozásának eddigi mérföldköveit, amely szabályozások kialakítása a kormány vitathatatlan eredménye.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló, 2011-ben elfogadott törvény a köz szolgálatában dolgozók három, egymástól elkülönülő csoportjának jogállását rendezte. A kormány a korszerű és hatékony igazgatási szervezetrendszer kialakításával összefüggésben célul tűzte ki e tisztviselők, vagyis a központi és területi kormányzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati igazgatásban dolgozók és az úgynevezett autonóm jogállású szervezeteknél dolgozók jogállásának újraszabályozását, szolgálatuk anyagi elismerését.

A kormány fontos céljának tekintette a kormányzati alkalmazásban álló személyek jogállás-konszolidációját, amelynek eredményeként és az újraszabályozás első lépéseként 2018 végén megszületett a központi és területi kormányzati igazgatási szervek új kódexe: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény.

A megkezdett szabályozási folyamat következő állomásaként ‑ a kormányzati igazgatási törvény eredményeire építve, annak vívmányait felhasználva ‑ 2019 végén megalkotásra került a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény, avagy rövid nevén a Küt., amely az autonóm, az új törvény által használt fogalommal élve különleges jogállású szervekre irányadó jogállási szabályozást helyezte új, koncepcionálisan egységes alapokra. Az új törvény a foglalkoztatás legfontosabb keretszabályait határozza meg, az egységesítésre való törekvés mellett teret adva a különleges jogállású szervek sajátosságaiból eredő indokolt és szükséges eltéréseknek, ezáltal is biztosítva a különleges jogállású szervek önállóságát.

Ezennel el is érkeztünk a legújabb mérföldkőhöz, azaz a jelen törvényjavaslatban foglalt szabályozáshoz. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a szükséges és indokolt, de a Küt.-höz koncepcionálisan illeszkedő eltéréseket az egyes különleges jogállású szerveket létrehozó törvény, vagyis a szerv statuáló törvénye határozhatja meg, így téve teljessé a két pillérre épülő jogállási szabályozást.

A jelen törvényjavaslat elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy a különleges jogállású szervek dolgozóit 2020. május 1-jétől a Küt. szabályai alapján lehessen továbbfoglalkoztatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő T/9677. számú törvényjavaslat egyik célja tehát a statuáló törvények, valamint az egyéb kapcsolódó törvények és a Küt. közötti összhang megteremtése valamennyi különleges jogállású szervre kiterjedően, amelyek a következők: a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő T/9677. számú törvényjavaslat másik célja a különleges jogállású szerv státusszal bíró Gazdasági Versenyhivatal eljárását és ezen keresztül jogállását is érintően a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló 2018. december 11-ei EU 2019/1. európai parlamenti és tanácsi irányelv, rövidített elnevezéssel az ECN+ irányelv átültetése a hazai jogba.

A tisztességes piaci verseny a gazdaság mozgatórugója, ezért annak védelme hazánk érdeke is. A tisztességes piaci verseny őrei a versenyhatóságok. Az Európai Unióban a legnagyobb ügyekben eljáró versenyhatóság, az Európai Bizottság mellett minden tagállam rendelkezik versenyhatósággal. E tagállami versenyhatóságok párhuzamosan alkalmazzák a nemzeti és az európai uniós jogot. A nemzeti jog az Európai Bizottságétól eltérő eljárásmódot és eszköztárat biztosíthat a tagállami versenyhatóságoknak. Ez eddig eltéréseket eredményezett a versenyjogi jogérvényesítésben a tagállamok szintjén. A versenyjogi jogérvényesítés töredezettsége eltérő versenyfeltételeket teremt a tagállamok határain belül, ezáltal rontja az egységes piac hatékonyságát, vagyis az EU és a tagállamok versenyképességének is árt. Ezen eltéréseket hivatott orvosolni az irányelv.

Az irányelv rövidítése a European Competition Networkre, vagyis az Európai Versenyhatóságok Hálózatára utal. Az Európai Versenyhatóságok Hálózata egy olyan, már meglévő együttműködés a tagállami versenyhatóságok között, amelyben a tagállami versenyhatóságok szervezett keretek között jó gyakorlatokokat, tapasztalatot cserélhetnek, és amely tanácsokkal segíti a tagállami versenyhatóságok jogalkalmazását. Ugyanakkor az ECN jogkörei a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek.

E felismerésből fakadóan született meg az irányelv. Ezen irányelv átültetését a hazai jogba a törvényjavaslat a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, vagyis a versenytörvény módosításával valósítja meg.

Az irányelv célja, hogy minden tagállami versenyhatóság azonos függetlenségi garanciákkal, erőforrásokkal, valamint jogérvényesítési és bírságolási hatáskörökkel rendelkezzen. Az irányelvben megfogalmazottak nagyrészt lekövetik az Európai Versenyhatóságok Hálózatának ajánlásait.

Tisztelt Országgyűlés! Örömmel jelenthetem ki, hogy a magyar szabályozás már eddig is példaértékűen biztosította az egységes jogérvényesítés lehetőségét. A versenytörvény nagymértékben követte az Európai Versenyhatóságok Hálózatának ajánlásait, valamint az Európai Bizottság ajánlásait és joggyakorlatát. Így tehát az ECN+ irányelv átültetése koncepcionális változásokat nem követelt meg. Mindazonáltal az irányelv számos lehetőséget biztosított arra, hogy a magyar versenyhatóság, a Gazdasági Versenyhivatal jogköreit pontosítsuk, és elősegítsük a hatékonyabb jogérvényesítést. E lehetőségekkel éltünk.

Az átültetés nyomán megjelenő legfőbb változások a következők. A versenytörvényben megteremtettük a többi tagállami versenyhatósággal való együttműködés rendszerét az ECN+ irányelvnek megfelelően. Ennek köszönhetően nagyon egyszerűen, egy formanyomtatványhoz hasonló rendszerben tudnak ezentúl a tagállami versenyhatóságok jogsegélyt kérni egymástól. Ezáltal kérhető például más versenyhatóság bírságok behajtására vagy eljárási cselekmények végrehajtására. Ezen intézkedéstől a költségek csökkentése és a jogérvényesítési hatékonyság növekedése remélhető.

Ezenkívül a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében az ECN+ irányelvnek megfelelően a következő módosítások kiemelendők. Egyrészt kiszélesítésre került a GVH helyszíni kutatási jogköre, gyorsabbá válik a vállalkozáscsoportok esetében a bírság behajtása az azonnali egyetemleges kötelezés megteremtésével. Másrészt a vállalkozások társulása esetében a bírság behajtásának biztosítása érdekében egy teljesen új, többlépcsős kötelezési rendszer kerül bevezetésre.

Látható tehát, hogy az irányelv által biztosított lehetőségek a jogsértők még szigorúbb felelősségre vonását célozzák. Ezzel párhuzamosan azonban a jogalanyok számára pozitív ösztönzőket is tartalmaz a törvényjavaslat.

E módosítások célja, hogy a vállalkozásokat arra ösztönözze, hogy tárják fel esetleges jogsértéseiket a GVH számára. E változások főleg az engedékenységi programhoz kapcsolódnak.

Az engedékenységi program a GVH-val megosztott bizonyítékokért cserébe a bírság mellőzésére vagy csökkentésére irányul. Az átültetés eredményeképpen a megosztott adatok védelme pontosabbá válik, egy újfajta kérelemtípus bevezetésével még egy módon lehetősége nyílik a vállalatoknak az engedékenységi programba való belépésre, valamint a Bizottsághoz és a tagállami versenyhatósághoz párhuzamosan benyújtott engedékenységi kérelmek rendszerszintű kezelése is létrejön.

(18.20)

Az engedékenységi programon kívül máshol is megjelenik az együttműködés erősítése. Például azáltal, hogy az uniós jogalapon elfogadott kötelezettségvállalások esetében a piaci szereplőkkel való egyeztetés a GVH számára ezentúl kötelezővé válik.

Tisztelt Ház! Az átültetés minden esetben a magyar joggyakorlatnak és az alkotmányossági rendnek megfelelő értelmezést választotta, így biztosítva a magyar joggyakorlat által elért eredmények tiszteletben tartását. Az átültetés ezenkívül egyensúlyt teremt a szigorodó versenyhatósági fellépés és a jogalanyok jogainak tiszteletben tartása között azáltal, hogy több lehetőséget is biztosít a vállalkozások számára a GVH-val való együttműködésre.

Az elhangzottak alapján jól látható az is, hogy a törvényjavaslat a különleges jogállású szervekről szóló törvényhez illeszkedve olyan egységes szemléletű szabályozást alakít ki, amely megnyugtatóan szabályozza az érintettek jogállását, ezáltal folytatva a civil közszolgálatban dolgozók helyzetének rendezése érdekében megtett eddigi lépéseket.

Meggyőződésem, hogy a jogállás-konszolidáció és az ECN+ irányelv nyomán hozott változások a jogállási szabályokat koherensebbé, míg a versenyjogi szabályok kikényszerítését hatékonyabbá teszik, ezáltal pedig jelentős mértékben hozzájárulnak hazánk területén a közszféra alkalmazottainak megfelelő elismeréséhez és a tisztességes verseny védelméhez.

Kérem a tisztelt Házat, támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)