karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Nacsa Lőrinc (KDNP)

2020-03-10 · 111. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 4:30

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/9475 A győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról

Szöveg4 569 karakter · 10 bekezdés · JSON

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm szépen a kormánynak ezt a fontos és előremutató javaslatot, és köszönöm a képviselőtársamnak, aki egy ilyen részletes bemutatást adott nekünk a győri Káptalandombról és történelméről, értékeiről. Ki lenne erre szakavatottabb, mint a megválasztott győri képviselő?

Az államtitkár úr elmondta, hogy utoljára 2016-ban járt itt az Országgyűlés előtt nemzeti emlékhellyé nyilvánító törvény, és 16 ilyen nemzeti emlékhely található Magyarországon.

Mivel az már négy éve volt, idézzük fel, hogy mi is ez, hiszen a nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzeti, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel azzá nyilvánít.

Azt gondolom, hogy az indoklás is kifejezetten jól elmondja, hogy a nemzeti emlékhelyek védelme és ‑ ami nagyon fontos ‑ hozzáférhetővé tétele közérdek, így ebben közre kell működnie állami szerveknek, önkormányzati szerveknek, egyházi jogi személyeknek, civil szervezeteknek, különböző természetes személyeknek, történeti intézeteknek. Azt gondolom, hogy mindenkinek van feladata a nemzeti emlékhelyek ápolásában és az utókornak való megőrzésében, hiszen ha ezekre a történelmi helyekre gondolunk, akkor sokszor eszünkbe jut az a szó, hogy örökség.

Ez az az örökség, amelyet őseink építettek, és kalandos, sokszor nehéz, de mégiscsak dicső történelem ‑ ahogy ezt a képviselőtársam is felemlegette ‑ folytán vagyunk most itt a XXI. században, és próbáljuk meg megőrizni ezt az örökséget. Tehát ez az örökség nemcsak örökség, hanem jövő is, hiszen nekünk itt a magyar Országgyűlésben is kiemelt feladatunk, hogy ezeket az épített örökségeket, kulturális, szellemi, lelki örökségeket megőrizzük az utókornak, és ezáltal az örökség jövővé is váljon, és kiemelt felelősségünk van abban, hogy hogyan ápoljuk ezeket az emlékeket, hogyan ápoljuk ezeket az emlékhelyeket, hogyan óvjuk, hogyan védjük és hogyan támogatjuk.

Ezért azt gondolom, hogy kiemelt jelentősége van a mostani törvényjavaslatnak. Hiszen az ezeréves magyar állam a keresztény értékeinek köszönheti fennmaradását, ezeréves történelmét, és számunkra az ezeréves kereszténység emlékének megőrzése, védelme kiemelt jelentőségű feladat, mely a helyi műemlékek fejlesztésén túl nyilvánvalóan előmozdítja a belföldi turizmust, valamint a hitüket megélni kívánó hívőket is méltó körülmények között tudják fogadni a jó állapotú egyházi intézmények, zarándokhelyek.

Az elmúlt tíz évben számos jelentős vallási, történelmi nevezetesség megújult az országban, amelyeket ‑ a számok alapján is látható ‑ szívesen keresnek fel magyar és külföldi turisták is. Többek között megújult a Zirci Ciszterci Apátság történelmi épületegyüttese, rekonstrukción esett át a több mint ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság, 2016-ban átadásra került az Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpontja, amely páratlan gyűjteményével gazdagítja a város turisztikai látnivalóit, és így tovább. Számtalan helyen az országban egyházi, vallási, múltunkhoz és jelenünkhöz kapcsolódó épületegyüttes és turisztikai látványosság újult meg.

A mostani törvényjavaslat a győri Káptalandombot kívánja felvenni a nemzeti emlékhelyek listájára, ami Győr kiemelkedő jelentőségű és egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része. A Kisalföld fővárosának ezen részén található a város műemlék látnivalóinak a zöme, olyan hitéleti, történelmi, művészeti épületegyüttesek helyezkednek el, mint a győri bazilika, Püspökvár, Szent László Látogatóközpont, az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár vagy a Hittudományi Főiskola. Ezeket a látnivalókat ‑ én magam is tapasztaltam több alkalommal, ahogy a képviselőtársam is elmondta ‑ több százezren keresik fel minden évben, Győr turizmusának jelentős motorját a Káptalandomb adja.

A Káptalandomb a keresztény értékek mellett a magyar történelem meghatározó emlékeit is őrzi, itt található Szent László hermája, amely a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország egyik legjelentősebb szakrális emléke. Mindezen okok miatt a győri óváros Káptalandomb részének nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, azt gondoljuk, nemcsak a győriek, hanem az egész magyarság érdeke és közös kincse, tehát a KDNP-frakció támogatja a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Nacsa Lőrinc — 2020-03-10, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/111-155.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-111-155,
  title = {Nacsa Lőrinc — 2020-03-10, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/111-155.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}