Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportjának részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Emlékezetes esztendő volt számunkra 2011, különösen ennek az évnek az első hat hónapja, amikor is Magyarország úgymond átesett az európai uniós tűzkeresztségen akkor, amikor hazánk töltötte be a történelem során elsőként az Európai Unió Tanácsának az elnökségét.

Ambiciózus fél év és elnökség volt ez számunkra, aminek munkájából a kormány alaposan kivette a részét, ugyanakkor azt is mondhatnám, hogy az Országgyűlés képviselői is megdolgoztak ezért a sikerért. Egy olyan elnökség volt ez, ami programjával, úgy hiszem, maradandót alkotott az Unió történetében, ami kilenc év után is kiállta és kiállja az idők próbáját. Hiszen, ahogy visszaemlékszem, az egykori sok-sok méltatlan támadás mellett és ellenére is sikerült megvalósítani azokat a célokat, amelyeket a magyar elnökség kitűzött maga elé. Ilyen programpont volt például a horvát csatlakozási folyamat lezárása, amely 2011 júniusának utolsó napjaiban sikerült, és ez tette lehetővé Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozását 2013. július 1-jén. Nyugodtan állíthatom, tisztelt elnök úr, ha ez nem történik meg az elnökségünk alatt, akkor Horvátország uniós tagsága beláthatatlan késedelmet szenvedett volna.

Ma már büszkék lehetünk arra, hogy Horvátország immáron hetedik éve tagja az Európai Uniónak, és ez nagy előrelépés, nemcsak a déli szomszédunk, hanem Magyarország javát is szolgálja.

(14.30)

És a következő nagy lépés a teljes körű horvát integráció érdekében a déli szomszédunk csatlakozása a schengeni övezethez, amely lehetővé tenné a személy- és áruforgalom ellenőrzésmentes áthaladását a déli határon.

Tisztelt Elnök Úr! Mindazonáltal a horvát csatlakozásnak számos jogi következménye volt és van, tudniillik, ahogy államtitkár úr is említette, át kell vezetni ezt az örömteli változást számos megállapodáson, dokumentumon. És az is igaz, hogy a most tárgyalt két megállapodást számos hasonló ilyen törvényjavaslat előzte már meg.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatok tárgyalása mostanra, azt is mondhatnám, hogy szinte rutinszerűvé válik, és láthatjuk, hogy ez a folyamat meglehetősen hosszú időt vesz igénybe. Úgy vélem, a magyar törvényhozás a maga részéről annyit tehet, hogy a jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot minél hamarabb fogadja el, ezzel is támogatja a horvát felet a vállalt kötelezettségei teljesítésében. Erre figyelemmel, tisztelt elnök úr, a Fidesz-frakció ezt a két törvényjavaslatot támogatja, és az Országgyűlés számára elfogadásra ajánlja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A praktikus okok mellett, úgy vélem, hogy egyfajta szimbolikus jelentősége is van ennek a támogatásnak, a magyar-horvát kapcsolatok ugyanis kifejezetten pozitív irányba fejlődnek, szoros, többrétegű kapcsolatrendszer fűz minket a soros elnöki posztot betöltő országhoz. És a legfrissebb siker, hogy kereskedelmi kapcsolataink szárnyalnak, tavaly megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja, mintegy 2,5 milliárd eurót meghaladó összegről beszélhetünk. És ugyancsak ilyen pozitív fejleményről kell említést tennem, a fiumei egyetemmel kötött, a magyar nyelv és kultúra oktatásáról szóló együttműködési megállapodásról. Tehát egyértelműen látszik, hogy a polgári kormány kitartó munkájának köszönhetően szoros jószomszédi viszonyt építünk Horvátországgal.

A javaslatok margóján érdemes röviden szólni az izraeli-magyar kapcsolatokról is, tisztelt elnök úr. A közel-keleti térség ezen stratégiailag kulcsfontosságú szereplőjével, úgy hiszem, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy nagyon jó kapcsolatokat ápolunk, melyet közös értékeken alapuló, szoros kormányközi és politikai együttműködés jellemez. Úgy vélem, hogy ennek az egyik legkiválóbb példája a közösen elutasított ENSZ globális migrációs csomag.

A politikai együttműködésen túl az oktatási és képzési együttműködés, valamint az innováció és a védelmi ipar terén is nagy potenciált hordoznak kapcsolataink.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bilaterális kapcsolataink mellett szeretnék pár szót ejteni az euromediterrán partnerség jelentőségéről is. Ez a három pillérre épülő együttműködés, amely még, ha jól emlékszem, 1995-ben vette kezdetét, egy új, regionális kapcsolatrendszer alapjait fektette le. És úgy vélem, hogy minden szempontból az Unió egyik legdinamikusabb vállalkozásai közé sorolhatjuk ezt, elég csak azt a szempontot figyelembe vennünk, hogy Izraelt és számos arab országot is magában foglal, és ezzel egyfajta lehetőséget teremt egy inkluzívabb dialógusra. Ennek az együttműködésnek, ha lehet azt mondanom, ma mindennél nagyobb jelentősége van, látva a térségi államokat érő közös kihívásokat, ezért úgy vélem, hogy fontos felhívni a figyelmet az euromediterrán partnerségben rejlő kiaknázatlan lehetőségekre is.

Tisztelt Képviselő Úr! 2004 óta a magyar Országgyűlés is kiveszi a részét az említett partnerség parlamenti dimenziójának a területén. 2010 óta ‑ mint a magyar Országgyűlés euromediterrán parlamenti delegációjának a vezetője, ezt csak megerősíteni tudom ‑ az Országgyűlés képviselői a pártállástól függetlenül kiválóan végzik a munkájukat ezen a területen, amit ezúton is szeretnék megköszönni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül a dél-koreai-magyar kapcsolatokról is szólnom kell. Az köztudott, hogy az országaink között több mint 31 éve áll fenn újra diplomáciai kapcsolat, és büszke vagyok arra, hogy 1990 őszén én voltam az első képviselője a szabadon választott magyar Országgyűlésnek, aki látogatást tett a Koreai Köztársaságban. Úgy vélem, hogy a parlamenti kapcsolatok területén ez a látogatás volt talán az az esemény, ami egy új lendületet hozott az akkor még kezdetleges kapcsolatokban, ami kezdett kifejlődni a két ország között. Azóta egy erős és meghatározó kapcsolatrendszer épült fel, amit a kölcsönös barátság és együttműködés jellemez.

Dél-Korea a világ egyik legnagyobb és leginnovatívabb gazdasága, és a kormány keleti nyitás politikájának egyik központi szereplője.

Tisztelt Elnök Úr! A Koreai Köztársaság bízik Magyarországban, a kapcsolataink továbberősítése érdekében 2019 novemberében avathatták fel a Koreai Kulturális Központ új épületét. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem azt is, hogy decemberben tartotta meg a harmadik ülését a magyar-koreai gazdasági együttműködési vegyes bizottság, amelynek peremén a magyar kormány stratégiai megállapodást kötött a koreai fejlesztési bankkal, ami így régiós központot nyitna Magyarországon, illetve tovább ösztönözné a koreai befektetéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében a fentiekre figyelemmel kérem, hogy a két törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)