{"cycle": 41, "id": "111-121", "date": "2020-03-10", "ulnap": 111, "seq": 121, "speaker": "dr. Lőrinczi Zoltán", "p_azon": "l045", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/9471 A Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről", "iromany": "T/9471", "duration_s": 353, "position": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "chars": 4614, "paragraphs": ["DR. LŐRINCZI ZOLTÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország Kormánya következetesen arra törekszik, hogy országunk kétoldalú kapcsolatait dinamikusan fejlessze, minél több állammal mélyítse el kapcsolatrendszerét. A nemzetközi szerződések létrehozása során jogos elvárás, hogy az érintett megállapodás egyszerre legyen kedvező az állampolgárok számára, és mozdítsa elő a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat is.", "A Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezmények megfelelnek ezen célkitűzéseknek. Egyezményeink biztosítják az állampolgárok és biztosítottak szerzett jogainak megőrzését, valamint jogosultságaik érvényesítését olyan esetekben, amikor a nemzeti jog önálló alkalmazása miatt erre nincs lehetőség, és emellett a biztosítás kérdéseinek rendezésével a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat támogató hatást is kifejtenek.", "Magyarország az Oroszországi Föderációval mint kiemelt partnerével is ilyen megállapodást írt alá 2019. október 30-án Budapesten. A hosszú és összetett tárgyalási folyamat eredményeként kiegyensúlyozott, az arányos teherviselés elvén alapuló nemzetközi szerződés jött létre, amely új perspektívát ad országaink hosszú múltra visszatekintő szociális biztonsági kapcsolatainak.", "Új egyezményünk elődjeként még 1962-ben, lényegesen eltérő feltételrendszerben és elvek mentén és más gazdasági-társadalmi viszonyokat szolgáló megállapodás jött létre, akkor a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Az úgynevezett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény azonban már a rendszerváltás idején sem felelt meg a kor elvárásainak, és a kétoldalú kapcsolatok dinamikus változása miatt az elmúlt évtizedek során egyértelműen elavulttá is vált.", "A modern szociális biztonsági egyezmény szakít a területi elv alkalmazásával, amely szerint az ellátást, járulékfizetéstől függetlenül, annak az országnak az illetékes intézménye fizeti, amelynek területén a jogszerző állandó lakhellyel rendelkezik. Ezen elv mentén az évtizedeken keresztül történő alkalmazás a szerződő felek között különösen Magyarország számára jelentett aránytalan költségvetési terhelést. Az ellátások nyújtásáért immár nem a lakóhely, hanem a biztosítás, azaz a járulékfizetés helye szerint az illetékes állam a felelős.", "Az új szabályozás további fontos vívmánya, hogy változott az egyezmény tárgyi hatálya alá tartozó ellátások köre, így az elődjétől eltérően nem terjed ki a szociális ellátásokra ‑ azaz a segélyekre ‑, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira sem. Magyarország tekintetében a nyugdíjak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a baleseti járadék tartozik ezen egyezmény hatálya alá. Az állampolgárok szempontjából az egyezménynek kiemelt jelentősége az, hogy olyan esetekben, amikor a szerződő felek nemzeti jogának önálló alkalmazása a jogosultság hiánya miatt nem teszi lehetővé az ellátás megállapítását, az új szabályok felhatalmazzák az eljáró hatóságokat arra, hogy a két ország joga szerint szerzett biztosítási idők összeszámításával az adott országra eső teher arányában állapítsanak meg ellátásokat.", "A jogszerzés elősegítése révén elkerülhető, hogy az életük során mindkét országban dolgozó személyek elessenek az egyezmény hatálya alá tartozó ellátásoktól csak azért, mert az adott országban önmagában nincs meg a nyugdíjjogosultságot megteremtő szolgálati idejük. Az állampolgárok érdekeinek és szerzett jogainak védelme mellett az egyezmény világosan rögzíti, hogy a hatálya alá tartozó személyek tekintetében melyik szerződő állam joga alkalmazandó, főszabályként a munkavégzés helye szerinti országot megjelölve. Ezzel az állampolgárok számára fontos hozadékként a kettős járulékfizetés elkerülhető a szerződő országokban.", "(13.30)", "Az alkalmazandó jog részletszabályai, beleértve a gazdasági indokok alapján kivételként alkalmazható kiküldetés intézményét is, a szerződő felek gazdasági szerepvállalói közötti kapcsolatok, a kölcsönös beruházások élénkítését is tovább segítik. Magyarország Kormányának meggyőződése, hogy az Oroszországi Föderációval jelenleg alkalmazott elavult egyezmény új szociális biztonsági egyezménnyel történő felváltásával állampolgáraink számára kedvező és méltányos jogi keretet fektetünk le, továbbá hozzájárulunk a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kifejlesztéséhez, kiteljesítéséhez is. Ezen kiemelt jelentőségére tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a magyar-orosz szociális biztonsági egyezményt kihirdető törvénytervezetet kedvező fogadtatásban részesítse. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}