Hajdu László (DK)

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma a napirend előtti hozzászólások és számos frakció hozzászólása is a koronavírus elleni védekezésről vagy az arról szóló véleményekről üzentek a nyilvánosságnak. Én is tulajdonképpen ezt választottam, noha gondolhattam volna, hogy a mai napon sokan fognak erről a témáról szólni. Mégis úgy érzem, muszáj megemlítenem, hogy mit is csinál Budapest, Magyarország fővárosa, az önkormányzatai milyen felelősséggel tudnak e védekezésben részt venni és segíteni az országot.

Szeretném előrebocsátani, hogy decemberben jöttek a hírek, hogy Kínában azonosították ezt a vírust, és már január első napjaiban az áldozatokról is híreket kaptunk. Majd pedig hallhattunk karanténról és sok minden egyébről, amit eddig nem ismertünk, és hogy három tartományban szabályosan rendkívüli állapotot hirdettek ki. Volt szerencsém látni az Interparlamentáris Unió szervezésében a kínai nagykövetségnek egy videófilmjét is, hogy hogyan védekeznek. Tehát körülbelül négy hónapja ismerjük, hogy a koronavírus elindult és fertőz. Mindenki sejtette, tudta, hogy semmilyen határ nem állít ennek akadályt, és ez akár ide is eljuthat. Leginkább tudhattuk akkor, amikor már Dél-Koreában, Iránban, majd aztán ilyen közeli országban, mint Olaszország, is megjelent. Úgy érzem, hogy nagyon lassan reagáltunk, nagyon lassan reagált a kormány, különösen a kormányzat, akik ezért felelősek voltak, mindenekelőtt szakmailag és a struktúra felépítésében is.

Az önkormányzat, Budapest önkormányzata, szintén felelősséget érzett ebben a tekintetben, ezért már február elején az önkormányzatok összejöttek, mindenekelőtt a polgármesterek, és megbeszélték azokat a teendőket, amelyek Budapest kerületeiben jelennek meg feladatként. A járóbeteg-ellátást illetően a kerületeké ez a feladat. Úgy gondolom, hogy előbb eszméltek Budapest kerületei, mint ahogyan eszméltek talán a kormányzat részéről, hiszen sokkal később alakult meg az országos operatív testület, nem is beszélve arról, hogy nem is a szaktárca, hanem a Belügyminisztérium fogja ezt össze, noha nincs jelentősége, hiszen az intézkedéseken van a hangsúly.

Az önkormányzatok ezen a megbeszélésen ‑ természetesen mind a 23 önkormányzat invitálva volt, kevésbé a főváros, hiszen a fővárosnak nincs járóbeteg-ellátási feladata, néhány kormánypárti polgármester is megjelent ‑ a lényeget tekintve egyezségre jutottak, hogy ki milyen típusú feladatban vesz részt. Noha erre instrukció akkor még nem érkezett, legalábbis az az ígéret volt, hogy minden rendben van, mindenre fel vagyunk készülve, minden védőeszköz rendelkezésünkre áll, amikor is kiderült, hogy az az 1,2 millió szájmaszk mindössze néhány napra elegendő készlet, és ebből a háziorvosokhoz nem is fog eljutni semmi, hiszen az egészségügyi ellátásban, különösen a fekvőbeteg-ellátásban, akik majd a védekezésben részt vesznek, azok számára sem jut, nemhogy még az utca emberének, az állampolgároknak.

Azt gondolom, tanulság, hogy előbb eszmél a város önkormányzata a teendőket illetően, és érez olyan látványos felelősséget, amiből intézkedés is megjelenik, hiszen a kerületi önkormányzatok honlapján végtelenített filmeken a teendőket folyamatosan lehet látni, és sokkal később jelent meg a magyar kormánynak az a honlapja, amit ma már meg lehet tekinteni. Azt hiszem, azt a hatalmas pénzt, amit különböző országimázsokra fordítottak, azt gondolom, talán más célokra is lehetne használni, idefordíthattunk volna.

Szeretném megemlíteni, hogy az önkormányzatok előtt való tisztelgésként is gondoltam ezt a hozzászólásomat, mert az önkormányzatok felelőssége ebben a városban, ahol ekkora turizmus van, ekkora népesség van, előbb megmozdult, mint a saját kormányunké. Köszönöm szépen.