Burány Sándor (Párbeszéd)

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nap mint nap halljuk a diadalmas híradásokat az átlagbérek növekedéséről. Ez remek, valóban remek. Ki ne szeretne ilyen jó híreket hallani? Amikor viszont a választópolgárokkal beszélek, döbbenten hallgatják ezeket a számokat, mondván, ennyi pénzt ők még soha nem láttak a fizetési papírjukon. Hogyan is lehetséges ez?

Az tény, hogy sokaknak nagyot nőtt a jövedelme. A magyarországi privát bankárok által kezelt vagyon több mint 20 százalékkal gyarapodott 2019-ben, immár közel 45 ezer ügyfélszámlán csaknem 5700 milliárd forint volt. Csakhogy, tisztelt hölgyeim és uraim, vigasztalja‑e ez azokat, akik a létminimum alatt élnek, akik mintegy a népesség harmadát, még egyszer mondom, harmadát jelentik? És ezt sem a KSH-tól tudjuk, hanem a Policy Agendától, hiszen a KSH jó ideje felhagyott a létminimum számításával, mivel túlságosan kínosak voltak a számok.

A KSH átlagjövedelem-számítása egyébként több sebből vérzik. Ez a statisztika ugyanis 1,7 millió munkavállaló ‑ még egyszer: 1,7 millió munkavállaló ‑ keresetével egyáltalán nem foglalkozik, éppen az öt fő alatti vállalkozásoknál dolgozókkal nem foglalkozik, akikről egyébként sejthető, hogy átlag alatti a bérezésük. Korábban elhangzott egy olyan ígéret, hogy a KSH átáll az adóhatóság adatbázisára, így az adatok teljes köréből számítják majd az átlagbéreket, ez azonban a mai napig nem történt meg.

Pedig az adatokból, ha részletesen megnézzük őket, egy egészen más kép rajzolódik ki. A számok világosan mutatják a döbbenetes valóságot: közel 1,3 millió embernek, a dolgozók több mint egynegyedének kisebb a fizetése a minimálbérnél. Az pedig még a KSH számaiból is kiolvasható, hogy a dolgozók háromnegyede az átlagbér alatt keres. Sőt, az egyenlőtlenség olyan méreteket öltött, hogy a legjobban kereső 10 százalék összesen annyit keres, mint amennyit a dolgozók kevesebbet kereső kétharmada összesen hazavisz. Ilyen egyenlőtlenségek mellett az átlagbér nem mutat semmit.

Kérdezem tehát államtitkár urat, hogy mikor fogja a KSH az adóbevallásokból kiszámítani a különböző bérstatisztikákat. Mikor fogja közölni a ma már semmire sem használható matematikai átlag mellett vagy ahelyett a valóságot sokkal jobban tükröző medián értékeket? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)