{"cycle": 41, "id": "11-53", "date": "2018-06-25", "ulnap": 11, "seq": 53, "speaker": "Tállai András (Fidesz)", "p_azon": "t002", "faction": "Fidesz", "kind": "interpelláció szóban megválaszolva", "role": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "event": "Interpelláció megtárgyalása I/645 Mikor kíván a Kormányzat gátat szabni a bankszektor profitéhségének?", "iromany": "I/645", "duration_s": 242, "position": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "chars": 3257, "paragraphs": ["TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2017-es banki nyereséget emelte ki.", "(14.40)", "Érdekes módon nem beszélt a 2014-es banki eredményekről, a 2015-ösről és a 2016-osról. 2014-ben a bankszektor jelentős veszteséget könyvelhetett el, de ugyanígy 2015-ben is, és 2016-ban pedig nem volt nyereségük.", "Hogy ez minek köszönhető, ezt nyilván ön is tudja. Annak köszönhető, hogy a Fidesz-kormány a devizahitelezési válságot megoldotta. (Moraj a Jobbik padsoraiból.) Ennek egyik következménye volt, hogy a bankoknak 1000 milliárd forintot kellett jóváírniuk a hitelt felvevőknek, azért, mert az árfolyamnyereséget rosszul könyvelték el, illetve a szerződéseket - ezt a bíróság is kimondta - egyoldalúan könyvelték el, egyoldalúan értelmezték. Ezért 1000 milliárd forintba került ebben a három évben a bankoknak ez a manőver.", "Tisztelt Képviselő Úr! Ha kicsit utánanézünk a 2016-os banki eredményeknek, akkor kiderül, hogy nem igaz, amit ön mond, hogy a bankok nyeresége 2017-ben azért lett az előző évekhez képest magas, egyáltalán azért lett nyereség, mert azt a magyar magánszemélyek, a magyar vállalkozások fizették meg a bankoknak. Ha utánajár ennek, akkor ön is rájöhet, hogy a jelentősen megképzett céltartalékokból értékvesztést tudtak visszaírni 2017-ben a magyar bankok, amely a nyereségük egynegyedét, egyharmadát képezte, tehát ez egy könyvelési manőver volt.", "Azontúl azt is el kell mondani, hogy az egyik bank jelentős osztalékot kapott külföldi leánybankoktól, aminek semmi köze a hazai bankok működéséhez, és ez annak köszönhető, hogy régiós terjeszkedése volt az adott banknak. A bankok maguk elmondják, hogy a kamatozásból eredő nyereségük, a hitelezés és a betétek közötti különbség egyre csökken. A jövedelmezőségüket ugyancsak javította, hogy a működési kiadási költségeken jelentősen tudtak javítani a bankok. Azt gondolom tehát, hogy ez a kép, amit ön felfest, csalóka, és nem fedi a valóságot.", "Ami pedig a banki különadót illeti, szeretném önnek elmondani, hogy Magyarország 2010-ben már bevezette a banki különadót. Ha hiszi, ha nem, 14 európai uniós ország követte még ebben Magyarországot. Igaz, hogy az elmúlt évben csökkent a bankadó mértéke, de azt is tudnia kell, hogy ezzel a 0,21 százalékkal az Európai Unióban még mindig a legmagasabb terhet szabja ki Magyarország a bankokra. Nem véletlenül kérték a bankok, hogy csökkentse a magyar állam, a magyar kormány a bankadónak a mértékét.", "Ami a tranzakciós illetéket illeti, itt jó hírrel szolgálhatok, hiszen a beterjesztett adótörvény lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek 20 ezer forintig illetékmentesen tudják majd a pénzügyi műveleteiket, a lakossági átutalásokat elvégezni. Ezzel, azt gondolom, ezen a területen valamennyire előre tudunk lépni.", "Azt hiszem, hogy az ön által elmondottak nem valósak, hiszen ön is azt mondja: nem vitatjuk, hogy a mikro- és makroszintű gazdaság fejlődéséhez szükség van egy stabil és kormányzati gazdaságpolitikát támogató bankszektorra. Na, mi pontosan erre törekedtünk az elmúlt évben, hogy működőképest bankrendszer legyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Magyarországon, ami teljesült. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)"]}