Dr. Bősz Anett (DK)

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Előrebocsátom, hogy tisztában vagyok azzal, hogy az árstabilitás őre a nemzeti bank, nem pedig a mindenkori magyar kormány. Ezzel együtt a Pénzügyminisztériumnak is kötelessége foglalkozni ezzel, különösen azért, mert a forintromlás, illetve az infláció együttes hatásának eredője, hogy romlik a reálbérek értéke.

Hétéves csúcson az infláció, történelmi mélyponton a forint. Ez a két tényező pedig külön-külön és együttesen is rendkívül rossz hatással van a magyar fogyasztókra. Az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerárak inflációja magasabb volt, mint az átlagos infláció, a bevásárlási árindex mára elérte a 7,6 százalékot. Ez közel kétszeres drágulási ütemet jelent összehasonlítva az átlagos fogyasztói árnövekedéssel.

(14.50)

A feldolgozott tejtermékek mindegyike magasabb árnövekedési ütemet produkált, még az élelmiszerek átlagos inflációjánál is. A feldolgozott hústermékek, a lakásbérleti díjak, a friss hazai, valamint a déligyümölcsök mind 10 százalék fölötti árnövekedést (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) tudnak maguk mögött az elmúlt egy évben.

Az alapvető fogyasztói jószágkosár ilyen mértékű árnövekedése miatt tömegek érzékelik, hogy ugyanabból a pénzből, amiből egy évvel ezelőtt egy kiló sertéshúst tudtak vásárolni, ma alig 80 dekát. A kenyér és a pékáru esetén ugyanabból a pénzből, amiből egy éve még egy kilót tudtak vásárolni, ma 85-90 dekát tudnak megvenni. Az importtermékek árát jelentősen növelte a történelmi mélypontra süllyedt forint, és igen nyugtalanító a tény, hogy elemzők szerint az árfolyam az euróval szemben 350 forint fölé is emelkedhet hamarosan.

Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, milyen tervei vannak a kormánynak a magas infláció és a gyenge forint hatásainak kivédésére. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a DK és az LMP padsoraiból.)