Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, de hát nem volt más választása elnök úrnak a házszabály szerint, mint hogy megadja nekem a szót. (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokban.) Ma Magyarországon sokféle válságról beszélhetünk, de az egyik, ami a fiatalokat, a mai fiatalokat érinti, az a lakhatás problémája. Ma Magyarországon több mint 1,7 millió 18 év alatti gyermek él. Ha megnézik a statisztikai adatokat, akkor azt látjuk, közel 900 ezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik már több mint 18 évesek, de még mindig a szüleikkel élnek.

Hogy egy kicsit pontosabban mondjam önöknek, a 19-25 év közötti korosztály esetében 528 ezer fiatalról, a 26-30 éves korosztályban 226 ezer fiatalról, a 31-35 éves korú fiatalok körében 131 ezer fiatalról beszélünk, akik még a mai napig kénytelenek a szüleikkel élni. Ha megnézzük a szerepeket, akkor azt látjuk, hogy a fiúk körében 10-15 százalékkal magasabb azoknak az aránya, akik a szüleikkel élnek, mint a lányok esetében. Nagyon sokszor azt mondják, hogy ez az a tendencia, amikor arról beszélünk, hogy kényelmi okokból élnek a fiatalok ilyen sokáig otthon. De ha megnézzük a számokat, akkor látjuk, hogy ez nem igaz.

Ma az első lakáshoz jutás az egyik legnagyobb problémát okozza a fiataloknak. Ma azt mondja a kormány, hogy házasodjál, szüljél három gyermeket, és akkor majd fogsz kapni támogatást. Na de az első gyereknek is meg kellene, tisztelt képviselő urak, születni, és ezt kérdezem, államtitkár úr, hogy a kommunikáción kívül mi az a hatékonyság, amivel tudnák növelni azt, hogy a fiatalok minél hamarabb lakáshoz juthassanak. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)