Csárdi Antal (LMP)

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat ingyenes közterület-használatot kíván biztosítani a kiemelt kormányzati beruházások kivitelezőinek. Teszi mindezt úgy, mintha az önkormányzatok nyerészkednének; teszi mindezt úgy, mintha tisztességtelenül kérnének pénzt az önkormányzatok a közterület-használatért.

Előttünk fekszik a Fidesz-KDNP újabb szégyenteljes törvényjavaslata: szégyenteljes, mert hazugságra épül, szégyenteljes, mert hazug lejáratásra kívánják felhasználni a kormánypropagandán keresztül, és szégyenteljes, mert a magyar közigazgatás alapjait, az önkormányzatokat és ezen keresztül az állampolgárokat károsítják meg vele. De menjünk sorba! Azt gondolom, hogy itt sok képviselőtársam nincs tisztában a tényekkel, és engedjék meg, hogy elmondjam ezeket.

Ez a törvényjavaslat bűnben fogant, hiszen Kocsis Máté frakcióvezető úr a következő kommunikációs hadjáratot indította el a közösségi oldalán. Úgy fogalmazott: a Ráday utcai református kollégium tragédiája keltette életre a javaslatot. Ezt erősítették meg a kormánypárti hozzászólók is. De az igazság az, hogy nem a kollégium felújítási munkái miatt van előttünk ez a törvényjavaslat, hanem a Duna Aszfalt Kft. mint kivitelező által kért, de meg nem kapott ingyenes közterület-használat okán, valamint a kormány terveiben szereplő egyéb kiemelt beruházások miatt. Ne felejtsük el, hogy a református kollégium felújítása nem kiemelt kormányzati beruházás, és mint ilyen, ez a törvény elfogadása esetén sem vonatkozik rá. Ez az igazság, tisztelt képviselőtársaim!

De Kocsis Máté folytatja az ezzel kapcsolatos kommunikációját. Ő úgy fogalmaz, hogy az újjáépítés kisebb-nagyobb adományokból ‑ most elhangzott, hogy mintegy 100-150 millió forintnyi adományból ‑ kezdődhet el. Ez is hazugság, tisztelt képviselőtársaim, mert a beruházásnak a gerincét az az 5 milliárd forintos állami forrás biztosítja, ami egyébként adóforintokból van kifizetve. Úgy fejezi be Kocsis Máté, hogy százmilliós közterület-használati díjat szedne be a IX. kerületi önkormányzat. Jelen pillanatban ez is hazugság. (Nacsa Lőrinc: Nem!) Döntés született a kollégium felújításával összefüggésben egy 30 milliós (Nacsa Lőrinc közbeszól.) közterület-használat kapcsán úgy, hogy valóban ez a 30 millió forint már tartalmazza az önkormányzat által biztosított kedvezményt is. Ugyanakkor szerintem érdemes észrevenni a Duna Aszfalt Kft. tulajdonosának, Szíjj Lászlónak a szerepét, mert vissza fogok még térni azokra a kormányzati beruházásokra, amelyekben ő is szerepel.

A Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László Magyarország tizedik leggazdagabb embere, a vagyonát 110 milliárd forint körülire becsülik, és kimutatható, hogy az ő vagyona is 2010 után indult szárnyalásnak. Pontosan látjuk, hogy Szíjj László tulajdona a Közgép 30 százaléka, az MKB egyharmada, amit egyébként Matolcsy György unokatestvérétől vásárolt, de a NER-kötődését az elnyert tenderek mellett az is bizonyítja, hogy cége, a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. számos közbeszerzést nyert közösen Mészáros Lőrinc cégeivel, sőt most már ott tartunk, hogy Bulgáriában közös céget hoztak létre vasútépítés célra.

Álságos hazugság, tisztelt képviselőtársaim, álságos hazugság bármely kiemelt beruházást úgy feltüntetni, mintha a kivitelezők, az építők az egyház vagy az állam két szép szeméért végeznék el a munkát! Kérem tisztelettel, ezek a kivitelezők ugyanúgy profitot zsebelnek be, mint minden más, piacon működő szervezet; igaz, hogy azt pontosan tudjuk, bizonyítva van, hogy az állami beruházások kapcsán az a profithányad sokkal magasabb, mint a piaci átlagos profithányad szokott lenni. De végül is pontosan tudjuk, hogy sem Mészáros Lőrincnek, sem Garancsi Istvánnak, sem Szíjj Lászlónak nem a szél hordta össze a vagyonát 2010 óta.

De mi a valódi cél, ha nem ez? És azt gondolom, hogy egyértelműen bebizonyítható, hogy a valódi célja ennek a törvényjavaslatnak, hogy forintmilliárdokat takarítson meg a NER házi kivitelezőinek.

(16.10)

Ismerjük a tervezett kiemelt beruházások listáját. Az egyszerűség és Böröcz László kedvéért vizsgáljuk meg, hogy milyen IX. kerületi kiemelt beruházásokat tervez a kormány, és akkor azzal a felsorolással fogunk találkozni, hogy például az első számú: vasútvonal, déli Duna-híd korszerűsítése. Ugye, ehhez nem kapta meg a Duna Aszfalt az ingyenes közterület-használati engedélyt. A Budapest 3-as metró rekonstrukciója, a ráckevei H6-os HÉV, a csepeli H7-es HÉV, új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, Déli Városkapu-Budapest Diákváros fejlesztési program, budapesti atlétikai stadion, Hőgyes-Schöpf-Merei gyógyszerkutatási centrum. Ezek a tervezett kormányberuházások. (Nacsa Lőrinc: Szörnyű beruházások!) A kiemelt kormányberuházások. Nem a kollégium felújítása, ezek a tervezett kormányberuházások. Úgyhogy tisztában kell lennünk azzal, hogy itt ehhez szeretnének ingyenes közterület-használatot úgy, hogy egyébként tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a közbeszerzésen győztes cégek az ajánlatukban szerepeltetik, hisz szerepeltetniük kell a közterület-használat díját. Úgy, hogy pontosan tudjuk, hogy ha a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor sem lesz egyetlenegy forinttal sem olcsóbb sem a kollégium felépítése, sem a híd felújítása, és még azt gondolom, hogy a felsorolást nagyon hosszan, a vezérszónoki felszólalás terjedelmét jelentősen meghaladó módon folytathatnám. De úgy, hogy tudjuk, hogy az, ami Európában egy euróba kerül, az Magyarországon kormányzati beruházás keretében legalább, de volt már rosszabb is, de legalább 2,5 euróba fog kerülni.

És ehhez képest azt gondolom: miről is beszélnek kormánypárti képviselőtársaim? Mert példa erre a vizes vb, példa erre a Liget Budapest projekt. Emlékezzünk csak vissza, milyen, mondjuk úgy, hogy megkérdőjelezhető eszközöket vetettek be annak érdekében, hogy minden apró-cseprő akadályt elhárítsanak ezek elől a beruházások elől! Olcsóbb lett? Ha a vizes vb költségvetésére visszaemlékszünk, olcsóbb lett egyetlenegy forinttal is? Nem. Igaz, hogy legalább két és félszer annyiba került, mint ahogy az eredeti tervekben szerepelt.

Érdemes egy pillanatra elidőzni azon, hogy mekkora is az az összeg, amit egyik pillanatról a másikra elveszít egy önkormányzat, és engedjék meg, hogy ezt is a IX. kerület példáján keresztül mutassam be. Számítást végeztettem, melynek eredménye, hogy az imént felsorolt beruházások megvalósításához hozzávetőlegesen 103 436 négyzetméter közterület használata szükséges, és a jelenleg is hatályban lévő rendelet alapján a legolcsóbb díjtétellel számolva ez havonta, a beruházási időtartamot figyelembe véve, 141 707 320 forint. És ez a legolcsóbb díjtétellel van számolva. És amennyiben egy beruházást egyéves időtartamra terveznek ‑ és ugye, itt nagyberuházásokról beszélünk, tehát inkább fogja meghaladni az egy évet a beruházás időtartama ‑, akkor ki lehet mondani, hogy Ferencváros önkormányzata ezzel a mai tervezet elfogadásával 1,7 milliárd forintot veszít el. Ez egyetlenegy kerület ebben az országban, egyetlenegy település, pedig pontosan tudjuk, hogy közel 3200 település van ebben az országban. Ez az összeg, ami körülbelül a következő 2-3 évben veszik el az önkormányzat számára, lakosonként, csecsemőtől az aggastyánig 28 ezer forintot jelent. Ami azt jelenti, hogy családonként több mint 110 ezer forintot jelent. És igen, tisztelt hölgyeim és uraim, ekkora összegű extraprofitot kíván a kormány a mai döntéssel vagy a ma előttünk fekvő törvényjavaslattal az oligarchái zsebébe tömni. Igen, mert ne gondoljuk azt, hogy ez nem ott köt ki! Azt gondolom, hogy képviselőtársaim rendkívül látványos felháborodás keretében majd reagálni fognak erre a felszólalásra, de a tények tények, bármennyire is fáj.

Tisztelt Ház! Miért is van szüksége az önkormányzatoknak ezekre a bevételekre? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert kivéreztették, ellehetetlenítették az önkormányzatokat. Igen, az önök által oly nagyon dicsért feladatfinanszírozási rendszer, megvizsgálva néhány települési költségvetést, a következő eredményt mutatja. Óvodák működtetése kötelező önkormányzati feladat, körülbelül 55 százalékban finanszírozza a kormány a feladatfinanszírozás rendszerében, 100 százalék helyett. Hasonló a helyzet a bölcsődék üzemeltetésénél is, amit 100 százalék helyett körülbelül 45 százalékos mértékben finanszíroz az állam. A hiányzó összegeket az önkormányzatoknak a saját bevételeikből, tehát a fejlesztési forrásaikból kell kipótolnia. Kulturális feladatokhoz mintegy 10 százalékkal járul hozzá a tisztelt állam, míg a kötelező szociális feladatoknak az ellátását 70 százalékos mértékben finanszírozza nagyságrendileg.

Ehhez képest azt gondolom, hogy nem csoda az, hogy szerintem a legerősebb bizonyítéka az önkormányzati finanszírozási rendszer csődjének, hogy bár 2015-ben az állam átvállalta az önkormányzatoknak az adósságállományát, az ellenzékiséggel nem vádolható Tarlós István vezetése alatt ’15 és az őszi váltás között, tehát mintegy négy év alatt a húsz év alatt felhalmozott adósságnak a 70 százalékát újratermelte a Fővárosi Önkormányzat. És kedves képviselőtársam, ha ingatja a fejét, akkor, ha gondolja, a rendelkezésére bocsátom az átadás-átvétel kapcsán létrejövő iratokat, amelyek igazolják állításomat. (Font Sándor: Hány milliárd plusszal adták át?) Az adósságállomány… (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Ne csináld, hogy a kasszát összekevered az adóssággal!) Hmm…