Dr. Völner Pál (Fidesz)
2020-02-25 · 108. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 9:41 · Igazságügyi Minisztérium államtitkáraSzöveg8 975 karakter · 14 bekezdés · JSON
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy gyermek az utcán árulja magát, az olyan súlyos és mély problémát jelez a gyermek környezetével, társadalmi helyzetével kapcsolatban, amelyet szükséges megkülönböztetett figyelemmel kísérni, és különleges gyermekvédelmi ellátással kell kezelni. Az önök előtt fekvő T/9280. számú törvényjavaslat célja éppen ezért az, hogy megóvja a gyermekeket a szexuális kizsákmányolástól, és speciális védelmet biztosítson számukra.
A kormány elkötelezett a gyermekek jogainak védelme ügyében, ezért határozottan fellép annak érdekében, hogy valóban minden gyermek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemben és gondoskodásban részesüljön. Éppen ezért a javaslat egyik legfontosabb elemeként kifejezésre juttatja, hogy a 18. életévüket be nem töltött, szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó személyek nem bűnelkövetők, hanem a prostitúció és az ahhoz kapcsolódó jelenségek áldozatai, akik speciális védelmet igényelnek. Továbbá a javaslat elkötelezettségét fejezi ki a gyermekprostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinek szigorúbb büntetése mellett.
Az emberkereskedelem áldozatává vált és prostitúciós tevékenységet végző gyermek éppúgy komoly, speciális és szakmailag megalapozott segítségre szorul, mint például a pszichoaktív szer rabjává vált gyermekek. Evidencia, hogy egy gyermek nem önszántából dönt arról, hogy prostituáltnak áll, hanem az őt kihasználó személyek, rátelepülő környezete sodorják ebbe a helyzetbe. Vagyis egyszerűen nem fogadható el magyarázatként a prostitúciót folytató gyermekkorú személy esetében az önkéntesség, akkor sem, ha valamennyi érintett ezt meggyőzően és egybehangzóan állítaná.
Könnyen előfordulhat, hogy maga a gyermek nincs tudatában annak, hogy ő áldozat, sőt nem is érzi áldozatnak magát, és abban az esetben is, ha a kényszer nem látványos: anyagi javak megszerzése vagy valamilyen függőség motiválja.
(14.10)
Pusztán azért, mert a gyermekkorú személyt nem éri közvetlen és direkt fizikai fenyegetés vagy kényszer ‑ így például bántalmazás vagy szexuális erőszak ‑, attól még nem beszélhetünk a kiszolgáltatottság hiányáról. A gyermekprostitúció egyértelmű vészjelzés arról, hogy az adott gyermek nem megfelelő körülmények között nevelkedik, számára az egészséges testi, szellemi és lelki fejlődés lehetősége nem biztosított. Ezeket az eseteket azonnal meg kell vizsgálni, és a gyermekek jogainak érdekében fel kell lépni. Nemcsak az emberkereskedelem tárgyában született nemzetközi jogi dokumentumok, hanem a józan ész is azt diktálja, hogy a prostitúciós tevékenységet végző gyermek számára egy magasabb fokú védelmet, azaz a kizsákmányolás áldozatainak megfelelő védelmi szintet biztosítsunk. Az állam feladata, egyben kötelessége, hogy az embert ‑ és különösen a gyermeket ‑ dolog módjára kezelő, kizsákmányoló személyekkel szemben határozott, átlátható és hatékony fellépést biztosítson. A kormány nem fél ezt a feladatát teljesíteni, és a benyújtott törvényjavaslat által egy fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a kiszolgáltatott gyermekek fejlődéséhez szükséges védelmet és gondoskodást biztosítsa.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezen célok elérése érdekében négy törvény módosítására tesz javaslatot: a gyermekek védelmének, a szervezett bűnözés elleni fellépésnek, a szabálysértéseknek a tárgykörét szabályozó törvények, valamint a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek módosítására. A javaslat azokat a gyermekeket, akiket prostitúcióra kényszerítenek, nem szabálysértési elkövetőként, hanem az emberkereskedelem áldozataként kezeli. Esetükben, bár továbbra is tilos a szexuális szolgáltatásra történő felajánlkozás valamennyi formája, ennek megszegése azonban nem jár szabálysértési felelősségre vonással. A törvényjavaslat alapján az ilyen kiszolgáltatott helyzetbe került gyermekeket nem felelősségre vonjuk, hanem védelem alá helyezzük.
Ezzel összefüggésben a rendőrség központi szerepet fog betölteni, ugyanis az lesz a feladata, hogy az új, általános védelmi intézkedés keretei között beindítsa a specializált gyermekvédelmi ellátórendszer intézkedését. A gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekeket a törvényjavaslat elfogadásával a rendőrség már nem szabálysértési eljárás alá vonja, hanem azonnal a védelmükre leginkább alkalmas speciális és biztonságos gyermekotthonokban helyezi el. Az elhelyezés maximális 60 napja alatt a gyámhatóság megvizsgálja, hogy a gyermek nevelésbe vétele vagy más gyámhatósági intézkedés foganatosítása szükséges‑e a gyermek védelmének érdekében.
A javaslat további központi eleme, hogy a szabálysértési felelősség megszüntetése mellett fokozza, részben új alapokra helyezi és ezáltal szigorítja a gyermekeket kihasználó környezettel szembeni büntetőjogi védelmet. A kormány szigorú büntetőpolitikát érvényesítve módosítja az emberkereskedelem büntető törvénykönyvbeli tényállását, szigorítja a gyermekeket szexuálisan kihasználó bűnözők elleni büntetőjogi fellépést, valamint továbbra is konzekvensen érvényesíti áldozatvédelmi politikáját. A büntetési tételek szigorításával kifejeződik az is, hogy az emberkereskedelem olyan alapvetően sérti az emberi méltóságot, amely miatt indokolt az elkövetőket hosszabb ideig elszigetelni a társadalomtól. Így a bűncselekmény első alapesete három év helyett akár öt évig tartó szabadságvesztéssel, a második alapesete öt év helyett akár nyolc év szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény lesz. Az emberkereskedelem új törvényi tényállása kellőképpen átfogó és rugalmas szabályozást biztosít ahhoz, hogy a kizsákmányolás nemcsak szexuális területen, hanem más, különösen munkajellegű tevékenység esetén is megállapítható legyen, ezáltal biztosítva a hatékonyabb és szigorúbb fellépést minden kizsákmányoló tevékenységgel szemben.
A javaslat egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a kiszolgáltatott helyzet bármilyen célból történő kihasználása büntetendő. Ezért indokolatlan elkülönült cselekményként kezelni a kényszermunkát, a munkavégzésre kényszerítést. A sértett kizsákmányolása bármilyen célra irányulhat, akár munkavégzésre, munkajellegű tevékenységre, de akár jogellenes tevékenység folytatására is. Ezek a célok időben is változhatnak, vagy akár egymással párhuzamosan is felmerülhetnek. A valóságban azonban mindennek nem lehet jelentősége a cselekmény társadalomra veszélyességének megítélésében, ezért a javaslat a kizsákmányolás valamennyi formáját, így a kényszermunkát is egységesen az emberkereskedelem keretei között rendeli büntetni.
A kizsákmányolás céljai között a javaslat kiemelten kezeli a szexuális célú, valamint a szervkereskedelmi célú kizsákmányolást, amely cselekmények az emberi élet integritását súlyosan sértő és akár helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak. Ennek megfelelően az ilyen célból megvalósított kizsákmányolást a javaslat súlyosabban rendeli büntetni. A javaslat alapján hangsúlyosabbá válik, hogy a hatalmi alávetettségben élő személy az őt kizsákmányoló tevékenységre ‑ például prostitúcióra ‑ való rábeszélése épp olyan súlyos bűncselekmény, mintha erre erőszakkal kényszerítenék őt. Mindez azt jelenti, hogy nem szükséges fizikai erőszak ahhoz, hogy megvédjük a társadalom kiszolgáltatott rétegeit, és szigorúan büntessük azokat, akik mindezt kihasználják.
Az emberkereskedelem elleni hathatós fellépés azáltal válik teljessé, ha valamennyi kiszolgáltatott állapot fenntartását elősegítő emberi magatartást büntetőjogi értékelés alá vonunk. Ezért kell büntetni azt a személyt is, aki a más által alávetett helyzetbe helyezett személy tevékenységéből hasznot húz, legyen szó szexuális vagy bármilyen más jellegű munkáról, tevékenységről. Ennek feltétele természetesen az, hogy az ilyen jellegű tevékenység kihasználója tisztában legyen azzal, hogy a sértett egyben emberkereskedelem áldozata is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Összegzésként arra kívánnám felhívni a figyelmet, hogy a javaslat egyrészről a gyermekvédelmi, a szervezett bűnözés elleni és a szabálysértési törvény módosításával egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó gyermekek nem bűnelkövetők, hanem a gyermekprostitúció áldozatai, akik speciális gyermekvédelmi ellátást igényelnek. Másrészről a büntető törvénykönyv módosításával hatékonyabb és szigorúbb fellépést tesz lehetővé az emberkereskedelem és kényszermunka elkövetőivel, valamint a gyermeket szexuálisan kihasználó bűnözőkkel szemben.
Az elhangzottak alapján jól látható, hogy a javaslat átfogó szemlélettel kívánja jogi oldalról támogatni az emberkereskedelem elleni harcot és védeni annak áldozatait. Meggyőződésem, hogy a javaslat által bemutatott szabályozási célok valamennyiünk közös céljai, ezért kérem a tisztelt Házat és a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Völner Pál — 2020-02-25, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/108-109.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-108-109,
title = {Dr. Völner Pál — 2020-02-25, előterjesztő nyitóbeszéde},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/108-109.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}