Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy hihetetlenül álságos és hazug vitának vagyunk jelen pillanatban tanúi itt a parlamentben, hiszen aki miatt kialakult, létrejött ez a helyzet Magyarországon, aki ennek a felelőse, az egyértelműen a magyar kormány és a Fidesz-KDNP frakciója. 2016-ban éppen önök voltak azok, akik itt tőlem jobbra, szemben vannak, akik előterjesztették, akik ezt támogatták, akik megszavazták ezt a törvényjavaslatot, akik azt akarták, hogy ez Magyarországon bekövetkezzen. Most el lehet játszani a dicső lovagot, aki kiáll az igazság bajnokaként, harcol az igazságért, hogy mit akar Magyarországon a nép, ki lehet állni, igen, csak ezt önök okozták, önök voltak ennek az egész helyzetnek az okozói, és erre majd rá fogok világítani részletesen a felszólalásomban. (Dr. Vitányi István: Sötétség van!)

2015. március 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága volt az, aki elrendelte ítéletében, hogy Magyarországon változtatni kellene valamit, hiszen folyamatosan ítélte meg a kártérítéseket az Emberi Jogok Bírósága Strasbourgban. Ennek eredménye volt az, hogy 2016-ban a kormány benyújtotta a T/12179. számú törvényjavaslatot. Tehát a benyújtója ennek a kormány volt, az előadója maga dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter volt. Mit tartalmaz ez a törvényjavaslat, amely benyújtásra került? Hát, a kártalanítással foglalkozik: mikor is jár a kártalanítás, feltette ezt a kérdést, illetve válaszolt rá a törvénytervezet.

Ha nincs elkülönített illemhely az elítélteknek, ha nem megfelelő a szellőztetés, nem megfelelő a világítás, nem megfelelő a fűtés, ha rovarok vannak, és azt is megállapította, hogy kártalanítás jár minden egyes napra, amit ilyen körülmények között eltöltöttek, illetve a kártalanítás megfizetésére az állam köteles, szögezi le a javaslat.

Meghatározták az összeget is: egy napra 1200 forint lehet minimum, maximum pedig 1600 forint. Márpedig ebből az következik, hogy egy tíz évre elítélt bűnözőnek, aki nyilván nagyon súlyos bűncselekményt kellett hogy elkövessen, akár ötmillió forintot is lehetett adni tíz év után, vagy még ezt meghaladó összeget is ezen törvény alapján. De önök még annyira odafigyeltek a bűnözők jogaira, hogy amennyiben csak 30 napra szakad meg ez a rossz elhelyezési körülmény, akkor is jár a teljes időtartamra a kártalanítás, még azokra a napokra is, amikor egyébként jobb körülmények közé került a rab. Aztán arra is odafigyeltek, hogy a befolyó kártérítésből ne lehessen ám mindenféle pénzeket levonni, mindenféle tartozásokat kifizettetni a szegény rabokkal, hanem csak a gyermektartásdíjat lehessen figyelembe venni, illetve az ezzel a bűncselekménnyel összefüggésben, amely miatt ülnek, megítélt kártérítést, sérelemdíjat lehessen kielégíteni, illetve a miatta megítélt követelést lehessen belőle kielégíteni. Tehát ebből is látszik, hogy egy olyan törvényt fogadtak el, amely mindenképpen hasznos volt arra, hogy ez a biznisz Magyarországon kialakuljon.

Ezek után nézzük, hogy mi történt 2016. szeptember 27-én, ekkor tárgyalta az Országgyűlés. Völner Pál volt az, aki felszólalt a kormány nevében, és előterjesztette ezt a törvényjavaslatot, elmondta az előzményeket, hogy cselekvési tervet dolgoztunk ki, amely 2015. december 9-én megküldésre került az Európa Tanácsnak, és e cselekvési tervben a börtönzsúfoltság felszámolását vállaltuk, illetve azt, hogy jogorvoslati rendszert dolgozunk ki. Ez a jogorvoslati rendszer történt meg ezzel a törvényjavaslattal, amellyel kompenzációt biztosít a magyar állam a börtönben elítéltek számára a zsúfolt elhelyezési körülmények miatt.

Az is látszott, hogy nagyon rövid határidőt határoztak meg a sérelem orvoslására, és hogy egészen komoly összegeket, mint mondtam, tíz év után akár ötmilliót is vagy ezt meghaladó összeget is meg lehet ítélni. Arra is odafigyeltek, hogy nagyon gyorsan megkapják ezeket a kifizetéseket a rabok, hiszen 60 napban határozták meg a kifizetéseket, legkésőbb 60 napon belül kell számukra kifizetni, és hogy valóban csak a gyermektartásdíjat, ezen bűncselekményből fakadó polgári jogi igényt, illetve ezen bűncselekménnyel összefüggő sérelemdíjat és kártérítést lehetett ezzel szemben beállítani.

Azt, hogy miért volt erre szükség, lehet látni a számokból, hiszen Strasbourgban 2016 szeptemberében, tehát amikor tárgyaltuk, már ötezer ügy volt folyamatban a magyar állam ellen, mint azt elmondta az államtitkár úr, ezért mindenképpen javasolták, hogy ezt a törvényt fogadjuk el. Salacz László volt a Fidesz vezérszónoka ezen a napon, aki egyértelműen elmondta, hogy a Fidesz támogatja ezt a törvényjavaslatot.

A Jobbik részéről elhangzott, hogy a Jobbik nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, felhívta a figyelmet Staudt Gábor képviselőtársam, hogy egy iparág épült arra, hogy ilyen pénzeket szerezzenek a bűnözőknek, az elítélteknek Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra is, hogy túlzsúfoltak a börtönök, és ezt legfőképpen, hogy elkerüljük a kártalanítást a jövőben, új börtönök felépítésével lehet megoldani. Azt is elmondta, hogy ha el fogjuk fogadni ezt a törvényjavaslatot, amelyet a parlament el is fogadott, hatalmas felháborodás várható társadalmi szinten, hiszen ezt az emberek nem fogják lenyelni, hogy az elítéltek milliókat kapjanak meg a magyar államtól kártérítésként. Kiemelte, hogy kifejezetten felháborító, hogy milyen kielégítéseket lehet csak a kártalanítási összegekből levonni, és hogy ezzel egy elítélt sokkal jobb helyzetbe kerül, mint egy átlagos állampolgár, mert például ha csak a devizahitelesek problémáját nézzük, a devizahiteleket mindenféle jövedelemből letiltják, ha már megítélte a bíróság, illetve jogerőssé válik a végrehajtás, de az elítélttel szemben például egy devizahiteles tartozást sem lehetett volna beszámítani, mert önök annyira kiemelten kezelték ezt a kérdést. A Jobbik felhívta a figyelmet a fontos, legnagyobb ügyekre, a Cozma-ügyre, a Szögi-ügyre, hogy az ő kártalanításukkal, az áldozatok kártalanításával kellene elsősorban foglalkozni, nem pedig az elítéltek kártalanításával. Erre is felhívtuk ezzel kapcsolatban a figyelmet, és arra, hogy ez jogtalanságot fog okozni.

Völner Pál államtitkár úr pedig a válaszában annyit mondott, hogy a férőhelyek számának növelése folyamatban van. De azt láttuk, hogy ez azért nem történt meg. Ezután következett a szavazás, a szavazás során, 2016. október 25-én pedig egyedül és kizárólag a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, aki nemmel szavazott erre a törvényjavaslatra, mi voltunk, akik nemet mondtunk arra, hogy ilyen módon kártalanítsák az elítélteket, hogy milliós kártérítéseket kaphassanak. Ezzel szemben egyedül és kizárólagosan a Fidesz-KDNP frakciója volt az, aki ezen kérdésben igennel szavazott.

(11.20)

Amikor Budai Gyula képviselő úr volt a Fidesz vezérszónoka, akkor gondolom, arról a listáról szemezgettek, hogy találnak‑e olyan fideszes képviselőt, aki nem vett részt ezen a szavazáson, mert nem volt itt aznap. Mert ő akkor éppen nem szavazott, így őt nem hozhattam fel, hogy igennel szavazott volna. De igennel szavazott például Balla György, Balog Zoltán, Boldog István, Kontrát Károly, Kósa Lajos, Kubatov Gábor, dr. Mengyi Roland, Németh Szilárd, Pogácsás Tibor, Rogán Antal, Simonka György, Tállai István (sic!), Tuzson Bence, Völner Pál, és a KDNP-ből is mindenki, aki jelen volt, igennel szavazott ebben a kérdésben. Tehát látható, hogy kik azok, akik támogatták ezt a törvényjavaslatot. Ezek után 2016. november 4-én Áder János köztársasági elnök úr a törvényt aláírta. Így jutottunk el máig, így jutottunk el oda, hogy kialakult egy ilyen üzletág, így jutottunk el oda, hogy milliárdokat fizet ki a magyar állam, évente sok milliárdot elítélt bűnözőknek.

Erre kaptunk most egy új törvényjavaslatot. Egy új törvényjavaslatot, amelyben egy álfelháborodás van, mert ez nyilván egy álfelháborodás, mert önök azok, akik felelősek ennek a helyzetnek a kialakításáért.

Ez az új törvényjavaslat, amelyet ma tárgyalunk, különböző célokat fogalmaz meg: a bűncselekmény áldozatai érdekeinek a védelmét, a társadalmi igazságérzetet, és az ember sérthetetlen, elidegeníthetetlen alapvető jogait említi fel a preambulumában. Az 1. § a nemzeti konzultációról szól, amelynek eredménye alapján lehet majd valamilyen szabályozási rendszert kidolgozni. Erre határidőt 2020. május 15-éig határoz meg. A börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében felkéri a kormányt, hogy 2020. szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a százszázalékos állapotot. Hát, ez egy gyönyörű dolog! Hol van erre vonatkozóan bármiféle megoldás? Ha a kormány öt év alatt, tíz év alatt nem tudta megoldani a börtönzsúfoltságot, akkor e jogszabály alapján 2020. szeptember 30-áig minden bizonnyal meg fogja tudni tenni, és megszünteti a börtönzsúfoltságot. Nyilván nem lehet börtönöket, három-négy börtönt felépíteni szeptember 30-áig. Ezt egyébként egyetlenegy módon lehetne csak megoldani: ha szabadon bocsátanák a rabok 15 százalékát, amennyivel többen vannak. Nagyon bízom benne, hogy Magyarországon senki nem akarja ilyen módon megoldani ezt a helyzetet. Bár ki tudja, a kormánypártok részéről bármi előfordulhat. Tehát nem hiszem, hogy eddig a dátumig ezt meg lehetne oldani.

S van még egy propagandasor is benne: a kártalanítási összegeket 2020. június 15-éig nem fizethetik ki. Húúú! Na, most három hónapig nem fognak kifizetni ‑ hát, ezzel megint csak semmi nem lesz megoldva egyáltalán.

Az indokolásban azért van egy-két érdekes rész. Azt mondja az indokolás, hogy a kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy megtudja az állampolgárok véleményét. Akkor most a Fidesz beismeri, hogy a börtönkártalanítás kérdésében nem ismeri az állampolgárok véleményét? Nem tudják? Hát, ez döbbenetes! Hisz ezt mindenki tudja, csak önök nem tudják, hogy mi az állampolgárok véleménye erről?

Aztán: megszüntetik a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos visszaélések lehetőségét. Akkor erről sem tudtak? Vagy a kormány eddig tudatosan biztosította az ilyen visszaélési lehetőségeket, 2016 óta folyamatosan? Ez döbbenetes! Akkor a kormány együttműködött azzal, hogy milliós nagyságrendű kártérítéshez juthassanak az elítéltek? Tehát döbbenetes kérdéseket vet fel, amikor erről beszélünk.

A nemzeti konzultációról még egy mondat. Azt mondják önök, azt mondja a Fidesz-KDNP, hogy a nemzeti konzultáció célja a választópolgárok bevonása a hatalomgyakorlásba. Érdekes, hogy önök olyan kérdésekben kérik ki az állampolgárok véleményét, amelyekre nyilván mindenki nagyon jól tudja a választ. Jelen pillanatban is egyértelműen erről van szó. Viszont ellentmondásos az önök véleménye a valósággal, hiszen önök nem hajlandók bevonni Magyarországon az állampolgárokat a hatalomgyakorlásba. Ezt már leszögezték a 2010-11-es években akkor, amikor a népszavazás lehetőségét teljes mértékben kiüresítették, mégpedig azzal, hogy Magyarországon gyakorlatilag nem lehet népszavazást tartani, nem lehet eredményes népszavazást tartani. Éppen ezzel próbálták meg azt elérni Magyarországon, hogy ne lehessen a népet bevonni a hatalomgyakorlásba, hogy ne tudja közvetlenül gyakorolni a nép Magyarországon a hatalmat. Ezt sikerült elérniük az elmúlt nyolc esztendő alatt. A nemzeti konzultáció csak egy álságos propagandahúzás az önök részéről.

Még egy dologról szeretnék beszélni ezzel kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár úr kijelentette a minap a média előtt, hogy a külföldről pénzelt szervezetek nem akarják, hogy az áldozatokhoz kerüljön a pénz, hanem azt akarják, hogy az az elítéltekhez kerüljön. Hát, hölgyeim és uraim, éppen a Fidesz-KDNP törvényjavaslata alapján van az, amelyet önök 2016-ban elfogadtak, hogy ne az áldozatokhoz, hanem az elítéltekhez kerüljön a pénz. Hát ezek álságos nyilatkozatok, olyan nyilatkozatok, amelyekkel megpróbálják tökéletesen megtéveszteni a magyar állampolgárokat!

Áttérnék a statisztikákra. Az látszik, hogy a börtönök jelen pillanatban is túlzsúfoltak, hiszen körülbelül 114 százalékos túlzsúfoltság van. Ez azt jelenti, hogy a múlt év december 31-ei 16 303 fogvatartott ‑ a tendencia egyébként egy kicsit csökkenő, mert majdnem ezer fővel csökkent egy év alatt a fogvatartottak száma ‑ 113-114 százalékos telítettséget jelent. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 2500 férőhellyel kellene bővíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket.

2015-16-ban határozott ígéreteket kaptunk arra, hogy ez a bővítés meg fog valósulni. Ezzel szemben a kormány semmit nem tett. Abból a 8,5 milliárd forintból, amit azon törvény alapján, amelyről most beszélünk, 2016 óta kifizetett a magyar állam kártérítésként, egy körülbelül ezer fogvatartottat befogadó büntetés-végrehajtási intézetet lehetett volna felépíteni, s akkor a probléma felét már meg tudtuk volna oldani. Ezzel szemben önök úgy döntöttek, hogy inkább kifizetik ezeket az összegeket.

Hogy mennyire üzletággá vált ez, arról néhány statisztikai adatot szeretnék mondani. 2013-ban, amikor még Strasbourghoz lehetett fordulni, 37 millió forint kártérítést fizetett ki a magyar állam. 2017-ben, amikor már a magyar jogszabály alapján lehetett perelni, ez kétharmadmilliárd forint volt, tehát durván 670 millió forint. 2018-ban ez megsokszorozódott, 3,5 milliárd forintra nőtt. 2016 és 2019 között összesen 8,5 milliárd forint került kifizetésre. De hogy mennyire megnőtt a bírósági döntések száma is: 2017-ben még csak 694 kártalanítási pert indítottak az elítéltek, 2018-ban pedig már 3745-öt, és a magyar bíróságok döntése alapján átlagosan körülbelül 1 millió forintot fizettek ki. S hogy mennyivel jobban megéri ezen jogszabály alapján: a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletei alapján 3-6 millió forint kártérítést fizettek ki fejenként, míg e jogszabály alapján csak 1 millió forintot, de ez is nagyon-nagyon komoly összegeket jelent. Ezzel szemben a kormány semmit nem tett a férőhelyek bővítése érdekében.

Miért éri meg ez a börtönbiznisz az ügyvédeknek? Azért éri meg, mert garantált győzelmet ígér. Csak alá kell írni az ügyvédi meghatalmazásokat, eljuttatni a bíróságra, kikötik a sikerdíjat, és már dől is a pénz. Ennek a rendszerét dolgozták ki önök. Beszéltek önök sokféle baloldali meg sorosista szervezetről, amelyek ezt kihasználják, de én a médiában azt olvastam, hogy éppen Fidesz-közeli ügyvédi irodák voltak azok, amelyek leginkább kihasználták ezt a lehetőséget, és nagyon is kivették a részüket abból, hogy ebből az üzletágból nyerészkedjenek.

(11.30)

Egyébként döbbenetes, most, ahogy készültem erre a mai felszólalásomra, találkoztam a Helsinki Bizottság szakértőinek a jelzéseivel, akik már 2014-ben jelezték, hogy üzletszerűen foglalkoznak egyes ügyvédi irodák az elítéltek számára a pénz megszerzésével. Tehát éppen ők voltak azok, akik jelezték az üzletszerű foglalkozást, és igenis, a Fidesz-KDNP volt az, aki erre meghozta azt a törvényt, ami alapján kialakult ez az üzletág Magyarországon. Úgyhogy a felelősség, én azt gondolom és azt is tudom, hogy leginkább önöket terheli ebben a kérdésben.

A Jobbik következetes rendpárti álláspontot foglalt el ebben a kérdésben 2010-ben is, 2016-ban is és 2020-ban is. Gyorsan összefoglalva: a börtönbiznisz kialakulásának oka egyértelműen a kormány és a kormánypártok működése miatt következett be, az ő törvényjavaslatuk alapján. Az ügyvédi irodák és az elítéltek emiatt tudtak üzletszerűen pénzt szerezni ebből az üzletágból, és a Jobbik az egyetlen párt, aki nemmel szavazott, aki következetesen rendpárti magatartást tanúsított. Mi a módosító javaslatokat is megtettük, a hozzátartozói kártalanításra is javaslatot tettünk, a Szögi-, Cozma-ügyre hivatkoztunk, a börtönépítésre javaslatot tettünk.

Jelen javaslat hibái: elnapolja a problémamegoldást, nem ad semmilyen megoldást, nem oldja meg a túlzsúfoltságot, és nem kér bocsánatot az emberektől. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-KDNP-nek és a kormánynak bocsánatot kellene kérni az elmúlt négy év magatartásáért a magyar emberektől. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)